Leírás
“Ha meg kellene nevezni a 20. század két legemlékezetesebb, legmaradandóbb és legjellemzőbb mozzanatát, akkor az minden kétséget kizáróan a II. világháború és a számítógép lenne.”
Kideríthetetlen, hogy a magazinok által oly szívesen idézett mondás kitől ered, és kérdés, hogy szerzője tudatában volt-e annak, hogy nemcsak az atombomba, hanem a számítógép is a negyvenes évek hadifejlesztéseinek “eredménye” volt. Konfliktusból születtek, gyilkos versengés eszközeiként a pusztító erő növelését támogatva, megosztott világban, elszigetelt tudóscsoportok munkájának eredményeként. Annál különösebb látni, miképp formálta át alig néhány évtized alatt a számítógép a munka, a termelés, az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a politika világát, hogyan építették fel a hálózatba kötött számítógépek a kapcsolatteremtés, a megegyezés, a tudásmegosztás és az együttműködés új, globális hátországát.
Kötetünk az ekképpen kiformálódó “Neumann-galaxis” számos csillaga közül két, ez ügyben ritkábban méltatott, hatalmas elméleti és gyakorlati “tömegvonzású” óriás, Norbert Wiener és Joseph Licklider felől közelíti meg az információs korszak technológia- és társadalomtörténetének néhány közös metszetét (Z. Karvalics László és Komenczi Bertalan “idegenvezetésével”).
Vámos Tibor tanulmányából megtudjuk, van-e társadalmi üzenete az információtechnológia diadalmenetének, és ha igen, mi az.
Nagy Péter áttekintése pedig a nemzetközi kapcsolatok átalakuló világának elemzésével gazdagítja az információs kihívás természetrajzát.
