Leírás
Tartalom
Agárdi Péter: Egy harmincöt éves klasszikus születésnapjára. Az Eszmélet indulása és kontextusa
A 80. „Győzelem Napja”
Ilja Altman: A holokauszt emlékezetének kutatása és politikája az Oroszországi Föderációban (2015–2025)
Altman írásában a második világháború során a Szovjetunió területén lezajlott népirtás fogalmának konkrét, történeti tartalmát tisztázza a mai hivatalos oroszországi felfogással szemben. Rámutat, hogy a szó eredeti értelmében a nácik népirtást „hivatalosan” tulajdonképpen csak a zsidókkal szemben hajtottak végre a háború idején.
Analízis
Joachim Becker: Jobbratolódás. A jobboldal előretörése Európában és Ausztriában
Mára a szélsőjobboldali pártok részvétele a kormányzásban a normalitás részévé vált az EU-ban. A szerző ennek történelmi gyökereit elemzi az EU egésze, illetőleg Ausztria vonatkozásában. Az 1970-es évektől kezdve megindult a demokratikus beleszólás lehetőségeinek visszaszorítása – az EU szintjén a neoliberális szabályrendszerek segítségével – a szociális biztonság kommodifikációja és a munkásképviseletek gyengítése. Ennek nyomán fokozódtak a társadalmi feszültségek, és megkezdődött a hagyományos középbal és középjobb pártok tömegbázisának eróziója. A jobboldal válasza a feszültségek etnicizálása volt. A nacionalista neoliberalizmus mellett az etnikai alapú, hierarchikus kollektivista rendet ígérő nemzeti konzervatív erők is előretörtek. Az orosz–ukrán háború kitörését követően tovább erősödött a szélsőjobb erők kormányzati jelenléte, habár geopolitikai törésvonalak is megjelentek.
Dokumentum
Az „elképzelhetetlen hadművelet”. A Haderőnemek Egyesített Tervezési Bizottságának jelentése.
Történelem
Frank Jacob: Globális történelem, világtörténelem és Wallerstein világrendszer-elmélete mint értelmezési határvonalak
A nemzetállam-centrikus történelemfelfogáson túl is többféle fogalom/elmélet próbálja értelmezni a világ fő folyamatait: világtörténelem, globális történelem, „transznacionális” történelem, világrendszerelmélet. A fogalomtisztázás kulcskérdése persze módszertani is egyben. Jacob a modern világrendszer működése wallersteini vonala felől vizsgálja a modern történelem leírásának módozatait. A világtörténelem a világrendszer létezése előtti idők adekvát terminusa, amíg a globális történelem az utánié. Akkortól, amikortól a világrendszer, benne a centrum-félperiféria-periféria interakciós, interdependens viszonyai teljes mértékben kialakultak. Ez az ugrópontot a globális történelemhez.
Frank Jacob: Wallerstein világrendszer-elmélete és a forradalmak szerepe
Wallerstein VRE-je kifinomult és eredményes módszer a mai világ forradalmi fejleményeinek és a globális egyenlőtlenségekkel szembeni törekvéseinek megértéséhez. Szerzőnk ezt alkalmazva vizsgálódik. Így a félperifériák és a harmadik világ antikolonialista időszakának vizsgálta mellett a hosszú tartam és a ciklikusság jegyében bírálja a marxi történelmi determinizmus megoldását is. A történeti anyagot a feudalizmusból a kapitalizmusra való átmenetből veszi. Továbbá Kína, Kuba és Oroszország 20. századi forradalmai nem a centrumban, hanem a félperiférián jöttek létre, és az osztályelnyomás mellett a gyarmati függésből nőttek ki. Nem marad adós 1968 globális status quót megrázó forradalmának magyarázatával sem.
Arcok
Melegh Attila: Halhatatlan szociológia. Michael Burawoy emlékére
Pankovits József: Gramsciról most és mindig
Szocializmus
Michael Hauser: Az állam emancipációs átalakulása. Az 1968-as prágai tavasz és a rancière-i politika
A tanulmány felidézi, elemzi az 1968-as francia május szellemét, amely a radikális politikai elméletekben él tovább. Két emblematikus figurája, Rancière és Badiou, úttörő szerepet játszottak a rendszerellenes és államellenes politikai elméletek kialakításában. Az 1968-as prágai tavasz más jellegű eseménysor volt, és ez a francia májussal és annak szellemi hatásaival való összehasonlításban válik nyilvánvalóvá. Rancière politikafogalmára koncentrál az írás, mint a francia május szellemi hatásának példájára: a „hatalmi, intézményes rend” (la police) és a „politika” (la politique) kapcsolatát rekonstruálja, ami párhuzamba állítható a prágai tavasz nyomán felvetődő kérdésekkel. A cikk szerzője a prágai tavaszt olyan specifikus politikai logika megjelenésének tekinti, amely igazolta a párt és az állam potenciálját az emancipációs küzdelemben, és amely iránymutató lehet a mai radikális politika számára. Rancière és Badiou hajlamosak tagadni a párt és az állam eme szerepét.
Kiss Endre: A hidegháború parazsa… A létező szocializmus három szólama
A filozófus szerző esszéjében sajátos perspektívát választ a szocialista kísérletek megragadására: a korszak hangulati, politikai pszichológiai arculatát jellemzi. A pangás Trifonov általi jellemzését, a hagyományos és az újbaloldal hatvanas évekbeli elválását, különneműségét. Miközben a baloldalnak azért egészen másnak kell lennie, mint a jobboldalnak! Rá ugyanis egészen más elvárások vonatkoznak. Előbbire minden, utóbbira, a birtokon belül lévőkre, semmi. A gyakorlatban: Magyarország politikája állt a legközelebb ahhoz a Csehszlovákiához, ahová be kellett vonulni. Mégis fel tudott állni ebből a helyzetből.
Rémy Herrera: Egy olyan világ felé, ahol az egészség nem áru: a kubai példa
Olvasójel
Melegh Attila: Ördögi spirálok. Szalai Erzsébet Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? Budapest, Napvilág Kiadó, 2024.
Benkes Mihály: Katonai marxizmus. Afrika hozzájárulása a forradalmi elmélethez (1957–2023). Adam Mayer: Military Marxism –Africa’s Contribution to Revolutionary Theory, 1957–2023 Lexington Books, 2024.
Feczku Viktor: Történelem, világ, rendszer. A Wallerstein 2.0 kötet tanulmányainak értelmező recenziója
Melléklet
Wiener György: Fél évszázad távlatából az Überhauptról. Lehetséges-e antimarxista marxizmus? 2. rész
