budapest kifejezésre történő keresés eredménye:

Nők társadalomtörténete a 20. századi Magyarországon

VISSZHANG

A kötet két szerzőjével beszélgetett a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában Ignácz Károly, a Múltunk folyóirat szerkesztője. Az adás vendégei Acsády Judit szociológus (tudományos főmunkatárs, ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Kutatóintézet), és Svégel Fanni történész (posztdoktori kutató, Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet) voltak.

FÜLSZÖVEG

A hiánypótló kötet célja, hogy átfogó képet nyújtson a 20. századi Magyarország női társadalomtörténetéről, egyrészt kilépve más történeti és társadalomtudományi diszciplínák (elsősorban a kultúrtörténet és a néprajz) területére, illetve kitekintve a határon túlra. A témák egy része klasszikusnak tekinthető: ilyen a család, a házasság, a gyermekszülés és gyermeknevelés kérdése, a munkavégzés és a továbbtanulás, a vallásosság-spiritualitás, a szociális gondoskodás, a nőszervezetek és nőmozgalmak története. Az újabb kutatási irányokhoz kapcsolható viszont a világháborús nemi erőszak kérdése, az abortusz története, az ünnepek témája, a népirtások nőtörténete és a szépségápolás, amelyek legitim tudományos témává válása bizonyos akadályok legyőzését igényelte.

 

A kötet koncepciója 2018 végén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott konferencián született meg, amelyet az egyetem Nőtörténeti Kutatóközpontja, az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága és a Magyar Történelmi Társulat Nőtörténeti Szakosztálya szervezett. A szövegek első változatait 2019 őszén vitatták meg a szerzők a Central European University (CEU) budapesti épületében megrendezett konferencián. Az eltelt idő alatt az eredeti elképzelés változott; kötetünk így a nők 20. századi magyarországi társadalomtörténetének fontosabb kérdéseit tárgyalja, bemutatva a hiányokat is.

A kötet szerzői elsősorban történészek, kisebb részben néprajzosok, szociológusok és irodalmárok. Van közöttük (munkahelyüket tekintve) kolozsvári, bécsi, bostoni, budapesti és szegedi kutató, egyetemi oktató, valamint szabadúszó. Mindannyian arra törekedtek, hogy saját és mások kutatásai alapján, közérthető módon mutassák be 20. századi női társadalomtörténet egy-egy területét.

 

SZERKESZTETTE Lengyel Nóra és Sipos Balázs.

SZERZŐK

Acsády Judit, Czingel Szilvia, Deáky Zita, Dupcsik Csaba, Egyed Emese, Frauhammer Krisztina, Kéri Katalin, Klacsmann Borbála, Kovácsné Magyari Hajnalka, Lengyel Nóra, Pető Andrea, Sipos Balázs, Svégel Fanni, Szabó Alexandra, Varga Zsuzsanna, Ványi Éva, Várnagy Réka.

TARTALOM

Témák és szempontok Magyarország 20. századi nőtörténetének kutatásában

Bevezető

Sipos Balázs

 

1895 Rendelet a nők „bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályákra való léphetéséről”

A nők egyetemre kerülésének első lépései

Kéri Katalin

 

1901 Törvény az állami gyermekmenhelyekről

Anya- és gyermekvédelem a 20. században 

Deáky Zita – Svégel Fanni

 

1904 Megalakul a Feministák Egyesülete

Nőszervezetek, nőmozgalmak a századfordulótól a második világháborúig 

Acsády Judit

 

1910 A történelmi Magyarország utolsó népszámlálása

Családmodellek a századfordulótól az ezredfordulóig 

Dupcsik Csaba

 

1910 Az első anyák napja

Nők és ünnepek 

Deáky Zita – Frauhammer Krisztina

 

1914 Kitört az első világháború

Nemi erőszak Magyarországona 20. században 

Pető Andrea – Svégel Fanni

 

1920 Trianon

Transzilván történetek nőkről 

Egyed Emese

 

1929 Miss Hungária-választás

A szépségápolás és a modern nő kultuszának kialakulása a 20. század első felében 

Czingel Szilvia

 

1933 A Kúria döntvénye a terhességmegszakításról

Művi terhességmegszakítás a 20. században 

Pető Andrea – Svégel Fanni

 

1940 Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap megalapítása

A nők szerepe a szociális gondoskodásban a 20. század első felében 

Svégel Fanni

 

1944 Holokauszt 

Roma és zsidó nők üldöztetése a második világháború alatt – áttekintés 

Szabó Alexandra – Klacsmann Borbála

 

1950 Az első ötéves népgazdasági terv

A női munkavállalás a 20. században 

Varga Zsuzsanna

 

1957 Megalakult a Magyar Nők Országos Tanácsa

Nőszervezetek a második világháborút és a rendszerváltást követő időszakban 

Acsády Judit

 

1966 Vasondolálás 5 forint, plusz kontyfésülés 1 forint

Szépségápolás mint „megfizethető luxus” 

Kovácsné Magyari Hajnalka

 

1974 Slachta Margit halála

Női spiritualitás és lelkiség 

Frauhammer Krisztina – Lengyel Nóra

 

1989 Rendszerváltás

A rendszerváltás kritikus kérdései női szemszögből 

Várnagy Réka – Ványi Éva

 

Képjegyzék 

Intézménynév-mutató 

Személynévmutató 

 

Múltunk 2025/4

2025/4. szám

A szám cikkei letölthetők innen
A 2025/4. szám tartalomjegyzéke (DOI-azonosítókkal és rövid ismertetőkkel):

AZ EMLÉKEZET KÉRDÉSEI

SZEMLE

  • Kanyó Ferenc: Mi képzeltük Koppányt? I. (Szent) István emlékezetének újabban vihart kavart kérdései
    https://doi.org/10.56944/multunk.2025.4.8
    (Nóra Berend: Stephen I. The First Christian King of Hungary. From Medieval Myth to Modern Legend. Oxford University Press, Oxford, 2024. 272 p.)
  • Fiziker Róbert: Tu felix Austria? A párhuzamosok a múltban találkoznak
    https://doi.org/10.56944/multunk.2025.4.9
    (Szalay-Bobrovniczky Vince: A Waldheim-ügy és Ausztria. IDResearch Kft.–Publikon Kiadó, Pécs–Budapest, 2023. 188 p.)
  • Kalló Olga Borbála: Közös tapasztalat, egyéni sors – magyarországi holokausztemlékezet a tárgyakban rejlő személyes történetek nyomán
    https://doi.org/10.56944/multunk.2025.4.10
    (Bányai Viktória–Csősz László (szerk.): Az emlékezés rétegei. A magyarországi holokausztról nyolcvan év után. Kutatások a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Budapest, 2025. 528 p.)

E SZÁMUNK SZERZŐI:

  • Bodovics Éva PhD, történész, MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára, főlevéltáros
  • Danyi Gábor PhD, (irodalom)történész, posztdoktori kutató, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Irodalmi Tanszék
  • Fiziker Róbert PhD, történész, levéltáros, MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára, igazgató
  • Gyáni Gábor DSc, akadémikus, professor emeritus, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet
  • Kalló Olga Borbála PhD-hallgató, Debreceni Egyetem, Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola
  • Kanyó Ferenc PhD, történész, Károli Gáspár Református Egyetem Károli Interdiszciplináris Akadémia. tudományos munkatárs
  • Kővágó Emese PhD, kisebbségpolitikai szakértő
  • Kuti Klára PhD, etnográfus, muzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum
  • Rudisch Ferenc PhD-jelölt, Debreceni Egyetem Irodalom-, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola, Szegedi Tudományegyetem BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, egyetemi tanársegéd
  • Tamás Ágnes PhD, történész, Szegedi Tudományegyetem BTK Jelenkortörténeti Tanszék, habilitált egyetemi docens

A radikális paradoxon

VISSZHANG

A baloldal meghalt, Orbán-rendszerét „feltörték”, illúzióba ringatjuk magunkat – Nótin Tamás interjúja Kiss Viktorral az Indexen (2026. február 17.)

Lenullázta magát a baloldal? Kiss Viktor és Antal Attila voltak Forgács Iván vendégei a Népszava Bal-jobb-bal podcastjében (2026. február 11.)

 

FÜLSZÖVEG

A modern baloldal a 2020-as évekre marginalizálódott és jelentőségét vesztette. Kiss Viktor izgalmas és provokatív könyve amellett érvel, hogy az irányzat számára nincs is többé visszaút. 

A szerző a baloldal történetét egy új elméleti megközelítésből kiindulva, metapolitikai paradoxonok történeteként beszéli el. Elgondolása szerint a politikában az a szereplő válhat sikeressé, amelyik az úgynevezett metapolitikai küzdelmeket is megnyeri: képes megfogalmazni, hogy mi a politika, kik annak főszereplői, és ezt el tudja fogadtatni a vetélytársakkal is. A könyv kiindulópontja szerint a baloldal évtizedeken át győzelemre állt ebben a versengésben – ezért lehetett hajdanán erős és magabiztos. Idővel azonban pozíciói és alapállásai mind ellentmondásosabbá váltak. A munkásosztály, a globalizáció, a rendszerváltás és a posztmodern kérdése kapcsán olyan kihívások érték az irányzatot, amelyekre egyre kevésbé volt lehetséges jó válaszokat adni.   

A radikális paradoxon olvasmányos és közérthető formában mutatja be, miként kényszerült arra a modern baloldal, hogy időről-időre újrafogalmazza saját politikaképét – és miként futott bele ennek során újabb és újabb paradoxonokba. Különös erőssége, hogy a közelmúlt alapvető kérdéseire, fejleményeire és irányzataira koncentrál. Az elemzések célja, hogy meggyőzze az olvasót: ahogy másfél évszázada a kapitalizmus hozta létre a modern baloldalt – napjainkban a kapitalizmus okozza az eltűnését is. A bolyongás a kapitalizmus egymást követő változatainak útvesztőiben a végéhez közeledik. 

Miért nincs kiút a modern baloldal számára a posztmodern kapitalizmus labirintusából? És melyek lesznek a 21. század politikai küzdelmei, amelyek az újrakezdés reményét hordozzák?  Válaszokat csak úgy találhatunk a kérdésekre, ha egészen új alapokon közelítünk a bennünket körülvevő világhoz. Az utolsó, hosszabb fejezetben ezért a szerző a posztmodern illúziógazdaság koncepcióját vázolja fel.

 

Kiss Viktor (1976) politológus, ideológiakutató. A PTI Társadalomelméleti Műhelyének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és doktori témavezetője. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A posztmarxizmus egyik vezető hazai képviselője, aki elsősorban a kritikai társadalomelmélet, a globalizáció és a posztmodern politikaelmélet témáival foglalkozik. Többek között a Marx & Ideológia (2011) és az Ideológia, kritika, posztmarxizmus (2018) és a Kívül/belül – Egy új politikai logika (2021) című könyvek szerzője, illetve a Marx – interpretációk, irányzatok, iskolák (2018) című tanulmánykötet társszerkesztője.

A szerző honlapja itt elérhető 

Az osztály hosszú árnyéka

KÖNYVBEMUTATÓK

📚 2026. április 16., 16.00–18.00

Pécs, Civil Közösségek Háza (Szent István tér 17.)

Facebook-esemény itt

A beszélgetés résztvevői: 
Prof. Dr. Füzér Katalin Judit, szociológus a PTE BTK Szociológiai Tanszékének oktatója.
Prof. Dr. Orbán Jolán, irodalmár, a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének oktatója.
Dr. Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a társadalmi rétegződés-, illetve mobilitáskutatás. A Replika. Társadalomtudományi Folyóirat szerkesztője volt, jelenleg pedig az Intersections. East European Journal of Society and Politics szerkesztésében vesz részt.

📚 2026. április 27., hétfő, 18.00

ELTE TáTK Északi Tömb, É 1.71 (Pócza Jenő terem)

Facebook-esemény itt

A beszélgetés résztvevői:
Huszár Ákos – ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológiai Intézet
Éber Márk Áron – ELTE TáTK, Szociológia Tanszék
Gregor Anikó – ELTE TáTK, Társadalomkutatások Módszertana Tanszék
Moderátor:
Menyhárt Áron, PhD-hallgató
(ELTE Szociológia Doktori Iskola)

 

📚 2026. február 2., 17 óra, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Ötpacsirta Szalon
1088 Budapest, Ötpacsirta utca 4.

Könyvbemutató a Napvilág Kiadó és a FSZEK Szociológiai Gyűjtemény közös szervezésében

A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget:
Durst Judit, Éber Márk Áron, Róbert Péter, Szikra Dorottya

A beszélgetést vezeti:
Szurovecz Illés

A könyvbemutató beszélgetés elérhető a FSZEK Szociológiai Gyűjtemény YouTube-csatornáján

VISSZHANG

Fidesz – Magyar Munkáspárt? Ezen múlhat a választás (Élő Anita írása, Válasz online, 2026. április 8.)

Osztályok nem csak az iskolában vannak, hosszú árnyékuk egész életünkre rávetül – Éber Márk Áron írása a kötetről a Mércén (2026. március 31.)

Befagyott társadalom? – mobilitás és osztály Magyarországon. A Tilos Rádió Társadalmi drámák című műsorának vendége Huszár Ákos (2026. március 12.)

Huszár Ákos Pálinkás Szüts Róbert vendége volt a Klubrádióban – Reggeli gyors/Reggeli személy (2026. február 06., péntek 09:05)

A Civil Rádióban Péterfi Ferenc beszélgetett a szerzővel (Civil Magazin podcast, 2026. február 4.)

Magyarországon az egyéni teljesítménynél fontosabb, hogy ki milyen családba született – Kende Ágnes készített interjút Huszár Ákossal (Qubit, 2026. január 7.)

FÜLSZÖVEG

Minden társadalomban sajátos korlátok állnak az egyéni érdemek érvényesülése elé, amelyek megnehezíthetik, vagy éppenséggel lehetetlenné tehetik a társadalom tagjai számára, hogy képességeiket kibontakoztassák. Ezek a korlátok sokfélék lehetnek, összefügghetnek többek között az egyének lakóhelyével, nemzetiségével, etnikai hovatartozásával vagy a nemével. E könyv egy továbbira: a társadalom tagjainak az osztályszerkezetben elfoglalt pozíciójára irányítja a figyelmet.

A klasszikus osztályelméleti hagyomány szerint a társadalmi világ nem olyan, ahol bármi bármikor megtörténhet. Sokkal inkább hasonlítható valamilyen kártyajátékhoz, ahol a játék kimenetele egyszerre múlik a játékosok egyéni döntésein, de azon is, hogy kinek milyen lapokat osztottak. A társadalom tagjai különböző mennyiségű, illetve különböző fajtájú erőforrásokkal rendelkeznek, ami korlátok közé szorítja cselekvési lehetőségeiket. Az eltérő típusú erőforrások ráadásul különböző mértékben, de nemzedékről nemzedékre átöröklődnek. A származási osztályhelyzet így árnyékként végigkíséri őket egész életpályájukon.

A könyv fő kérdése, hogy mennyiben határozza meg az osztályhelyzet az egyének életesélyeit, viselkedését, illetve gondolkodását a mai Magyarországon, illetve hogy mindez miként változott. Miként alakult át a magyar társadalom osztályszerkezete a rendszerváltás után? Mennyiben nyitott meg ez új csatornákat a társadalmi mobilitás számára? Vajon a társadalmi viszonyok kényszerítő ereje csökkent az elmúlt évtizedekben, vagy ellenkezőleg, ezek még szilárdabb korlátokat emelnek az egyéni cselekvések szabadsága elé?

 

A SZERZŐRŐL

Huszár Ákos (1979) szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének főmunkatársa. Kutatási területe az osztályelemzés, valamint a társadalmi rétegződés- és mobilitáskutatás, érdeklődése azonban kiterjed társadalomelméleti, illetve a szociológia történetével kapcsolatos kérdésekre is. Korábban monográfiája jelent meg a kritikai társadalomelmélet újabb irányzatairól (A kritikai elmélet rekonstrukciója, Napvilág, 2009), valamint szerkesztőként és szerzőként részt vett a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálás alapján készített rétegződésvizsgálatában (A társadalom rétegződése, KSH, 2015). Írásai az elmúlt években olyan nemzetközi folyóiratokban jelentek meg, mint az International Journal of Sociology, a Sociological Research Online vagy az East European Politics and Societies.

Eszmélet 145–146

Tartalom

Agárdi Péter: Egy harmincöt éves klasszikus születésnapjára. Az Eszmélet indulása és kontextusa

A 80. „Győzelem Napja”

Ilja Altman: A holokauszt emlékezetének kutatása és politikája az Oroszországi Föderációban (2015–2025)

Altman írásában a második világháború során a Szovjetunió területén lezajlott népirtás fogalmának konkrét, történeti tartalmát tisztázza a mai hivatalos oroszországi felfogással szemben. Rámutat, hogy a szó eredeti értelmében a nácik népirtást „hivatalosan” tulajdonképpen csak a zsidókkal szemben hajtottak végre a háború idején.

Analízis

Joachim Becker: Jobbratolódás. A jobboldal előretörése Európában és Ausztriában

Mára a szélsőjobboldali pártok részvétele a kormányzásban a normalitás részévé vált az EU-ban. A szerző ennek történelmi gyökereit elemzi az EU egésze, illetőleg Ausztria vonatkozásában. Az 1970-es évektől kezdve megindult a demokratikus beleszólás lehetőségeinek visszaszorítása – az EU szintjén a neoliberális szabályrendszerek segítségével – a szociális biztonság kommodifikációja és a munkásképviseletek gyengítése. Ennek nyomán fokozódtak a társadalmi feszültségek, és megkezdődött a hagyományos középbal és középjobb pártok tömegbázisának eróziója. A jobboldal válasza a feszültségek etnicizálása volt. A nacionalista neoliberalizmus mellett az etnikai alapú, hierarchikus kollektivista rendet ígérő nemzeti konzervatív erők is előretörtek. Az orosz–ukrán háború kitörését követően tovább erősödött a szélsőjobb erők kormányzati jelenléte, habár geopolitikai törésvonalak is megjelentek.

Dokumentum

Az „elképzelhetetlen hadművelet”. A Haderőnemek Egyesített Tervezési Bizottságának jelentése.

Történelem

Frank Jacob: Globális történelem, világtörténelem és Wallerstein világrendszer-elmélete mint értelmezési határvonalak

A nemzetállam-centrikus történelemfelfogáson túl is többféle fogalom/elmélet próbálja értelmezni a világ fő folyamatait: világtörténelem, globális történelem, „transznacionális” történelem, világrendszerelmélet. A fogalomtisztázás kulcskérdése persze módszertani is egyben. Jacob a modern világrendszer működése wallersteini vonala felől vizsgálja a modern történelem leírásának módozatait. A világtörténelem a világrendszer létezése előtti idők adekvát terminusa, amíg a globális történelem az utánié. Akkortól, amikortól a világrendszer, benne a centrum-félperiféria-periféria interakciós, interdependens viszonyai teljes mértékben kialakultak. Ez az ugrópontot a globális történelemhez.

Frank Jacob: Wallerstein világrendszer-elmélete és a forradalmak szerepe
Wallerstein VRE-je kifinomult és eredményes módszer a mai világ forradalmi fejleményeinek és a globális egyenlőtlenségekkel szembeni törekvéseinek megértéséhez. Szerzőnk ezt alkalmazva vizsgálódik. Így a félperifériák és a harmadik világ antikolonialista időszakának vizsgálta mellett a hosszú tartam és a ciklikusság jegyében bírálja a marxi történelmi determinizmus megoldását is. A történeti anyagot a feudalizmusból a kapitalizmusra való átmenetből veszi. Továbbá Kína, Kuba és Oroszország 20. századi forradalmai nem a centrumban, hanem a félperiférián jöttek létre, és az osztályelnyomás mellett a gyarmati függésből nőttek ki. Nem marad adós 1968 globális status quót megrázó forradalmának magyarázatával sem.

Arcok

Melegh Attila: Halhatatlan szociológia. Michael Burawoy emlékére
Pankovits József: Gramsciról most és mindig

Szocializmus

Michael Hauser: Az állam emancipációs átalakulása. Az 1968-as prágai tavasz és a rancière-i politika

A tanulmány felidézi, elemzi az 1968-as francia május szellemét, amely a radikális politikai elméletekben él tovább. Két emblematikus figurája, Rancière és Badiou, úttörő szerepet játszottak a rendszerellenes és államellenes politikai elméletek kialakításában. Az 1968-as prágai tavasz más jellegű eseménysor volt, és ez a francia májussal és annak szellemi hatásaival való összehasonlításban válik nyilvánvalóvá. Rancière politikafogalmára koncentrál az írás, mint a francia május szellemi hatásának példájára: a „hatalmi, intézményes rend” (la police) és a „politika” (la politique) kapcsolatát rekonstruálja, ami párhuzamba állítható a prágai tavasz nyomán felvetődő kérdésekkel. A cikk szerzője a prágai tavaszt olyan specifikus politikai logika megjelenésének tekinti, amely igazolta a párt és az állam potenciálját az emancipációs küzdelemben, és amely iránymutató lehet a mai radikális politika számára. Rancière és Badiou hajlamosak tagadni a párt és az állam eme szerepét.

Kiss Endre: A hidegháború parazsa… A létező szocializmus három szólama

A filozófus szerző esszéjében sajátos perspektívát választ a szocialista kísérletek megragadására: a korszak hangulati, politikai pszichológiai arculatát jellemzi. A pangás Trifonov általi jellemzését, a hagyományos és az újbaloldal hatvanas évekbeli elválását, különneműségét. Miközben a baloldalnak azért egészen másnak kell lennie, mint a jobboldalnak! Rá ugyanis egészen más elvárások vonatkoznak. Előbbire minden, utóbbira, a birtokon belül lévőkre, semmi. A gyakorlatban: Magyarország politikája állt a legközelebb ahhoz a Csehszlovákiához, ahová be kellett vonulni. Mégis fel tudott állni ebből a helyzetből.

Rémy Herrera: Egy olyan világ felé, ahol az egészség nem áru: a kubai példa

Olvasójel

Melegh Attila: Ördögi spirálok. Szalai Erzsébet Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? Budapest, Napvilág Kiadó, 2024.
Benkes Mihály: Katonai marxizmus. Afrika hozzájárulása a forradalmi elmélethez (1957–2023). Adam Mayer: Military Marxism –Africa’s Contribution to Revolutionary Theory, 1957–2023 Lexington Books, 2024.

Feczku Viktor: Történelem, világ, rendszer. A Wallerstein 2.0 kötet tanulmányainak értelmező recenziója

Melléklet

Wiener György: Fél évszázad távlatából az Überhauptról. Lehetséges-e antimarxista marxizmus? 2. rész

Fordulat 34.

Tartalom

❚ Bevezető a Fordulat 34. számához

Karas Dávid és Szabó Natasa
❚ A tőke zöldre festett cellái. Akkumulátoripar és államkapitalista ciklusváltás 

MAGYARORSZÁG ÉS KÍNA AZ AKKUMULÁTOR-ÉRTÉKLÁNCBAN

Weiler Vilmos
❚ Akkumulátorgyártás és félperifériás tőkefelhalmozás. Miért ilyen fontos az Orbán-rendszernek az akkumulátoripar támogatása?

Beszélgetés Boy Lüthjével
❚ Hogyan lett Kína az akkumulátor-forradalom motorja?

EXTRAKTIVIZMUS ÉS ELLENÁLLÁS

Beszélgetés Thea Riofrancosszal
❚ Zöld kapitalizmus és az extraktivizmus globális határvidékei 

Bakó Júlia
❚ Fellázadó gondoskodás a magyar akkumulátor-ellenes mozgalmakban 

Beszélgetés Nina Djukanovićcsal
❚ Lítiumbányászat, extraktivizmus és ellenállás Szerbiában 

Mostafa Nóra Farida
❚ Kizsákmányolás és ellenállás a latin-amerikai lítium-háromszögben

IPARPOLITIKA A LÍTIUM-HÁROMSZÖGBEN

Leandro M. Bona
❚ A lítium geopolitikája: növekvő kínai befolyás Dél-Amerikában

Mariano Féliz és Juan Francisco Nuñez Silva da Luz
❚ Argentína a lítiumakkumulátor-értékláncban: egy gazdasági függőség esettanulmánya

Lapszámbemutató:

2025. november 27. – Budapest, Gólya

A világ egy falu?

A globalizáció folyamata rendkívül felgyorsult az utóbbi három-négy évtizedben, s ezzel párhuzamosan szerte a világon kiemelt figyelmet kapott a társadalomtudományokban, de a sajtóban és a politikai diskurzusokban is. A globalizáció összetettsége miatt azonban egy sor kérdésben eltérő nézetek feszülnek egymásnak: Mikor kezdődött a globalizáció? Eltünteti-e a kultúrák közötti különbségeket, vagy inkább társadalmi sokszínűséghez vezet? Valóban növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket? Irányítható-e a folyamat? A kötet a legfontosabb vitákat tekinti át, s eközben megjelennek a Magyarország globalizációjára vonatkozó interpretációk is.

A kötet az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport munkájának tapasztalataiból is merít. Elsősorban arra törekszik, hogy a globalizációról szóló diskurzusokat társadalomtudományi és történeti kontextusba helyezze. A globalizációt állandóan alakuló, vitatható és újragondolható jelenségként mutatja be, amelynek hatásai Magyarországon és a tágabb közép-kelet-európai régióban is folyamatosan érzékelhetők. 

 

————————

 

Tomka Béla (Salgótarján, 1962) történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének egyetemi tanára. Fő kutatási területe a 20. századi társadalom- és gazdaságtörténet, különös tekintettel a nemzetközi összehasonlításokra.

Európa és Amerika számos kutatóintézetében és egyetemén (Münster, Minneapolis, Amszterdam, Mannheim, Berlin, Oxford, Edinburgh, Portland, Jéna, Regensburg, Hradec Králové, Potsdam) megfordult kutatóként és meghívott előadóként. Tizennyolc könyv szerzője és további kötetek szerkesztője, emellett nagyszámú tanulmányt közölt. A Bolyai-plakett, az Akadémiai Díj, az Outstanding Academic Title Award (American Library Association) és az Év Publikációja Díj (SZTE) birtokosa. 

 

Főbb művei:

Globalization in State Socialist East Central Europe: Looking Beyond Dominant Narratives. Basingstoke –London: Palgrave Macmillan, 2024.

Mítoszok és válaszok: az európai integráció és a globalizáció a közbeszédben és a tudományban. Pécs: Kronosz Kiadó, 2023.

Austerities and Aspirations: A Comparative History of Growth, Consumption and Quality of Life in East Central Europe since 1945. Budapest – New York: Central European University Press, 2020.

A Social History of Twentieth-Century Europe. London – New York: Routledge, 2013. 

Welfare in East and West: Hungarian Social Security in an International Comparison, 1918–1990. Berlin: Akademie Verlag, 2004.

 

Múltunk 2025/3

A 2025/3. szám tartalomjegyzéke (DOI-azonosítókkal és rövid ismertetőkkel):

KÁDÁR BALOLDALI ELLENZÉKE

SZEMLE

  • Kárbin Ákos: A császár íróasztala
    https://doi.org/10.56944/multunk.2025.3.9
    (Jana Osterkamp–Nadja Weck–Peter Becker (Hrsg.): Geschichten vom Schreibtisch des Kaisers. Einblicke in die alltäglichen Regierungsgeschäfte Kaiser Franz Josephs I. Löcker Verlag, Wien, 2024. 277 p.)
  • Jeszenszky Géza: A múlt hangulata és üzenete. Pritz Pál újabb történeti írásai
    https://doi.org/10.56944/multunk.2025.3.10
    (Pritz Pál: Történelem és nemzet. BTK Történettudományi Intézete–Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2023. 352 p.)
  • Feitl István: A szintézis tárgya: magyar kommunisták
    https://doi.org/10.56944/multunk.2025.3.11
    (Papp István: A magyar kommunisták, 1918–1989. Jaffa Kiadó, Budapest, 2024. 400 p.)

E SZÁMUNK SZERZŐI:

  • Baráth Magdolna PhD, történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, tudományos és külkapcsolati főmunkatárs
  • Csunderlik Péter PhD, történész, az ELTE BTK oktatója, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója
  • Feitl István történész, főtanácsadó, Politikatörténeti Intézet
  • Jeszenszky Géza CSc, történész, egyetemi magántanár, Corvinus Egyetem, a Magyar Köztársaság külügyminisztere (1990–1994), washingtoni (1998–2002), illetve norvégiai és izlandi nagykövet (2011–2014)
  • Kárbin Ákos PhD, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, tudományos főmunkatárs
  • Krahulcsán Zsolt, PhD, tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Történeti Osztály
  • Krausz Tamás DSc, történész, ELTE-BTK, professzor emeritus
  • Pap Milán PhD, politológus, tudományos munkatárs, NKE Eötvös József Kutatóközpont, Molnár Tamás Kutatóintézet
  • Papp István Phd, történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
  • Takács Róbert PhD, történész, Politikatörténeti Intézet, tudományos munkatárs
  • Takács Tibor PhD, történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

Újságírás-etika Kelet-Európában

A hír nem azonos a valósággal: csupán ábrázolja a valóságot – úgy, ahogy az újságíró látja.

 

ÚJSÁGÍRÁS-ETIKA KELET-EURÓPÁBAN ÉS MÉDIA-ÖNSZABÁLYOZÁS MAGYARORSZÁGON – beszélgetés két felvonásban

A Napvilág Kiadó, a Politikatörténeti Intézet és a Médiakutató folyóirat beszélgetést szervez két felvonásban, amelynek keretében megvitatjuk, hogy hol húzódik a határ a tájékoztatás és a félrevezetés között, és mi különbözteti meg a hivatásos újságírást a propagandától, illetve a manipulációtól.
A rendezvényen szó esik arról is, milyen kihívásokkal néz szembe a kelet-európai média három és fél évtizeddel a rendszerváltás után, a közösségi platformok korában, amikor az újságírásba vetett bizalom megrendülése világszerte érzékelhető. A beszélgetések érintik az etikai szabályok erejét és szerepét, a karaktergyilkosság és az álhírek problémáját, valamint azt, hogy miképp befolyásolja a politikai és gazdasági nyomás az újságírói munkát. A cél annak közös átgondolása, milyen szakmai és közéleti lépések segíthetnek abban, hogy az újságírás megerősítse hitelességét és a nyilvánosságba vetett bizalmat.
10:00–11:30
ÚJSÁGÍRÁS-ETIKA KELET-EURÓPÁBAN
Résztvevők:
Bajomi-Lázár Péter, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a Médiakutató című folyóirat alapító szerkesztője
Boldog Dalma, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, a Médiakutató szerkesztője 
Sipos Balázs történész, az ELTE docense, az MTA Sajtótörténeti Munkabizottságának elnöke
A beszélgetést vezeti:Takács Róbert történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, a Múltunk folyóirat felelős szerkesztője
12:00–13:30
MÉDIA-ÖNSZABÁLYOZÁS MAGYARORSZÁGON
Létezik-e még, s ha igen, milyen állapotban van a független média?
Résztvevők:
Bodoky Tamás újságíró, az Átlátszó.hu főszerkesztőjePapp László Tamás újságíró, a szerzőkkel megjelent interjú készítője
Pethő András újságíró, a Direkt36 vezető szerkesztője
A beszélgetést vezeti: Tófalvy Tamás egyetemi docens, BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

 

KÖNYVBEMUTATÓ – A felvétel visszanézhető itt

A könyvbemutató időpontja:
2025. X. 16. 17h
A könyvbemutató helyszíne:
Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Gimes terem
1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A.

A könyvet bemutatja és a szerzőkkel beszélget: Munk Veronika és Horvát János.

 

VISSZHANG

„Háború, járvány vagy gazdasági válság idején az emberek nem tájékoztatásra, sokkal inkább megerősítésre vágynak” – a kötet szerzőivel Papp László Tamás készített interjút (Átlátszó, 2026. január 2.)

Nemcsak az újságírókon, hanem a közönségen is múlik az etikus média kialakítása – Károly-Rajki Edith beszélgetése a szerzőkkel a MÚOSZ honlapján (2025. november 12.)

Újságírás-etika Kelet-Európában – Szalay Dániel interjúja Bajomi-Lázár Péterrel és Boldog Dalmával (Média1, 2025. október 27.)

FÜLSZÖVEG

A hír nem azonos a valósággal: csupán ábrázolja a valóságot – úgy, ahogy az újságíró látja.

Talán mindenkit ez foglalkoztat a legjobban: hol húzódik a határ a tájékoztatás és a félrevezetés között? A szerzők amellett érvelnek, hogy az etikai szabályok követése az, ami megkülönbözteti a hivatásos újságírást a propagandától, a tájékoztatást a manipulálástól, a szólásszabadság kiteljesítését a szólásszabadság jogával való visszaéléstől. 

A kelet-európai média az 1989–91-es rendszerváltások után gyökeres politikai, gazdasági, technológiai, tartalmi és szakmai változásokon ment keresztül, és ma is keresi a helyét – miközben az újságírás a közösségi platformok megjelenése miatt az egész világon válságos helyzetben van.  A szerzők könyvükben az újságírás nyugati eszményeit és kelet-európai praxisait vizsgálják. Összegzik, rendszerezik és továbbgondolják a szakirodalom és egyes újságírás-etikai kódexek legfontosabb megállapításait. Felidézik azokat a demokratikus médiaelméleteket, amelyekből levezethető az újságírók társadalmi szerepe, és amelyek alapján megfogalmazhatók a jó újságírás szakmai kritériumai. Áttekintik az általános etika alapjait és az újságírás-etika nyugati társadalmakban bevett normáit. Leírják az újságírás világszerte tapasztalt válságának okait, és megvizsgálják a kelet-európai médiarendszerek és újságírói kultúrák sajátos problémáit. Részletesen elemzik a kortárs média szakmaetikai szempontból különösen aggályos gyakorlatait: a karaktergyilkosságot és a hamis hírt. Megfogalmaznak olyan szakmaetikai és szakpolitikai javaslatokat is, amelyek segíthetik Kelet-Európa újságíróit abban, hogy visszanyerjék közönségük megcsappant bizalmát, és hárítsák a rájuk nehezedő politikai és üzleti nyomást.

 

A SZERZŐKRŐL

Bajomi-Lázár Péter a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a Médiakutató című folyóirat alapító szerkesztője. A politikai és a médiarendszerek összefüggéseit kutatja. Szerzői kötetei: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában (2000), A magyarországi médiaháború (2001), Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák (2004), Média és társadalom (2006, 2008), Média és politika (2010), Party Colonisation of the Media in Central and Eastern Europe (2014), A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018 (2020). Szerkesztett kötetei: Media and Politics (Hegedűs Istvánnal, 2001), Reinventing Media. Media Policy Reform in East Central Europe (Sükösd Miklóssal, 2003), Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig (2005), Globalizáció, média, politika (Bayer Józseffel, 2005), Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában (Kotroczó Róberttel és Sükösd Miklóssal, 2007), A rendszerváltás és az újságírók (Monori Áronnal, 2007), Media in Third-Wave Democracies. Southern and Central/Eastern Europe in a Comparative Perspective (2017).

Boldog Dalma a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, a Médiakutató szerkesztője. A Kádár-kori Magyarország médiapolitikáját, valamint a digitalizáció társadalmi hatásait kutatja. Szerzői kötete: Csernobil és a magyar média. Egy atomkatasztrófa lenyomata (2025).

Monique szökése

KÖNYVBEMUTATÓ

A Művház, a Kék Egyenlőség és a Napvilág Kiadó közös rendezvénye

Időpont: 2026. március 13., péntek, 18.00

Helyszín: Művház, 1114 Budapest, Bartók Béla út 33.

A beszélgetés résztvevői: András Felícia pszichoterapeuta, Fáber Ágoston szociológus, műfordító, Édouard Louis könyveinek magyar lektora és K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a beszélgetés moderátora

VISSZHANG

A szabadság ára – Bajnai Marcell kritikája a Magyar Narancs 2026. február 18-i számában

Monique elégtételt vesz az életen – Gyuris Kata írása az Élet és Irodalomban (2026. január 30.)

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak – Szabolcsi Alexander kritikája a Könyves Magazinban (2025. október 20.)

 

FÜLSZÖVEG

A történet, amelyet elmesélek, nem a menekülés dicsérete. Már előre hallom: Be szép is a menekülés! Milyen bátor asszony!
De ez tévedés.
Mert ez önmagában nem elegendő.
Miközben olvassák ezt a történetet, gondoljanak arra is: Miért van az, hogy egyeseknek menekülniük kell, míg másoknak nem?
Miért kell egyeseknek mindig futniuk, miközben mások nyugodtan alhatnak?
Miért kell egyeseknek mindig harcolniuk, miközben mások könnyedén hasznot húzhatnak embertársaikból?
Gondoljanak arra is:
Hány kudarc jut egyetlen sikeres menekülésre?
És vajon hány életet kell feláldozni minden megmentett életért?

A SZERZŐRŐL

Édouard Louis (1992–) francia író. Könyveit számos nyelvre lefordították, a belőlük készült színdarabokat világszerte játsszák. Magyarul megjelent művei: Akik megölték az apámat (2024, Napvilág), Egy asszony küzdelmei és átváltozásai (2024, Napvilág), Leszámolás Eddy-vel (2015, Ab Ovo)

Qui a tué mon père (Akik megölték az apámat) című regényéből Pallai Mara fordításában színházi előadás készült (Ki ölte meg az apámat, Füge Produkció – ESZME, Jurányi Ház, bemutató: 2023. február 28.).

 

 

Fordította Pataki Pál

Lektorálta Fáber Ágoston

A borító Jankovic Milán munkája, Fehér László Edit II. című festményének felhasználásával