A globális kapitalizmussal itt Közép-Kelet-Európában valahogy úgy vagyunk, mint a jegyben járást követően, a házasság első, “kijózanító” éveiben, amikor is kialakul a “se-vele-se-nélküle” de inkább-vele érzés. Magyarország régi-új kapitalizmusélménye is valami hasonló volt, amennyiben e térség hamar magához ölelte a globalizációt (amelyhez persze kellett egy, a fejlett világ által kinyújtott ölelő kar is), és rövid úton megismerte a globális fejlődéssel járó árnyoldalakat. Ez utóbbiakból szintén van ugyanis bőven.
A könyv alapüzenete – a vonatkozó, szigorú elméleti alapvetésekkel összhangban – az, hogy a piaci mechanizmusok ugyan messze nem tökéletesek – soha nem is voltak azok – de egy felvilágosult, és kellően célzott állami részvétel mellett, még mindig a gyarapodás legjobb alternatíváját kínálják. A fejlettség ugyanis, a modern piac és az állam kedvező, egyben folyamatosan újra- és átértelmezett interakciójából is táplálkozik. Továbbá abból, hogy kihasználja a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból húzható előnyöket. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy a globalizáció által előidézett változások a nemzetgazdasági gyarapodás szempontjából – egy kis ország esetében – is inkább lehetőségeket kínálnak, mint veszélyeket. Ez a tétel, manapság, egyáltalán nem nyilvánvaló. A gazdagodás forrása ebben a liberális felfogásban piaci elvő, amelyben az értéktermelés alapja a kitartó, szervezett és fegyelmezett munka és a folyamatos alkalmazkodás egy változó nemzetközi munkamegosztásban, utóbbi elmélyülése nélkül a világ még szegényebb lenne. Ez a liberális álláspont sarokpontja. A szerző a liberális nézetek kritikus áttekintését kínálja. Az első rész a globális koordinációs mechanizmusok problematikáját, a második a nemzetközi kereskedelem megújult felfogásait, a harmadik rész pedig a pénzügyi globalizációt és következményeit tárgyalja. Az írások többnyire az elmúlt egy évtized kutatási eredményeit tükrözik, amelyeket a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági karán oktatott, “Világgazdaságtan”, “Pénzügyi globalizáció”, és a “Gazdaságfejlődés a fejlett ipari államokban” című kurzusok kiegészítő tananyagaként kerültek felhasználásra. A tanulmányok elsősorban a közgazdasági felsőoktatásban részt vevő szakmai közönségnek íródtak, akik a nemzetközi gazdaságtan, az összehasonlító gazdaságtan, és a világgazdaságtan bevezető kurzusain már túl vannak, és akik esetleg már egy mester- vagy egy PhD-fokozat megszerzésén munkálkodnak. A kötet kiegészítő, azaz az említett diszciplínákban meglévő alaptankönyvekhez csatolható ún. “reader”, azaz tematikus tanulmányokat kínáló funkciót kíván ellátni.
SAJTÓVISSZHANG
Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. január
Magas István: Globalizáció és nemzeti piacok. Liberális felfogások (Becsky Róbert). Külgazdaság, LII. évf., 2008. július-augusztus
