Leírás
Már régóta tudjuk, hogy az életszínvonal növekedése a technológiai fejlődésnek és nem a tőkefelhalmozásnak köszönhető. Az is világos, hogy a fejlett és fejlődő országokat nem az erőforrásbeli vagy a termelésbeli különbségek, hanem tudásbeli szakadék választja el egymástól. Sőt a fejlődő országok növekedési üteme nagyrészt attól függ, milyen gyorsan tudják ezt a szakadékot eltüntetni. Ezért, ha meg akarjuk érteni, hogyan növekednek és fejlődnek az országok, elsősorban azt kell tudnunk, hogyan tanulnak, hogyan lesznek hatékonyabbak, és mit tehet az állam a tanulás elősegítése érdekében.
Joseph E. Stiglitz és Bruce C. Greenwald könyvükben bemutatják, mennyire fontos ez a felismerés mind az elméleti közgazdaságtanban mind a gazdaságpolitikában. Kenneth J. Arrow 1962-es Csinálva tanulás című cikkéből kiindulva elmagyarázzák, miért különbözik a tudás előállítása más javak termelésétől, és hogy önmagukban miért nem hatékonyak a piacok a tudás létrehozásában valamint elterjesztésében. A növekedésben és a fejlődésben középponti szerepet játszik a tudásbeli szakadékok megszüntetése és a lemaradók tanulásának segítése. A tanuló társadalom megteremtése azonban ugyanilyen fontos a fejlett országokban is, ha meg akarjuk őrizni a már elért életszínvonalat.
Stiglitz és Greenwald a kifinomult gazdasági elemzéseket közérthető formába öntve az „endogén növekedés” olyan új modelljeit mutatják be, amelyek fenekestül felforgatják a helyi és a globális politikáról, illetve a kereskedelmi rendszerekről korábban kialakult nézeteket. Levezetik, hogy miképp segíthetik a jól tervezett kereskedelem- és iparpolitikai kormányintézkedések a tanuló társadalom megteremtését, illetve hogyan akadályozhatják azt a rosszul tervezett szellemitulajdon-rendszerek. Elmagyarázzák azt is, hogy végső soron minden kormányintézkedés negatívan vagy pozitívan, de hat a tanulásra, és ezt a tényt a döntéshozóknak is fel kell ismerniük. Megmutatják, miért gátolja számos bevett előírás folyamatosan a tanulást, különösen azok, amelyek a statikus forráselosztásra építő „neoliberális” tanokhoz kapcsolódnak. A sok provokatív következtetés közül is kiemelkedik az a meghökkentő állítás, hogy a szabadkereskedelem stagnáláshoz vezethet, ugyanakkor a nagymértékű iparvédelem és árfolyam-befolyásolás jótékony hatással lehet nemcsak az ipari szektorra, hanem a gazdaság egészére is.
A kötetet Philippe Aghion és Michael Woodford, valamint a Nobel-díjas Kenneth J. Arrow és Robert M. Solow egy-egy rövid hozzászólása zárja.
JOSEPH E. STIGLITZ
A Columbia Egyetem professzora, az egyetem „Globális gondolkodás” bizottságának tagja és korábbi elnöke. 2001 közgazdasági Nobel-díjasa. Tagja volt Clinton elnök gazdasági tanácsadó testületének, később a Világbank vezető közgazdászaként és senior alelnökeként dolgozott. Legújabb könyve The Price of Inequality: How Today’s Divided Society Endangers Our Future (Az egyenlőtlenség ára: hogyan veszélyezteti jövőnket a ma megosztott társadalma).
Kiadónknál korábban megjelent munkái:
A globalizáció és visszásságai
A viharos kilencvenes évek
BRUCE C. GREENWALD
A Columbia Business School Pénzügyi és vagyongazdálkodási tanszékének Robert Heilbrunn professzora és a Graham és Dodd Befektetési Központ igazgatója. Ő a szerzője többek között a Value Investing: From Graham to Buffett and Beyond (Értékbefektetés: Grahamtől Buffettig és tovább) és a Competition Demystified: A Radically Simplified Approach to Business Strategy Portfolio (A verseny demisztifikációja: az üzleti stratégia portfólió radikálisan egyszerűbb megközelítése) című könyveknek.
SAJTÓVISSZHANG
Farkas Zoltán ajánlója (HVG Hetilap, 2017/19. szám)
A piac és az állam szerepe az innovációban – Kornai János versus Joseph E. Stiglitz (Berlinger Edina, Közgazdasági Szemle, LXIV. évf., 2017. április)
A világ bonyolult hely. Gondolatok J. E. Stiglitz és B. C. Greenwald „A tanuló társadalom megteremtése” című könyvéről (Török Emőke rendhagyó recenziója letölthető pdf-formátumban, Munkaügyi Szemle 2017/2.)
KÖNYVBEMUTATÓ
A kötetet 2017. április 26-án mutattuk be a CEU-n neves közgazdászok, Bod Péter Ákos, Csaba László és Mihályi Péter részvételével. Az eseményen közreműködött Felcsuti Péter és Vidovics-Dancs Ágnes, a kötet két fordítója, valamint Berlinger Edina, a kötet szakmai lektora is.