Személyes források és a történelmi tapasztalat elbeszélése

A könyvbemutató felvétele itt (ELTE-n, 2023. november 6.)

Hogyan olvassunk naplót, önéletrajzot és más típusú személyes történeti forrást? Ez a fő kérdése ennek a kötetnek, amelynek kettős célja van. Egyrészt konkrét szövegek alapján általános szempontokat, útmutatót kínál a személyes történeti források értelmezéséhez. Másrészt néhány esettanulmány során igen részletesen bemutatja e szempontok használhatóságát, miközben adott szöveg filológiai vizsgálatát is elvégzi. Ami a vizsgálati kérdéseket illeti, a következőkre kell gondolni: Miként lehet a szerző saját korában keletkezett regényeit személyes forrásként értelmezni? Miként deríthető ki a szerző szándéka és miért hasznos követni: hogyan változott a szerzői elbeszélés például különféle naplóverziók során, levelek és regények, emlékbeszédek és önéletrajz között? Mennyiben formálták ezeket az elbeszéléseket a műfaji szabályok és a közönség normái? Találhatók-e nem-specifikus különbségek a személyes forrásokkal való foglalkozás során? Milyen módon működik a történészek (az olvasók) által használt „értelmezési keret” a naplók, önéletrajzok olvasásakor? Mennyiben határozzák meg a személyes források használatát a történetírás egyes részterületein zajló változások?

A kötetben mindezek mellett hangsúlyos a tapasztalat történetének témája, hiszen fontos kérdés: a személyes történeti forrásokból vajon megismerhető-e valakinek a múltbeli, megélt tapasztalata – és ha igen (vagy nem), miként válik történelmi tapasztalattá?

A személyes történeti forrásokról és tapasztalatról szóló kötet az 1848 és 1948 közötti Magyarország történetéről tudósító naplók, önéletrajzok, másféle visszaemlékezések, levelek és regények elemzésére épít, példái innen valók.

E-könyv-kiadás itt

VISSZHANG

A kötet Nyári Krisztián társadalomtudományi ajánlottirodalom-listáján a Buksóban (Kolosi Tamás: Ez a nemzeti tőkés réteg nem egy versenyhelyzetben választódik ki, 24.hu, 2023. január 17.)

A SZERZŐRŐL

Sipos Balázs történész. Korábbi monográfiái:

• A politikai újságírás mint hivatás: nyilvánosság, polgári sajtó és a hírlapírók a Horthy-korszak első felében (Napvilág, 2004)
• Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban (Argumentum, 2010)
• Média és demokrácia Magyarországon: a politikai média jelenkortörténete (Napvilág, 2011)
• Modern, diplomás nő a Horthy-korban (Napvilág, Papp Barbarával, 2017)
• Women and Politics: Nationalism and Femininity in Interwar Hungary (Trondheim Studies on East European Cultures and Societies, 2019)

Fontosabb szerkesztett kötetei:

• Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon (Palasik Máriával, Napvilág, 2005)
• Regimes and Transformation: Hungary in the 20th Century (Feitl Istvánnal, Napvilág, 2005)
• A női kommunikáció kultúrtörténete (Krász Lillával, Napvilág, 2019)
• Bevezetés a médiatörténet-írásba (Savaria University Press, 2019)