Leírás
A modern baloldal a 2020-as évekre marginalizálódott és jelentőségét vesztette. Kiss Viktor izgalmas és provokatív könyve amellett érvel, hogy az irányzat számára nincs is többé visszaút.
A szerző a baloldal történetét egy új elméleti megközelítésből kiindulva, metapolitikai paradoxonok történeteként beszéli el. Elgondolása szerint a politikában az a szereplő válhat sikeressé, amelyik az úgynevezett metapolitikai küzdelmeket is megnyeri: képes megfogalmazni, hogy mi a politika, kik annak főszereplői, és ezt el tudja fogadtatni a vetélytársakkal is. A könyv kiindulópontja szerint a baloldal évtizedeken át győzelemre állt ebben a versengésben – ezért lehetett hajdanán erős és magabiztos. Idővel azonban pozíciói és alapállásai mind ellentmondásosabbá váltak. A munkásosztály, a globalizáció, a rendszerváltás és a posztmodern kérdése kapcsán olyan kihívások érték az irányzatot, amelyekre egyre kevésbé volt lehetséges jó válaszokat adni.
A radikális paradoxon olvasmányos és közérthető formában mutatja be, miként kényszerült arra a modern baloldal, hogy időről-időre újrafogalmazza saját politikaképét – és miként futott bele ennek során újabb és újabb paradoxonokba. Különös erőssége, hogy a közelmúlt alapvető kérdéseire, fejleményeire és irányzataira koncentrál. Az elemzések célja, hogy meggyőzze az olvasót: ahogy másfél évszázada a kapitalizmus hozta létre a modern baloldalt – napjainkban a kapitalizmus okozza az eltűnését is. A bolyongás a kapitalizmus egymást követő változatainak útvesztőiben a végéhez közeledik.
Miért nincs kiút a modern baloldal számára a posztmodern kapitalizmus labirintusából? És melyek lesznek a 21. század politikai küzdelmei, amelyek az újrakezdés reményét hordozzák? Válaszokat csak úgy találhatunk a kérdésekre, ha egészen új alapokon közelítünk a bennünket körülvevő világhoz. Az utolsó, hosszabb fejezetben ezért a szerző a posztmodern illúziógazdaság koncepcióját vázolja fel.
Kiss Viktor (1976) politológus, ideológiakutató. A PTI Társadalomelméleti Műhelyének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és doktori témavezetője. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A posztmarxizmus egyik vezető hazai képviselője, aki elsősorban a kritikai társadalomelmélet, a globalizáció és a posztmodern politikaelmélet témáival foglalkozik. Többek között a Marx & Ideológia (2011) és az Ideológia, kritika, posztmarxizmus (2018) és a Kívül/belül – Egy új politikai logika (2021) című könyvek szerzője, illetve a Marx – interpretációk, irányzatok, iskolák (2018) című tanulmánykötet társszerkesztője.
