Akció!

Szakértő politikai előrejelzés

Mennyire helyes? Hogyan mérhetjük?

4 200 Ft 3 360 Ft

495 készleten

ISBN: 978-963-338-456-5 Kategóriák: ,

Megjelenés: 2020

Oldalszám: 384

Leírás

A könyv Tetlock két évtizedes, szakértői előrejelzéssel foglalkozó kutatásának eredménye. A kutatásba 284 embert vont be, akik foglalkozásuk szerint “politikai és gazdasági folyamatokkal kapcsolatban” adtak tanácsot vagy magyarázták azokat. Tetlock arra kérte ezeket az embereket, hogy jelezzék előre, különböző események megtörténnek-e vagy sem, úgy választva ki a – földrajzi és tartalmi – témákat, hogy nem mindegyik esett bele az illető szakterületébe. Azon felül, hogy előrejelzéseket kért, Tetlock arra vonatkozóan is tett fel kérdéseket, hogy milyen módon alakítják ki az előrejelzők jóslataikat, hogyan dolgozzák fel előrejelzéseik sikertelenségét, hogyan reagálnak egy állításukkal ellentétes információra, és hogyan mérik fel a valószínűségét mások elméletei és előrejelzései pontosságának.

A gondolkodókat Isiah Berlin nyomán rókák és sünök kategóriájára osztja; Tetlock szerint a rókák – olyan gondolkodók, aki sok mindent ismernek és tudnak, egy sor változatos (gondolati) hagyományból merítenek, és jobban rögtönöznek gyorsan változó körülmények közepette –, sikeresebben jelzik előre a jövőt, mint a sünök, akik egy dolgot ismernek alaposan, elkötelezettek egyfajta hagyomány irányában, és már meglévő megoldásokat keresnek az új és még definiálatlan problémákra. Felhívja továbbá a figyelmet egy különös, fordított irányú kapcsolatra a jó ítélőképesség legmegbízhatóbb tudományos mutatói és azon tulajdonságok között, amelyeket a média a legtöbbre értékel egy tudósban – a céltudatos elszántságot, amely az ideológiai harcban való győzedelmeskedéshez szükséges.

A könyv közérthető stílusban íródott, a módszertan pedig kifogástalan – a kötet nagy űrt tölt be a szakértői vélemények értékelése irodalmában. Számtalan tudományterületen lesz használatos, de még vállalatoknál is, amelyek a szakértői döntéshozatal megítélésének mércéit kutatják.

A könyv a második angol nyelvű kiadáshoz írt új előszóval jelenik meg, amelyben Tetlock a legújabb kutatási eredényekről számol be a szakértői vélemények értékelése terén: mi is kell a helyes döntéshez a jövőbeli események megjóslása során, és mi az, amiért a szakértők gyakran tévednek előrejelzéseikben.

Fordította: Felcsuti Péter

 

SAJTÓVISSZHANG

Vizsgálni a vizsgálhatatlant: mitől lesz jó egy szakértő? (Új egyenlőség, 2021. március 17.)

Higgyünk-e a politikai elemzőnek, és mégis melyiknek? (Mérce, 2021. február 8.)
Ajánló Philip E. Tetlock: Szakértő politikai előrejelzés c. könyvéhez

 

PODCAST

 

A politikai előrejelzés napjainkban reménytelenül szubjektív műfaj. Teret nyert a közéletben egyfajta antiintellektualizmus: a (szak)tudás önmagában értéktelen; csak a velünk azonos nézeteket vallók véleményét vagyunk hajlandóak elfogadni, csak a saját „törzsünkkel” értünk egyet.

De miért is kéne a politikai szakértőket felmenteni a pontosság és egyértelműség sztenderdjei alól, amelyeket minden más szakmától és tudományterülettől megkövetelünk? A kötetről a Politikatörténeti Intézet podcast-sorozatában Klopfer Judit szerkesztő beszélgetett Felcsuti Péterrel, a fordítóval és Róna Dániel politológussal:

A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

 

A beszélgetés az alábbi kérdéseket járja körül:

  • Ki a jó szakértő? Számít-e, mit gondol, vagy csak az, ahogy gondolkodik?
  • Miben különbözik a sündisznó és a róka kognitív stílus? Kik a jobb előrejelzők? A médiafigyelem nagy részét sündisznó előrejelzők élvezik – mi az a sündisznókban, ami jobban fogyaszthatóvá teszi az ő véleményüket?
  • Miben más a politikai előrejelzés és a politikai szakértelem más tudományterületekhez képest, milyen a befogadói környezetük?
  • Összefügg-e az antiintellektualizmus mint közeg és a szakértők, illetve a médiafogyasztók mentális merevsége? Miért korrigálja álláspontját nehezen egy szakértő?
  • Van-e esély rá, hogy javuljon a helyzet nálunk a pontosság és a mentális merevség terén? Tetlock az előrejelző versenyeket jelöli meg eszközként. Vajon sikeres lenne-e egy ilyen verseny itthon?
  • A szakértőkkel kapcsolatos bizalmatlanság nem új jelenség sem az amerikai, sem a magyar politikában. Szóba kerülnek híres hibák, amelyek megrengetik a bizalmat a szakértők tudásában, de pozitív példák is.