Leírás
Ahogy a cím is egyértelműen utal rá, ez a könyv egy régi téma, az „osztályviszonyok” értelmezése körül forog. Közelebbről az a kérdés áll középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről: a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján. Mindehhez a Polányi Károly által bevezetett piac és redisztribúció fogalmakat hívja segítségül. Ezeket a ’80-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazta a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Most ennek a 21. századi globális tőkés piacgazdaság keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet.
A könyv szükségszerűen több szálon fut, így hangsúlyos szerepet kapnak benne a szociálpolitikai változások, a pénzbeli támogatások, a jóléti szolgáltatások, az állami foglalkoztatás kérdései, valamint a korábbi államszocialista modellről az „új” európai jóléti modellre történő átállás ellentmondásai illetve ennek tanulságai is. A fő cél azonban a rendszerváltás utáni negyed század során felhalmozott empirikus anyag mérlegelésén alapuló elméleti általánosítás, hogy ennek segítségével minél élesebben kirajzolódjanak a mai magyar társadalom struktúrájának alapvető összefüggései, és olyan modellhez jussunk, amely az empirikus társadalomkutatás során is elfogadható részletességben képes visszatükrözni az anyagi természetű egyenlőtlenségeket.
A könyv tanulsága: a társadalmi struktúra és az „osztályviszonyok” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló államoknak a 21. század globalizálódott gazdaságában is meglehetősen nagy a hatalmuk a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására.
A könyv elsősorban szociológusokhoz-szociálpolitikusokhoz szól, de a szerző reményei szerint számot tarthat a jogalkotók, a politikusok és a magyar társadalom működését figyelemmel kísérő nagyobb közönség érdeklődésére is.
A szerzőről
Vastagh Zoltán (1981) szociológus, társadalomstatisztikus. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoportjának tudományos segédmunkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Doktori Iskolájának doktorjelöltje, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagja. Kutatási területei: szegénység, gyermekszegénység, társadalmi struktúra, fogyasztási szokások, életstílus.
A sorozatról
A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre 11 ösztöndíjas kutató bevonásával, akik azóta rendszeresen vitatják meg egymás és külsős szerzők kutatásait és írásait. 2017 folyamán a Politikatörténeti Alapítvány ismét ösztöndíjpályázatot írt ki, hogy lehetővé tegye új műhelytagok csatlakozását a közös munkához. A Társadalomelméleti Műhely célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait.
A Földes György által szerkesztett sorozat további köteteit itt találja.
SAJTÓVISSZHANG
Ezek voltak 2017 legjobb olvasmányai (Kiss Viktor írt a kötetről a Mércén, 2017. december 30.)
KÖNYVBEMUTATÓ
A sorozat első három kötetét 2017. október 9-én mutattuk be a Politikatörténeti Intézetben Bozóki András, Éber Márk Áron, György Péter, valamint a szerzők, Antal Attila, Bagi Zsolt és Vastagh Zoltán részvételével.
