Leírás
E-könyvben is kapható itt
Aligha van olyan esemény, amely inkább a tágabb értelemben vett „baloldali tábor” teljes egyetértésének tárgya lenne, mint Párizs városának felkelése, a párizsi kommün a vesztes porosz–francia háború után, és. ezzel azért többé-kevésbé mindenki egyetért. Ennek a jelenségnek persze az egyik oka, hogy talán ez az a fontos történelmi esemény, amelyről tán a legkevesebbet tudunk: a kommün története még hívei, rajongói, tisztelői számára is legtöbbször elég homályos. Ennek oka, hogy a kommün, ez a „tigrisugrás a történelem szabad ege alatt” (Walter Benjamin szavaival) már a kortársak számára is nagyon nehezen megfogható és elmesélhető történelmi eseménynek bizonyult.
A könyv bőséges korabeli és modern forrást felhasználva tárja fel a párizsi kommün kiváltó okait, történelmi gyökereit, a városi forradalom természetét, a kortársak reakcióit, az események lefolyását, a kommün utáni megtorlást, valamint a forradalom utóéletét az emlékezetben és a történetírásban. Feldolgozásának módszere egyszerre klasszikus és formabontó, olvasmányos és elgondolkodtató.
SAJTÓVISSZHANG
Szenvedélyes és igaz (Tóth Iván, Revizor, 2020. július 3.)
Hódolat Párizsnak és a 149 éve vérbe fojtott kommünnek (Czékmán Bendegúz, Mérce, 2020. május 27.)
A szfinx 72 napja (László Ferenc, Magyar Narancs, 2020. április 2.)
Vive la Commune! Éljen a kommün! (Magyar Dipló, 2020. augusztus)
“A párizsi kommün – aztán majd meglátjuk” (Interjú a szerzővel, Részeg hajó, 2020. április 7.)
RÁDIÓ – Forr a világ (Vörös Csilla interjúja a szerzővel, Tilos Rádió, 2020. április 2.)
PODCAST
150 éve, 1871. május 28-án fojtották vérbe a párizsi kommünt. Ennek apropóján a Politikatörténeti Intézet podcast sorozatában az akkori eseményekről és azok emlékezetéről Csunderlik Péter, az ELTE BTK oktatója és a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett kötetünk szerzőjével, Balázs Gáborral és Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával, a francia történelem szakértőjével.
A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).
A beszélgetés fontosabb kérdései:
- A párizsi kommün a francia-porosz háborúban elszenvedett francia vereség válságterméke volt, így létrejöttének magyarázata elválaszthatatlan a „kis Napóleon” uralmától. III. Napóleont csak egy Napóleon-paródiaként tartja számon az emlékezet, de vajon igaz az, hogy bár birodalma egy nagyoperának szerette volna mutatni magát, A. J. P. Taylor hasonlatával csak egy Offenbach-operett volt, és az első komolyabb kihívásra össze is omlott?
- Mi volt a híres-nevezetes haussmanni városátalakítás szerepe a kommünben? A kommün „radikális városnegyedeit” tényleg III. Napóleon rendszere hozta létre azzal, hogy Párizs átépítésekor a korábbi otthonaikból kiköltöztetett szegény lakókat oda koncentrálták?
- Mi volt a párizsi kommün kikiáltásának oka? Párizs népe a háborús ellenállást akarta-e elsősorban, vagy a társadalmi átalakulást?
- A munkásmozgalom-történetírás előszeretettel állította be amolyan „proto-proletárdiktatúrának” a párizsi kommünt, de valójában milyen szerepet játszottak benne a munkások?
- Mik voltak a párizsi kommün legfontosabb intézkedései, és azokból kirajzolódik-e egy „szocialista városállam” 19. századi utópiája?
- Beszélhetünk-e a párizsi kommünárok terrorjáról?
- Volt-e esélye a kettős ostromgyűrűben a kommünnek a túlélésre, vagy csak egy „haláltánc” volt ez a 72 nap? Mi volt a kommünárok perspektívája? Volt-e jövőképük?
- A történettudomány mai álláspontja szerint hányan estek áldozatul a „véres hét” idején az ellenforradalmi megtorlásnak?
