Leírás
A kötet megjelenését a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata támogatta.
Csunderlik Péter: A 133 napos „vörös farsang”. A Magyarországi Tanácsköztársaság rövid története
és
A „vörös tatárjárás”. A Magyarországi Tanácsköztársaság Horthy-kori emlékezete, 1919–1944
című testvérköteteinek bemutójára 2025. május 13-án kerül sor az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában.
A köteteket bemutatják és a szerzővel beszélgetnek: Pók Attila (ny. tudományos tanácsadó, kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete és HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) és Apor Péter (tudományos tanácsadó, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet)
FÜLSZÖVEG
A Horthy-rendszer magát az 1918–1919-es forradalmakkal szemben azonosította, mert miképp minden népnek kell egy „ellenség” – annak gyűlöleténél semmi sem egyesít jobban egy közösséget –, úgy a politikai rendszereknek is szükségük van egy ellenpontra. A Horthy-rendszer „megalapozó mítosza” szerint a magyar történelem Károlyi Mihály, illetve Kun Béla uralma alatt jutott mélypontra. Az ellenforradalmi értelmezés szerint a baloldal 1918–1919-es hatalomra kerülése anarchiát, káoszt és vörösterrort eredményezett, és a felemelkedés csak Horthy Miklós vezetésével kezdődött el, aki kultusza szerint kora Hunyadijaként védte meg nemcsak a magyarokat, de az egész „keresztény Európát” a nemzeteket és a családokat fenyegető „keleti veszedelemtől”. A baloldali radikális mozgalmak történetének és emlékezetének kutatója, Csunderlik Péter a Horthy-kori memoár-, pamflet- és regényirodalmat, a középiskolai tankönyveket, az országos napilapok megemlékezéseit, történetírók műveit, a „keresztény-nemzeti” politikusi beszédeket és végül az 1941-es Antibolsevista Kiállítást elemezve mutatja be, hogy a kizárólag sötét színekkel megfestett Tanácsköztársaság meghamisított története miképp szolgálta a Horthy-rendszer legitimációját. Az ellenforradalmi elitek ugyanis sosem késlekedtek a „csak vissza ne jöjjenek” ütőkártyájához nyúlni – hisz a „tatárjárásként” beállított proletárdiktatúrához képest bármilyen politikai berendezkedést elfogadhatónak lehetett feltüntetni.
A SZERZŐRŐL
Csunderlik Péter (1985) Hanák Péter-díjas és Bezerédj-díjas történész, az ELTE Ígéretes Kutatója. 2009-ben végzett a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC), 2010-ben az ELTE BTK történelem-levéltár szakán. 2011–2014 között ugyanott doktori ösztöndíjas hallgató volt, disszertációját a Galilei Körről írta. 2015-től a Politikatörténeti Intézet kutatója, 2017-től az ELTE BTK oktatója. 2024-ben az IAS CEU ösztöndíjasa és a CEU Demokrácia Intézet kutatója. Kutatási területe a baloldali radikális mozgalmak története, a Tanácsköztársaság emlékezete, amelyet 2021 és 2025 között a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával vizsgált. Történészi munkái: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör (1908–1919) története (2017), A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában (2019), A Galilei Kör története – Szabadgondolkodók a századelő Magyarországán (1900–1919) (2022), Egy különleges közép-európai történész – Hanák Péter pályaképe (2023), illetve társszerzője a Kérdések és válaszok 1918–1919-ről (2018) című kötetnek. Összegyűjtött történelmi esszéi Csupa hajdani eszelős címmel jelentek meg 2020-ban.
