Leírás
KÖNYVBEMUTATÓK
📚 2026. április 16., 16.00–18.00
Pécs, Civil Közösségek Háza (Szent István tér 17.)
Prof. Dr. Füzér Katalin Judit, szociológus a PTE BTK Szociológiai Tanszékének oktatója.
📚 2026. április 27., hétfő, 18.00
ELTE TáTK Északi Tömb, É 1.71 (Pócza Jenő terem)
Menyhárt Áron, PhD-hallgató
(ELTE Szociológia Doktori Iskola)
📚 2026. február 2., 17 óra, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Ötpacsirta Szalon
1088 Budapest, Ötpacsirta utca 4.
Könyvbemutató a Napvilág Kiadó és a FSZEK Szociológiai Gyűjtemény közös szervezésében
A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget:
Durst Judit, Éber Márk Áron, Róbert Péter, Szikra Dorottya
A beszélgetést vezeti:
Szurovecz Illés
A könyvbemutató beszélgetés elérhető a FSZEK Szociológiai Gyűjtemény YouTube-csatornáján
VISSZHANG
Fidesz – Magyar Munkáspárt? Ezen múlhat a választás (Élő Anita írása, Válasz online, 2026. április 8.)
Osztályok nem csak az iskolában vannak, hosszú árnyékuk egész életünkre rávetül – Éber Márk Áron írása a kötetről a Mércén (2026. március 31.)
Befagyott társadalom? – mobilitás és osztály Magyarországon. A Tilos Rádió Társadalmi drámák című műsorának vendége Huszár Ákos (2026. március 12.)
Huszár Ákos Pálinkás Szüts Róbert vendége volt a Klubrádióban – Reggeli gyors/Reggeli személy (2026. február 06., péntek 09:05)
A Civil Rádióban Péterfi Ferenc beszélgetett a szerzővel (Civil Magazin podcast, 2026. február 4.)
Magyarországon az egyéni teljesítménynél fontosabb, hogy ki milyen családba született – Kende Ágnes készített interjút Huszár Ákossal (Qubit, 2026. január 7.)
FÜLSZÖVEG
Minden társadalomban sajátos korlátok állnak az egyéni érdemek érvényesülése elé, amelyek megnehezíthetik, vagy éppenséggel lehetetlenné tehetik a társadalom tagjai számára, hogy képességeiket kibontakoztassák. Ezek a korlátok sokfélék lehetnek, összefügghetnek többek között az egyének lakóhelyével, nemzetiségével, etnikai hovatartozásával vagy a nemével. E könyv egy továbbira: a társadalom tagjainak az osztályszerkezetben elfoglalt pozíciójára irányítja a figyelmet.
A klasszikus osztályelméleti hagyomány szerint a társadalmi világ nem olyan, ahol bármi bármikor megtörténhet. Sokkal inkább hasonlítható valamilyen kártyajátékhoz, ahol a játék kimenetele egyszerre múlik a játékosok egyéni döntésein, de azon is, hogy kinek milyen lapokat osztottak. A társadalom tagjai különböző mennyiségű, illetve különböző fajtájú erőforrásokkal rendelkeznek, ami korlátok közé szorítja cselekvési lehetőségeiket. Az eltérő típusú erőforrások ráadásul különböző mértékben, de nemzedékről nemzedékre átöröklődnek. A származási osztályhelyzet így árnyékként végigkíséri őket egész életpályájukon.
A könyv fő kérdése, hogy mennyiben határozza meg az osztályhelyzet az egyének életesélyeit, viselkedését, illetve gondolkodását a mai Magyarországon, illetve hogy mindez miként változott. Miként alakult át a magyar társadalom osztályszerkezete a rendszerváltás után? Mennyiben nyitott meg ez új csatornákat a társadalmi mobilitás számára? Vajon a társadalmi viszonyok kényszerítő ereje csökkent az elmúlt évtizedekben, vagy ellenkezőleg, ezek még szilárdabb korlátokat emelnek az egyéni cselekvések szabadsága elé?
A SZERZŐRŐL
Huszár Ákos (1979) szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének főmunkatársa. Kutatási területe az osztályelemzés, valamint a társadalmi rétegződés- és mobilitáskutatás, érdeklődése azonban kiterjed társadalomelméleti, illetve a szociológia történetével kapcsolatos kérdésekre is. Korábban monográfiája jelent meg a kritikai társadalomelmélet újabb irányzatairól (A kritikai elmélet rekonstrukciója, Napvilág, 2009), valamint szerkesztőként és szerzőként részt vett a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálás alapján készített rétegződésvizsgálatában (A társadalom rétegződése, KSH, 2015). Írásai az elmúlt években olyan nemzetközi folyóiratokban jelentek meg, mint az International Journal of Sociology, a Sociological Research Online vagy az East European Politics and Societies.
