Leírás
A gazdag levéltári forrásanyag és a legújabb irodalom feldolgozásával készült munka akadémiai értekezés és népszerű írás egyszerre: bizonyítja, hogy a háború nem örökkévaló, hanem történeti jelenség, amely sok tízezer éven át ismeretlen volt az emberiség történelmében. Ez adja a reményt, hogy amint eszközként érte nyúlt az ember, egyszer majd búcsút is vesz tőle. Az első, háborúknak nevezhető események abban a korban zajlottak, amikor az emberek kőbaltával, tehát az első munkaeszközzel harcoltak egymás ellen az élelemért, asszonyért és területért. Ezzel vette kezdetét a “primitív háborúk” kora.
A háború ezután évezredeken át hozzátartozott az emberiség mindennapjaihoz. Karl von Clausewitz, a hadtörténet, elmélet és gyakorlat egyik első kiemelkedő egyénisége a következőkben foglalta össze lényegét a múlt század elején:
“A háború egyszerűen a politika folytatása más eszközökkel.”
Többé-kevésbé bizonyított, hogy az elmúlt 4000 évből mindössze – és legföljebb – 268 év volt olyan, amelyet békeévnek tekinthettünk, pontosabban olyan évnek, amikor eddigi adataink szerint nem volt háború. Az első békeszervezetek 1815-ben jöttek létre Észak-Amerikában. Az első valóban európai kontinentális békeszervezet 1830-ban alakult meg Genfben. Ma a Béke Tanulmányok Szövetsége mintegy 200 programot koordinál.
Sajtóvisszhang:
Diószegi István ismertetője. Múltunk, 2000/4. szám, 258-261.o.
