budapest kifejezésre történő keresés eredménye:

Területfejlesztés Budapesten 1950 és 1985 között

„Tudom, hogy 30 év múlva szégyellni fogjuk, hogy szoba-konyhás lakásokat építettünk, de erre rá vagyunk szorulva, a szociális helyzet, az ország perspektívája nem engedheti meg, hogy nagyobb lakásokat építsünk.”
Marosán György (1957)

Hogyan nézzen ki az új Budapest? Kell-e radikális átalakítás, vagy a korábban kikövezett úton haladjon a város fejlesztése? Mi történjék az 1950-ben fővároshoz csatolt területekkel? Hogyan kezelhető a fővárosba áramló tízezrek miatt kialakuló súlyos helyzet? Milyen eszközökkel lehet enyhíteni a lakáshiányt? Milyen lakásépítési formákat támogasson az állam, a város és a különböző állami szervezetek, vállalatok? Miért súlyosbodik folyamatosan a lakáshiány az évente átadott több tízezer lakás ellenére? Milyen eszközei vannak a városfejlesztésnek a fokozatosan romló demográfiai helyzet kezelésére? Milyen legyen a feladatmegosztás a város és az agglomeráció között?

Csupán néhány, a felmerült kérdések közül, amelyek szerint diskurzusok zajlottak a fővárosi párt és tanácsi vezetésben a szocialista időszakon keresztül. A könyv ezeknek a vitáknak, a különböző álláspontokat képviselő csoportoknak a leírására és elemzésére törekszik a város fejlődése tükrében, illetve megpróbálja követni a csoportok közötti erőviszonyok folyamatos változását. A kívülről talán monolitnak tetsző hatalom mögött éles véleménykülönbségek, a politika és a szakmai álláspont folyamatos ütközései, illetve politikai csoportok pozícióharcai húzódnak meg. Az elemzés magva eddig még alig vagy egyáltalán nem feldolgozott levéltári anyagon alapszik.

 

 

Budapest – Túl jón és rosszon

E-book formátumban elérhető itt.

 

Melyek Budapest nagyvárossá fejlődésének legfontosabb korszakai? Hogyan változott. a fogyasztási kultúra? Milyen reprezentatív szerepet töltött be, és ez hogyan jelent meg a korabeli festményeken és fotókon? A kötet élvezetes stílusban és tárgyi alapossággal foglalkozik e kérdésekkel.

 

SAJTÓVISSZHANG

Beszélő, 2005. március–április, 10. évfolyam, 3. szám

Könyvhét, 2010. február

Egy blogbejegyzés a kötetről

 

A szociális kislakásépítés története Budapesten, 1870–1948

„Azt mondták, hogy a házbéruzsorának nincs határa. Hogy lakni kell… a háziurak azt csinálhatják a szegény emberrel, amit akarnak… Csakhogy most egy kis meglepetés érte úgy az uzsorásokat, mint azokat, akik azt harsogták, hogy ez ellen nincs orvosság. A Cserhát utcában megmutatták, hogy hol a határa a házbéruzsorának. A határa ott van, tisztelt publikum, ahol a lakó szétrombolja a házat. Pont.” (Molnár Ferenc: Forradalom a kültelkeken, Pesti Napló, 1909. február 21.)

A lakbérsztrájk, illetve annak szélsőséges, házrombolásban is megmutatkozó változata csak egy rövid epizód volt a lakásínséggel küzdő Budapest életében. A kérdésben érintett, egyébként meglepően széles társadalmi réteg helyzetén a hatóságok is javítani próbáltak. A kötet azt a fél évszázados utat mutatja be, amit a főváros szociális lakáspolitikája járt be, a piaci beavatkozásoktól javarészt még tartózkodó liberális várospolitikától kezdődően, a két világháború közötti időszak egyre növekvő szociális gondoskodásáig. Az állami támogatás mellett folyamatosan szélesedő szociálpolitikai ellátással azonban párhuzamosan megnőtt a társadalom felügyelete, amely végül a negyvenes évek utolsó éveitől kezdődően a totális ellenőrzéshez és ezzel egyidejűleg a teljes körű szociális gondoskodáshoz is vezetett. A tárgyalt időszakban így a városháza a különböző eredetű lakáshiányra a gazdasági és politikai környezet változásának függvényében más-más válaszokat adhatott.

E bő fél évszázad alatt a fővárosnak a lakásínség ellen harcolva eltérő eredetű problémákkal kellett megküzdenie. Szükséglakásokkal oldotta meg a 19. század végén az iparfejlődés következtében Budapestre özönlő vidékiek elhelyezését, majd gondoskodni próbált az első világháborút követően az elcsatolt területekről érkező menekültek fedélhez jutásáról; a harmincas évek elején pedig a gazdasági válság következtében munkájukat s így keresetüket veszítettek számára olcsó hajlékok biztosítására törekedett. E célok megvalósítása érdekében több alkalommal az állam is fontos szerepet vállalt, így együttes, egymást kiegészítő törekvéseik eredményét őrzi számos telep (Pongrác, Hamzsabégi, Wekerle stb…) Budapesten, de ennek a korszaknak terméke többek között a mára csak hírből ismert Mária Valéria-telep is.

 

Umbrai Laura legutóbbi kötete:

Így szemeteltek Budapesten. A hulladékgazdálkodás múltja a fővárosban

 

SAJTÓVISSZHANG

Kitüntették Umbrai Laurát (Magyar Tudományos Akadémia, 2015. január 14.)

Könyvkritika (Valló Judit, Korall 11. évfolyam, 40. szám, 2010.)

Zeke Gyula: Kislakás a nagyvárosban. Budapest. A városlakók folyóirata. 2008. december, 39. o.

 

 

Budapest az 1960-as években

Milyen is volt Budapest a 60-as években?

Zsúfolt közlekedés, kevés és rossz lakás, sorban állás, mindennapos gondok. Biztos állás, lassan növekvő fizetések, szerény gyarapodási lehetőség, építkezések mindenfelé. Ellentmondásos kép. Mi az, amit ebből eddig láthattunk, és mi az, amit nem?

A kötet tanulmányai a mindennapi élettől a politika világának kulisszatitkain át követik nyomon az 1956 utáni szűk másfél évtized történetét. Felvillan a szegénység, de a szegénységpolitika korabeli arca is. Betekinthetünk a Budapesttel kapcsolatos politikai alkuk világába lett légyen az közlekedésfejlesztés vagy lakásépítés. Választ kapunk arra, hogy vajon mit gondolt Kádár János Budapestről. Volt-e budapesti politikai lobbi, s mit tudott tenni a fővárosiak érdekében?

A könyv szerzői eddig nem ismert tények feltárása nyomán adnak mélyebb képet a közel kétmilliós város és lakói sorsát meghatározó tényezőkről.

 

SAJTÓVISSZHANG

Litera, 2009. április 26.

168 óra online, 2009. június 8.

Népszabadság, 2009. május 2.

 

 

A „világváros” Budapest – két századfordulón

A kötet a 19–20. századi és a 20–21. századi századfordulók Budapestjét hasonlítja össze. Mivel Budapest mindkét századfordulón az ország kiemelkedő politikai-államszervező, gazdasági és innovációs központja, az összehasonlító elemzés az egész magyar gazdaságra és társadalomra jellemző következtetések levonását engedi meg. A tanulmányokat gazdag képanyag egészíti ki.

A városról, városfejlesztésről, várospolitikáról szóló közbeszéd egyfajta mércének tekinti a dualizmus korának Budapestjét. Ekkor alakult ki Budapest máig vonzó arculata, értékes városképe. A kiegyezést követő érvtizedek robbanásszerű fejlődését is egy rendszerváltás vezette be, ami egyértelműen kedvező politikai hátszelet biztosított ahhoz, hogy az addig is dinamikus, ám tervszerűtlen városnövekedést tudatos fejlesztés váltsa fel. Budapest egy új alapokra helyezett birodalmi integráció részeként kapcsolódott Európához. Egyszerre ment át hatalmas átlalakuláson maga a város és és társadalmának szerkezete, lakóinak életformája, gondolkodásmódja, mentalitása, identitása. Mindezek együttesen érlelték meg a korabeli közhangulatot átható világvárosi szerepigényt.

Nemcsak a „kerek évszámok” bűvölete teszi vonzó feladattá az 1900 és 2000 körüli évek Budapestjének összehasonlítását, hanem az a tény is, hogy az idő hullámvasútján haladó városi pályájának hasonló szakaszához ér: felemelkedő íven, vagy annak remélt kezdetén tart.

A szerzők Budapest nemzetközi kapcsolatrendszerét és ennek tovagyűrűző hatásait négy fő területen vizsgálják mindkét századfordulón: a gazdaság, a közlekedés és kommunikáció, a városfejlesztés és kulturális politika, illetve a város társadalmi szerkezete, befogadó jellege és megtartó ereje szempontjából.

SAJTÓVISSZHANG

N. Kósa Judit ajánlója a Népszabadságban (2011. június 18.)

 

TARTALOMJEGYZÉK

BARTA GYÖRGYI – BELUSZKY PÁL – SIPOS ANDRÁS: Bevezetés / Miért „világváros”?

1. ORSZÁG ÉS FŐVÁROSA A 20. SZÁZAD ÉS A 21. SZÁZAD HAJNALÁN
BELUSZKY PÁL: Budapest a Monarchiában
FÖLDI ZSUZSA: Globalizációs hatások Budapesten

2. GAZDASÁG
NAGY MARIANN: Budapest, „nemzetközi város” gazdasága a 19-20. század fordulóján
GÁL ZOLTÁN: Nemzeti pénzügyi központ nemzetközi ambíciókkal.
Budapest pénzintézeti szerepköre a 19-20. század fordulóján
BARTA GYÖRGYI: Külföldi működő tőke Budapesten a gazdasági válság előtt és után
GÁL ZOLTÁN: Miért nem lett Budapest a kelet-közép-európai régió pénzügyi központja?
Budapest pénzintézeti szerepköre az ezredfordulón

3. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZLEKEDÉS
FRISNYÁK ZSUZSA: Budapest Európa közlekedési és kommunikációs térszerkezetében a 19. század végén
FLEISCHER TAMÁS: A közlekedés szerepe Budapest nemzetközi funkcióinak alakításában napjainkban
TINER TIBOR: Budapest távközlése az ezredfordulón

4. TÁRSADALOM
KATUS LÁSZLÓ: Budapest népessége, népesedése és társadalma a 19-20. század fordulóján
PFENING VIOLA – KŐSZEGI MARGIT: Külföldiek Budapesten az ezredfordulón – a statisztikai adatok tükrében

5. VÁROSFEJLESZTÉSI POLITIKA
SIPOS ANDRÁS: „Világváros” Nyugat és Kelet határán?
Várospolitikai törekvések Budapest nemzetközi vonzerejének erősítésére, 1870–1918
SZABÓ JÚLIA: Budapest nemzetközi szerepkörei és a várospolitika, 1989-2009.
Meg nem valósult rendezvények megvalósult hatásai
KERESZTÉLY KRISZTINA: A közszféra szerepe a nemzetközi kulturális szerepkörök kialakításában
az 1990-es években

Önkormányzati választások Budapesten, 1867–2010

A modern kori főváros választásainak teljes körű adattára több éves kutatás és adatgyűjtés során állt össze, melyre alapozva elemezhetővé vált Budapest valamennyi parlamenti és helyhatósági választása. A kutatás egyik részeredményeként született meg a jelen tanulmánykötet, amely Pest, Buda, Óbuda egyesítését is lekövetve vizsgálja a fővárosi helyhatósági, tanácsi és önkormányzati választásokat 1867-től egészen a legutóbbi választásokig, és egységes szempontok alapján elemzi a helyhatósági választásokat. Kitér azokra az időszakokra is, amikor még nem volt titkos a választás, illetve amikor hiányzott a többpárti alternatívák közötti döntés lehetősége. Nincs tehát hézag a kötetben, mely több mint másfélszáz esztendő történetét fogja át. Ebből a szempontból a kötet összeállítása úttörő és hiánypótló vállalkozás.

 

SAJTÓVISSZHANG

Rainer M. János: Önki, 1867-2010 (Mozgó Világ, 2011. február, 119-121. o.)

 

A Szociáldemokrata Párt várospolitikája Budapesten a két világháború között

A kötet e-book formátumban is kapható itt.

 

Magyarország 20. századi történetéről – különösen a két világháború közötti időszakáról – nem lehet reális képet alkotni a szociáldemokrácia történetének objektív, alapos és árnyalt ismerete nélkül, miként a budapesti várospolitikáról sem az annak formálásában, alakításában részvevő szociáldemokrata frakció tevékenységének megismerése nélkül.

A kötet a szociáldemokraták által leginkább preferált területeken végzett, hatékony gyakorlati várospolitikai tevékenységről ad átfogó képek és értékelést, időben a két világháború közötti időszakra koncentrálva.

 

SAJTÓVISSZHANG

Kővágó Sarolta recenziója a Levéltári Szemlében (61. évfolyam, 2011/2. szám, 83-85. o.)

Bepillantás a múlt századi budapesti Városháza életébe (Népszava, 2011. április 14.)

 

 

A Szociáldemokrata Párt várospolitikája Budapesten a két világháború között (E-könyv)

A kötet nyomtatott formában itt kapható.

 

Magyarország 20. századi történetéről – különösen a két világháború közötti időszakáról – nem lehet reális képet alkotni a szociáldemokrácia történetének objektív, alapos és árnyalt ismerete nélkül, miként a budapesti várospolitikáról sem az annak formálásában, alakításában részvevő szociáldemokrata frakció tevékenységének megismerése nélkül.

A kötet a szociáldemokraták által leginkább preferált területeken végzett, hatékony gyakorlati várospolitikai tevékenységről ad átfogó képek és értékelést, időben a két világháború közötti időszakra koncentrálva.

 

SAJTÓVISSZHANG

Kővágó Sarolta recenziója a Levéltári Szemlében (61. évfolyam, 2011/2. szám, 83-85. o.)

Bepillantás a múlt századi budapesti Városháza életébe (Népszava, 2011. április 14.)

 

Színésznők

„Megjelentek előttem a képek, a jelenetek. Átadtam magam Halász Jutka dalos, lovas emlékeinek, színházi gondolatainak, Péter kikerülhetetlen kérdéseinek, és belemerültem az olvasásba. Megszűnt körülöttem a világ. Csak olvastam, csak olvastam… és nem tudtam abbahagyni. Kedves olvasó, ha szereted a SZÍNHÁZAT, ezt a könyvet te sem tudod majd letenni.” (Bodrogi Gyula)

KÖNYVBEMUTATÓ

Időpont: 2026. március 17., kedd, 16 óra
Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Körterem
1013 Budapest, Krisztina körút 57.

Legyen tanúja élőben a kötet ráadás-fejezetének: Léner Péter, Esztergályos Cecília, Halász Judit és Petrovics Eszter közös beszélgetésének, Gajdó Tamás moderálásával!

VISSZHANG

Heti Libazsír – Rangos Katalin beszélget Léner Péterrel (2026. április 13.)

Rozgonyi Ádám beszélget Léner Péterrel: az élet egy páternoszter le- és felfelé (Inforádió, 2026. április 5.)

Beszámoló a könyvbemutatóról: „Rokonná tettek minket a szörnyűséges és gyönyörű évtizedek” – Fidelio, 2026. március 18.

Húzós podcast Rónai Egonnal, ATV – A színházi élet legendája 90 éves lett! Nagy előadások, sztárok és egy sikerekkel övezett pályafutás emlékei színezik a beszélgetést, amelyben az egykori főrendező-színházigazgatót köszöntjük. (2026. március 6.)

FÜLSZÖVEG

„Magyarország a csodálatos színészek szülőföldje és hazája” – vallja LÉNER PÉTER (1936) rendező, a nyíregyházi, majd a József Attila Színház igazgatója, akit már gyerekkorában elvarázsolt, megérintett a színészek világa, vágyott arra, hogy a közelükbe kerüljön, hogy megértse, kik ők.

Ez a kíváncsiság, empátia és szeretet máig tart, és ebből a szenvedélyből születettek sorban színházi tárgyú írásai. A szerző hatodik könyvében három csodálatos színésznővel  – HALÁSZ JUDITTAL, ESZTERGÁLYOS CECÍLIÁVAL és GALAMBOS ERZSIVEL – beszélgetve arra a titokra próbál fényt deríteni, „mi az, ami rajtunk múlik? Mi az életben, a pályánkon maradás titka, receptje? Egyáltalán van ilyen?” A három művésznőt faggatva azt a fél évszázadot is szeretné megérteni, amit együtt éltek meg a magyar színházi és közéletben.

GAJDÓ TAMÁS (1964) színháztörténész írása a magyar színház történetének távlatában tesz izgalmas kiegészítéseket a titkok megfejtéséhez: miféle megpróbáltatások sújtották a 19. század óta a színésznőket, milyen előítéletekkel találkoztak a színészi pályára vágyó fiatal leányok, hogyan alakult a sztárkultusz, miként változott a közízlés, és ennek következtében az elvárások a színésznőkkel szemben?  Vajon mennyire fontos a sajtó szerepe és ez hogyan változott meg a digitális világban, miközben a színház és a csodálatos színészek világa örök és titokzatos maradt.