Akció!

Kiválasztott kevesek

Hogyan formálta az oktatás a zsidó történelmet, 70–1492

1500 Ft

ISBN: 978-963-338-027-7 Kategóriák: ,

Megjelenés: 2021

Oldalszám: 384

Leírás

Fordította: Felcsuti Péter

Lektorálta: Dr. Toronyi Zsuzsanna (főigazgató, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)

 

Közhely – a történészek, de az utca ember számára is – hogy az elmúlt kétezer évben a zsidók városlakók voltak, és többnyire komoly szakképzettséget igénylő foglalkozásokat űztek. Ám az első zsidó–római háborút (i. sz. 66–70) megelőző évezredekben – és később is – a zsidóság földművelésből élt. 

Mi okozta a változást? A történészek sokféle magyarázattal szolgálnak: üldöztetés, foglalkozási diszkrimináció, védekezésképpen kialakított önkéntes szegregáció, a mobilis humántőkébe történő befektetés kényszere és praktikuma. Ugyanígy ismeretlen az oka a zsidóság lélekszáma ingadozásának ezekben az évszázadokban. 

Maristella Botticini olasz történész és Zvi Eckstein izraeli közgazdász újszerű válaszokat adnak ezekre a kérdésekre. Szerintük az elsődleges okokat a judaizmus rabbinikus irányzatának dominánssá válásában kell keresni azt követően, hogy a Második Szentély elpusztult. A vallásgyakorlás „decentralizálódott” a helyi zsinagógákba, a rabbinikus judaizmus pedig előírta a zsidó férfiak és a fiaik számára, hogy olvasniuk és tanulmányozniuk kell a Tórát és a többi zsidó szent könyvet. 

A befektetésnek az írni-olvasni tudásba azonban csak költsége van, hozama nincs, ha az ember önellátó mezőgazdasági termelést folytat. Ha viszont lehetőség nyílik a megszerzett tudás hasznosítására, akkor az nagy előnyt jelenthet. Az iszlám megjelenése utáni évszázadokban, amikor az arab kalifátusokban dinamikus városiasodás indult el, és virágzott a kézművesség, a kereskedelem és a pénzkölcsönzés, pontosan ez történt. 

A szerzők hatalmas – és rendkívül érdekes – tényanyagot és dokumentumokat felsorakoztatva érvelnek újszerű álláspontjuk mellett, az érdeklődő olvasó pedig rácsodálkozhat seregnyi dologra, amiről korábban csupán jó vagy rossz értelemben vett sztereotip elképzelései voltak. 

A könyv 2012-es megjelenését követően Izraelben elnyerte a Zsidó Nemzeti Könyvdíjat. 

 

Révész Sándor a Mozgó Világ 2021/12-es számába írt recenziót a kötetről A zsidó sikertörténet eleje és vége címmel

Érdekelhetnek még…