Leírás
“Ahogy mi látjuk, nem látja más, ahogy mi mondjuk, nem érti más…”
(Dusán Sztevanovity)
Tizenkilencen vagyunk ebben a könyvben. Sokan hiányoznak, tudom, szubjektív a válogatás. Van, aki visszavonult a nyilvánosságtól, van, aki már messze jár, van, aki még nem beszél, és van, aki már nem beszél, mert nincs közöttünk, és vannak még sokan, akikkel együtt dolgoztunk.
Hogy mi volt a célom? Még egyszer találkozni azokkal, akik egy időben mindennapos vendégek voltak a nézők otthonában, és akiket én is tisztelek, becsülök.
Köszönet mindenkinek, akik segítették a munkánkat.
ILLUSZTRÁCIÓ A KÖTETHEZ
SAJTÓVISSZHANG
A tegnap hősei (Olvass bele blog, Cserhalmi Imre, 2012. december 12.)
Részlet a kötetből: az Aczél Endrével készített interjú (Olvass bele blog, 2012. december 12.)
Szegvári Katalin karácsonyi ajándéka (MÚOSZ, 2012. november 29.)
Szegvári Katalin interjúja Rangos Katalinnal (Népszava, 2012. június 28.)
Könyvismertető (Múlt-kor Magazin, 2012. nyár)
Képgaléria a könyvbemutatóról (Népszava, 2012. április 23.)
Szembenézett a halállal Szilágyi János (Blikk.hu, 2012. április 22.)
Láng Judit könyvajánlója (PRAE.hu, 2012. április 11.)
Szegvári Katalin interjúkötete ismert emberekkel (KulturCafe.hu, 2012. április)
TARTALOM
Szubjektív előszó (Krizsó Szilvia)
KépernyŐseink (Szegvári Katalin)
Vitray füstje…
Az Acélsodrony nem az életművem, hanem az életem műve – Aczél Endre
Inkább vállaltam a bizonytalan jövőt, mint az elvtelenséget – Berecz Anna
Az életem a fiamról szól – Érdi Sándor
Az utóbbi egy évtizedem kalandok sorozata volt – Gulyás Erika
Szabad vagyok – Havas Henrik
Ki örül annak, ha éppen csak felfér arra a vonatra, amit régen még vezetett – Horvát János
Egy kicsit hagyjanak még dolgozni! – Juszt László
Én egy profi amatőr vagyok – Kepes András
Ma is be tudnék szerelni egy szelepet egy hathengeres dízelmotorba – Kertész Zsuzsa
Könyékig vájkálni mások magánéletében, vicceseket mondani és hahotázni? Na nem! – Rangos Katalin
Rózsa Péter
Én a bulvársajtóban éhen halnék… – Sándor Erzsi
Sebes György
Megváltozott a világ, és én már nem vagyok a szereplője – Szilágyi János
Vajek Jutka, aki mindig újrakezdi…
Nem könnyű velem élni… – Vágó István
Amíg látom a vonat végét, addig futok utána… – Vicsek Ferenc
