Jólét és erkölcsösség

Ez a könyv arról szól, hogy a gazdasági növekedés – vagy stagnálás – hogyan befolyásolja egy társadalom erkölcsi jellemzőit. Az élet alapvető jelenségeiben tapasztalható javulások – a magasabb várható élettartam, bizonyos betegségek felszámolása, a csökkenő csecsemőhalandóság és alultápláltság –, amelyek a gazdasági növekedést oly fontossá teszik ott, ahol alacsony az életszínvonal, már többnyire jóval korábban bekövetkeznek, mint ahogyan egy ország egy főre jutó jövedelme eléri napjaink fejlett ipari társadalmainak színvonalát. Ugyanakkor mivel sohasem egészen világos számunkra, hogy miért tulajdonítunk elsődleges fontosságot a gazdasági növekedésnek, gyakran félreértjük egymást – időnként úgy tűnik, majdhogynem tanácstalanok vagyunk – azzal kapcsolatban, hogy mi is a célunk. Nem csupán elismerünk más értékeket is; de elvi alapon egyenesen magasabbra helyezzük őket, mint anyagi jólétünket. Van-e jogunk az eljövendő nemzedékek, vagy éppen más fajok rovására növelni saját anyagi előnyeinket? A növekedésre helyezett hangsúly vagy az, amit érdekében teszünk, vajon összhangban áll-e erkölcsi felelősségérzetünkkel? Az anyagi jólét növekedését a morális süllyedés skáláján mérjük.

SAJTÓVISSZHANG

Makkal álmodunk – Benjamin M. Friedman: Jólét és erkölcsösség (Barotányi Zoltán, Magyar Narancs, 2010/47.szám)

Jólét és erkölcsösség (Hocinesze blog – Mellár Tamás cikkéhez, 2016. augusztus 30.)