Leírás
Egy közösség elképzelhetetlen saját szimbólumok nélkül. Ezek testesítik meg a kollektív identitást, és magától értetődően értékesnek és tiszteletre méltónak tartjuk őket. Még akkor is, ha sokszor szinte észrevétlenek, eredetük bizonytalan, történetük – vagy mindaz, amire emlékeztetnek – ellentmondásos. Ez a könyv a 2004-ben tervezett és eleve közösségi jelképnek szánt székely zászló történetén keresztül mutatja be, hogyan használjuk szimbólumainkat a nyilvános eseményeken és a hétköznapokban, illetve hogy milyen erőfeszítésekre van szükség az elfogadtatásukhoz. A szerző végigköveti a kék-arany színű, hagyományos székely jelképekkel díszített zászló létrejöttének körülményeit, a tervezését övező ideológiai megfontolásokat, majd elterjedésének különböző szakaszait, végül pedig a mindennapivá válását, vagyis azt a folyamatot, amely a székely zászlót a 2000-es években ismét felerősödő székelyföldi autonómiamozgalom egyik központi szimbólumává tette.
A szerzőről
Patakfalvi-Czirják Ágnes szociológus-antropológus, 1985-ben született Sepsiszentgyörgyön. Kolozsvári tanulmányai után a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot a kultúratudományok területén. Antropológusként elsősorban Romániában és Magyarországon, valamint ösztöndíjjal a Moldovai Köztársaságban és Törökországban folytatott kutatásokat a hétköznapi nacionalizmus, az identitás és a zenei szubkultúrák témakörében. Jelenleg posztdoktori kutató a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékén, a Populáris zene és populizmus című nemzetközi összehasonlító kutatás keretében. A székely zászló a politikától a hétköznapokig az első monográfiája.
VISSZHANG
Fakul már a székely zászló? – Parászka Boróka interjúja szerzővel a Marosvásárhelyi Rádióban (hangfelvétel)
Ahol a politika a hétköznapokkal találkozik: a székely zászló a magyar virtuális térben (Gál László interjúja a szerzővel, Transindex.ro, 2021. május 17.)
Mióta lobog a székely zászló? Beszélgetés a kötet kapcsán (a Ludovika.hu beszámolója, 2022. február 23.)
PODCAST
A szimbolikus politizálás, a határon túli közösségek helyzete és általában a nemzeti vagy közösségi jelképek használata évtizedek óta fontos kérdései a társadalomtudományoknak. Arra azonban, hogy a radikális jobboldali hálózatokon túl ezeket a szimbólumokat széles körben hogyan és mire használják, kevesebb reflexió született. A székely zászló 2004-óta tartó rövid története jól összefoglalja, hogy a XXI. században mik a klasszikus nemzetépítés határai, milyen nehézségei vannak a közösségi jelképek elfogadtatásának, valamint, hogy a politikai reprezentáció és közösség-koncepciók milyen viszonyban állnak a megélt identitással. Mindemellett arra is rávilágít, hogy az identitáspolitika hogyan hatott az etnopolitikai kérdések hétköznapiasodására, banalizálódására és piacosodására. A kötet kapcsán Patakfalvi-Czirják Ágnes kultúrakutatóval, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagjával Pap Szilárd István újságíró beszélgetett. Moderátor: Antal Attila jogász-politológus, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora.
A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).
A beszélgetésben az alábbi kérdések kerülnek szóba:
- Mit jelent és minek a szimbóluma a 2004-ben tervezett székely zászló?
Patakfalvi-Czirják Ágnes írása a zászlót a politikai kontextus mellett a materiális kultúrában elhelyezve is vizsgálja. Milyen kérdések merülnek fel ebből a szempontból? Beszélhetünk-e a szimbolikus tárgyak biopolitikájáról? - A szimbolikus politikák és a fogyasztás kapcsán milyen közös pontok ragadhatók meg? A politikai elköteleződések és az identitás kommunikálásában milyen szerepe van a nemzetre utaló, azt megtestesítő tárgyaknak?
- Mi a székely identitáspolitika tágabb társadalmi kontextusa, és hogy lehet elhelyezni a globális kapitalizmus keretében?
- A székely zászló mint árucikk esetében hogyan kapcsolódik össze a helyi nemzetépítés, a nacionalizmus és a globális identitáspolitikai mozgalmak felerősödése?
- Milyen kapcsolat van a székely identitáspolitika, a székely zászló és az Orbán-rendszer között?
A kötet digitális kiadása a Petőfi Kulturális Ügynökség TÁM/00102/2022 számú támogatásával készült.
