Kérdések és válaszok 1918–1919-ről (e-könyv)

Leírás

Ki mondta ki először, hogy „Nem! Nem! Soha!”? Kik ölték meg Tisza Istvánt? Miért Károlyi Mihály lett a forradalom vezére? Harcosokat vagy fosztogatókat nem akart látni Linder Béla? Sikkasztott-e Kun Béla? Puccs vagy forradalom? – Milyen viccek terjedtek a kommün idején? Átadta-e a hatalmat Károlyi Mihály? Mondta-e Ady a halálos ágyán, hogy „ez nem az én forradalmam”? Magyar forradalmár volt-e Josef Tiso? Mi volt a „szovjetsör”? Miért Garbai Sándor lett a Forradalmi Kormányzótanács elnöke? Különbözött-e a nők elleni erőszak forradalomban és ellenforradalomban? Mit ettek a népbiztosok? Valóban mozikká akarták-e alakítani a templomokat a kommünben? Hogyan kerültek korábbi császári, honvéd- és későbbi horthysta tisztek a Vörös Hadsereg élére?

Az első világháborús vereség, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a katonai és gazdasági összeomlás elsöpörte 1918 őszén a régi, díszmagyarba öltözött politikai elitet: egy szocialistává lett „vörös gróf” mellett kopott zakós baloldali újságírók, értelmiségiek és szakszervezeti vezetők kerültek az ország élére. Feladatuk talán nehezebb volt, mint bárkinek addig a magyar történelemben, és a válaszkísérleteik is példátlanok voltak. Az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenysége máig heves indulatokat vált ki a magyar közvéleményben. A kötetet jegyző történészek „harag és részrehajlás nélkül” igyekeznek ismertetni a legfontosabb 1918–1919-es magyarországi eseményeket, teszik pontosabbá ismereteinket és megfelelő helyenként cáfolják a kerengő tévhiteket.

A sorozat korábbi köteteit itt találja.

SAJTÓVISSZHANG

„Hazaárulás és patkányforradalom”? Kérdések és válaszok 1918-1919-ről (Mérce, 2018. október 17.)

Hozzászólásaink a vörösterror-vitához (Kérdések és válaszok 1918–1919-ről c. könyv) (Clio Intézet, 2018. december 1.)

A velünk élő bolsevizmus (Ligeti Dávid, Magyar Idők, 2018. december 4.)

Szabadkőműves összeesküvéstől az Erdély-mentő Mackensenig: 1918–19 legendái és a valóság (Borbás Barna, Válasz Online, 2019. március 6.)

A kormánypártiaknak nem tetszik, ha kiderül: a történelem nem fekete és fehér (Tálos Lőrinc, Azonnali.hu, 2018. december 19.)

A mostani magyar ellenzék sokat tanulhatna a száz évvel ezelőtti magyar baloldaltól, hogyan hozhatna létre ellenvilágot (Lakner Zoltán, 168 óra, 2018. november 3.)

Relativizálják a vörös terrort a balos történészek (Czopf Áron, Mandiner, 2018. november 15.)

Kun Béla folyton sírt, a Lenin-fiúk cukiságkampányt csináltak Burzsuj kutyával (Kolozsi Ádám, Index, 2018. március 21.)

1918: a lehetetlen forradalom (Révész Sándor, hvg.hu, 2018. október 28.)

Tanácsköztársaság-könyv: ferdítés nélkül, némi részrehajlással (Lakner Dávid, Magyar Hang, 2019. január 9.)

Lőrinc László könyvkritikája az Élet és Irodalomban (EX LIBRIS – LXII. évfolyam, 35. szám, 2018. augusztus 31.)

Az első világháború vége: a fegyverszünet bizonytalanságba taszítja Magyarországot (Szegő Iván Miklós, elsovh.hu)

A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában a kötet kapcsán 2018. április 20-án Csunderlik Péter beszélgetett Hajdu Tiborral – a Tanácsköztársaság történetéről írt eddig egyetlen, 1969-es nagymonográfia szerzőjével – a proletárdiktatúra történetéről és magyarországi utóéletéről. A felvétel ide kattintva visszahallgatható.

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2018. április 21-én mutattuk be a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében a Millenárison ROMSICS GERGELY, HAJDU TIBOR, EGRY GÁBOR, CSUNDERLIK PÉTER és PÓK ATTILA történészek részvételével:

A kötet digitális kiadása a Petőfi Kulturális Ügynökség TÁM/00102/2022 számú támogatásával készült.