budapest kifejezésre történő keresés eredménye:

A dolgozó testek múzeuma

VISSZHANG

Gondoskodás és fegyelmezés – egy múlt századi, eltűnt múzeum társadalomképe. Horváth Mátyás recenziója a Mércén (2026. január 5.)

Hogyan kerül be a munkások teste a múzeumba? Fábián Luca recenziója az Új Egyenlőségen (2025. december 4. )

Mit tenne az állam a vitrinbe, ha a szegénységről csinálna múzeumot? (Kolozsi Ádám cikke a 444-en, 2025. szeptember 21.)

A munkára kényszerítés elválaszthatatlan része a társadalom, de a művészet történetének is (Bálint Orsolya interjúja a szerzővel, Népszava Online, 2025. augusztus 19.)

KÖNYVBEMUTATÓK

2025. szeptember 3., 18.00, Szabadkikötő, PÉCS

A FELVÉTEL ITT VISSZANÉZHETŐ

❓Lehetett-e a társadalmi nyomor a kultúrafogyasztás tárgya a múzeumokban a 20. század elején?
❓Hogy lehetett a munkásosztályról szóló múzeum akár felszabadító, akár elnyomó intézmény is?
❓Mi volt a gond az 1920-as évek Vörös Bécsének a munkásosztály felett atyáskodó hozzáállásával, és mi a korabeli budapesti múzeumnak az egészséges munkástestet dicsőítő felfogásával és reprezentációjával?
A kötetet bemutatják:
🎤 Bozsoki Petra, ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet oktatója és a szerző, Őze Eszter, művészettörténész (Helyzet Műhely, KEMKI)

 

2025. június 4., szerda, 18.00, Gólya 

A kötetet bemutatták és a 🎤 szerzővel beszélgettek:
🎤 Gucsa Magdolna, művészettörténész (KEMKI)
🎤 K. Horváth Zsolt, társadalomtörténész, (METU Művészet- és designelméleti Intézet)
🎤 Nagy Kristóf, szociológus (Helyzet Műhely, KEMKI)
🎤 Pinkasz András, szakszervezeti szervező, közgazdász (Helyzet Műhely, Magyar Szakszervezeti Szövetség)

 

FÜLSZÖVEG

A 19. század végére a múzeumok már rég nem csupán a kiváltságos gyűjtők magángyűjteményeit mutatták be, hanem a nagyközönség számára a közösségi oktatás színtereivé is váltak. A századfordulón megjelenő társadalmi és népegészségügyi múzeumok célja sem az volt, hogy a múzeumok a paloták rejtett kincseit láthatóvá téve a nyilvánosság új helyszíneivé váljanak, hanem olyan tudást akartak megmutatni, amely a jelenhez kötődött. Mindez magával hozta a munkás testének, életkörülményeinek és problémáinak a bemutatását is; a múzeumok által reprezentált egységet kiterjesztették az alsóbb osztályokra, amelyeknek a múzeum korábbi reprezentációs gyakorlatában láthatatlannak kellett volna lenniük: a városi munkásság szegénysége, rossz egészségügyi állapota vagy beteg teste semmilyen addigi múzeumi kategóriához nem illeszkedett. Azonban ez nem pusztán befogadó gesztus volt, hanem összefüggött a munkásmozgalmak erősödésével és a pacifikálásukra tett intézményes lépésekkel is. A munkásosztály így nemcsak látogatóként, hanem kiállított „objektumként” is megjelent a múzeumi terekben, ami egyszerre szolgálta a társadalmi kontroll és a társadalmi kérdés kezelésének céljait.

A szerző az egészség- és nevelésügyi múzeumok kultúrtörténetét vizsgálja, különös tekintettel a budapesti Társadalmi Múzeumra. A kiállítások reprezentációs politikáján keresztül tárul fel, miként jelent meg a test, a betegség, a higiénia – és a biopolitika a századforduló múzeumi tereiben. Egy olyan intézmény története rajzolódik ki a kötetből, amelyben az emberi faj biológiai jegyei a hatalomgyakorlás stratégiájának eszközeként értelmeződtek, és amely a népesség kollektív testére vonatkozó gondoskodás irányelveit mutatta be – és mára szinte nyomtalanul megsemmisült.

 

A Helyzet Műhely Könyvek negyedik kötete.

 

A SZERZŐRŐL

Őze Eszter művészettörténész, kurátor, doktori disszertációját az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Filozófiatudományi Doktori Iskolájában védte meg 2022-ben. Kutatási területe a 20. század eleji művészetelmélet és muzeológia. Az elmúlt években elsődlegesen a gondoskodás történetével, a két világháború közötti időszak munkáskultúrájával és a korszak egészségügyi és társadalmi múzeumaival foglalkozott. A Magyar Képzőművészeti Egyetem adjunktusa és a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet avantgárd kutatásában résztvevő tudományos munkatársa. 

Néhány magyar nyelven megjelent írása: 

Tömegszórakoztatás és a múzeumok kialakulása Budapesten. In: Barna Emília – Patakfalvi-Czirják Ágnes (szerk.): Populáris kultúra és politika. (2024) Budapest: Typotex Kiadó, 57–72.

Hegemónia, munkáskultúra, paternalizmus. A társadalmi kérdés múzeumi reprezentációja Budapesten és Bécsben a 20. század elején. (2022) Fordulat, 30, 87–121.

Várószoba: Női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján. (2021) Budapest: Friedrich Ebert Stiftung. Társzerzők és szerkesztők: Gadó Flóra, Lázár Eszter, Nagy Edina. 

Tettek ideje: egy közösségi kiállítás születése. In: Frazon Zsófia (szerk.) Nyitott múzeum. Részvétel, együttműködés, társadalmi múzeum. (2018) Budapest: Néprajzi Múzeum. 278–300. 

Társszerzők: Csatlós Judit, Csengei Andrea, Horváth Kitti, Thury Lili. 

 

A HELYZET MŰHELYRŐL ÉS A SOROZATRÓL:

A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.

 

Konszenzuális mozi

VISSZHANG

A kötetről a Fülszövegben, a FSZEK Szociológia Gyűjteményének podcastjében András Csabával Gábris Erika beszélgetett (2026. január 28.)

Kánási Botond: Az imaginatív (ön)felszabadítás esztétikai és interpretációs praxisa (első helyezés a Metropolis kritikaíró pályázatán, 2025/3. szám, 58–62.)

Körkérdés 2025 – Fehér Renátó válaszol (Litera, 2025. december 19.)

Emancipatorikus filmelmélet hozzáférhetően – Hegedüs Ferenc recenziója a Mércén (2025. december 17.)

A forradalom árvái az egyik csatát vívják a másik után | Optimisták – A Mérce kultúrpolitikai műsora. András Csabával Kőszeghy Ferenc beszélgetett (2025. november 21.)

Visszanézni a barlang kapujából (Fekete Róbert kritikája a Jelenkorban, 2025. szeptember 23.)

Szerettessék, aki leül – Részlet a kötetből a Literán (2025. szeptember 2.)

Elgondolhatatlan múlt, elképzelhetetlen jövő (Vajda Judit recenziója a Filmvilágban, 2025. augusztus, 52. o.)

A kötet a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat recenzióíró pályázatán (határidő: 2025. szeptember 30.)

KÖNYVBEMUTATÓK

2025. szeptember 8., Budapest, Gólya

Budapesten is könyvbemutató! Szeptember 8-án 18 órától a Gólyában beszélgetünk a Társadalomelméleti Műhely legújabb kötetéről.
Miként lehetne a tömegkultúrára nem művészetként és nem is pusztán a kultúripar részeként tekinteni? Miként határozhatnánk meg a kortárs emancipatorikus politikai tömegfilm saját esztétikáját?
Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik választ találni Dr. András Csaba kultúrakutató, a Mérce megbecsült külső szerzője a Konszenzuális mozi. A kortárs emancipatorikus tömegfilm politikai esztétikája című első kötetében.
Ezekről beszélünk majd mi is. Az eseményen unortodox módon a szerző fogja kérdezni a meghívott vendégeit. Velünk lesz:
– Dr. Őze Eszter kultúrakutató, a Kassák Múzeum munkatársa
– Dr. Müllner András filmesztéta, az ELTE oktatója
– Kőszeghy Ferenc kultúrakutató, az ELTE doktorandusza és a Mérce munkatársa
A helyszínen a könyv is megvásárolható lesz. Az esemény a Mérce, a Napvilág Kiadó és a Gólya közös szervezésében valósul meg. Tartsatok velünk!

 

2025. június 12., csütörtök, Pécs, Nappali

‼️A Kerényi Károly Szakkollégium tagjai minden érdeklődőt várnak Dr. András Csaba első kötetének pécsi bemutatójára!
A szerzővel beszélget és a kötetet bemutatja:
🎤Dr. Csönge Tamás (PTE Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék)
🎤Dr. Füzi Izabella (SZTE Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék)
🎤 Hegedüs Ferenc (PTE Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék)

FÜLSZÖVEG

Noha manapság egyre kevésbé divatos „az ideológiáktól” való elhatárolódás sokáig meghatározó attitűdje, és a kultúráról folyó közbeszéd területén mind nagyobb szerepet kapnak a politikai szempontok, gyakran továbbra is gyanakvás övezi azokat a politikai filmeket, amelyek nem pusztán sokak mellett foglalnak állást, hanem sokakhoz is szólnak. A kritikai szempontból pozitívan megítélhető, a tömegek képzeletét formálni kívánó „konszenzuális” kultúra lehetősége sokszor fel sem merül, ha pedig igen, akkor jellemzően kevésnek vagy elhibázottnak találtatik „a művészethez” mérten. 

Miként lehetne a tömegkultúrára nem művészetként és nem is pusztán a kultúripar részeként tekinteni? Miként határozhatnánk meg a kortárs emancipatorikus politikai tömegfilm saját esztétikáját? A kötet az utóbbi kérdésekre igyekszik választ adni. Álláspontja szerint ugyan kevés alkotást sorolhatunk ide, és e kevésnek is csak bizonyos vonásai tűnnek politikailag felszabadítónak, semmint a teljes egésze, mégis: emancipatorikus tömegkultúra van. Túlságosan kizárólagos az a feltételezés, amely szerint a populáris kultúra termelésének ma adott keretei között nem jöhet létre semmi, ami érdemes lehetne a figyelmünkre. A könyv célja, hogy elméleti támpontokat és interpretációs módszereket kínáljon a tömegkultúra emancipatorikus aspektusának átgondolásához, és ezzel hozzájáruljon társadalmi valóságunk közös formálásához. 

 

A SZERZŐRŐL

András Csaba (1989) kultúrakutató, a PTE BTK Filmtudományi és Vizuális Tanulmányok Tanszék adjunktusa és tanszékvezetője, az új szem portál szerkesztője, a Magyar Filmtudományi Társaság és a PTI Társadalomelméleti Műhely tagja. A retorika- és az ideológiaelmélet, a ludológia, a kritikai kultúrakutatás és a politikai esztétika területén folytat kutatásokat. Az utóbbi időben elsősorban a politikai tömegkultúra elmélete és a film két világháború közötti története foglalkoztatja.

 

A SOROZATRÓL

A Társadalomelméleti Műhely sorozat célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A köteteket az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait.

A sorozat további köteteit itt találja.

 

A „vörös tatárjárás”

A kötet megjelenését a Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata támogatta.

 

KÖNYVBEMUTATÓ

Csunderlik Péter: A 133 napos „vörös farsang”. A Magyarországi Tanácsköztársaság rövid története
és
A „vörös tatárjárás”. A Magyarországi Tanácsköztársaság Horthy-kori emlékezete, 1919–1944
című testvérköteteinek bemutójára  2025. május 13-án kerül sor az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában.

A köteteket bemutatják és a szerzővel beszélgetnek: Pók Attila (ny. tudományos tanácsadó, kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete és HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) és Apor Péter (tudományos tanácsadó, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet)

 

FÜLSZÖVEG

A Horthy-rendszer magát az 1918–1919-es forradalmakkal szemben azonosította, mert miképp minden népnek kell egy „ellenség” – annak gyűlöleténél semmi sem egyesít jobban egy közösséget –, úgy a politikai rendszereknek is szükségük van egy ellenpontra.  A Horthy-rendszer „megalapozó mítosza” szerint a magyar történelem Károlyi Mihály, illetve Kun Béla uralma alatt jutott mélypontra. Az ellenforradalmi értelmezés szerint a baloldal 1918–1919-es hatalomra kerülése anarchiát, káoszt és vörösterrort eredményezett, és a felemelkedés csak Horthy Miklós vezetésével kezdődött el, aki kultusza szerint kora Hunyadijaként védte meg nemcsak a magyarokat, de az egész „keresztény Európát” a nemzeteket és a családokat fenyegető „keleti veszedelemtől”. A baloldali radikális mozgalmak történetének és emlékezetének kutatója, Csunderlik Péter a Horthy-kori memoár-, pamflet- és regényirodalmat, a középiskolai tankönyveket, az országos napilapok megemlékezéseit, történetírók műveit, a „keresztény-nemzeti” politikusi beszédeket és végül az 1941-es Antibolsevista Kiállítást elemezve mutatja be, hogy a kizárólag sötét színekkel megfestett Tanácsköztársaság meghamisított története miképp szolgálta a Horthy-rendszer legitimációját. Az ellenforradalmi elitek ugyanis sosem késlekedtek a „csak vissza ne jöjjenek” ütőkártyájához nyúlni – hisz a „tatárjárásként” beállított proletárdiktatúrához képest bármilyen politikai berendezkedést elfogadhatónak lehetett feltüntetni.

 

A SZERZŐRŐL

Csunderlik Péter (1985) Hanák Péter-díjas és Bezerédj-díjas történész, az ELTE Ígéretes Kutatója. 2009-ben végzett a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC), 2010-ben az ELTE BTK történelem-levéltár szakán. 2011–2014 között ugyanott doktori ösztöndíjas hallgató volt, disszertációját a Galilei Körről írta. 2015-től a Politikatörténeti Intézet kutatója, 2017-től az ELTE BTK oktatója. 2024-ben az IAS CEU ösztöndíjasa és a CEU Demokrácia Intézet kutatója. Kutatási területe a baloldali radikális mozgalmak története, a Tanácsköztársaság emlékezete, amelyet 2021 és 2025 között a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával vizsgált. Történészi munkái: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör (1908–1919) története (2017), A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában (2019), A Galilei Kör története – Szabadgondolkodók a századelő Magyarországán (1900–1919) (2022), Egy különleges közép-európai történész – Hanák Péter pályaképe (2023), illetve társszerzője a Kérdések és válaszok 1918–1919-ről (2018) című kötetnek. Összegyűjtött történelmi esszéi Csupa hajdani eszelős címmel jelentek meg 2020-ban.

Küzdelem az életért

KÖNYVBEMUTATÓ

2025. június 10., 16.00 óra, OR-ZSE Könyvtára

Szita Szabolcs új kötetét bemutatta és a szerzővel beszélgetett:

➤ Frisch György, a Nemzetközi Mauthausen Bizottság elnökségi tagja, a NÜB Alapítvány elnöke;
➤ Gyáni Gábor történész, tudományos kutató, az MTA rendes tagja; 
➤Dr. Nuber István ny. egyetemi docens.

Moderált Szunyogh Szabolcs író, újságíró.

VISSZHANG

Beszámoló a könyvbemutatóról az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem honlapján (2025. június 11.)

Könyvkritika – A hét könyvei (A kötet az Írók Boltja válogatásában, Élet és Irodalom, LXIX. évfolyam, 20. szám, 2025. május 16.)

FÜLSZÖVEG

A menedéklevél (védelmet nyújtó levél) az elmúlt századokban többféle formában volt ismert. Ilyet állítottak ki – főként Nyugat-Magyarországon – a földesúri birtokokon menedéket kapott zsidó csoportoknak, családoknak; a jogokat és kötelességeket írásban rögzítették. A védelmet nyújtó „zsidótartásért” legtöbbször évente fizettek. Vásároltak a téli letelepedésre, védelemre szorult vándorló cigány csoportok (kumpániák) is. Menlevélnek a kormányhatalom által kibocsátott iratot nevezték, amely megegyezés után városok, várak, más objektumok átadása esetén a legyőzött, megadást tanúsító védőknek (csapatnak, seregrésznek stb.) bántatlanságot garantált. A személyi iratot a tisztek, a legénység egyaránt megkapták. Magyarországon a komáromi vár osztrák birtokba adása (1849. szeptember 27.) következményeként a szabad távozást garantáló császári menlevél maradt emlékezetes. Sok ember életét, szabadságát mentették meg vele, köztük Jókai Mórét.

A 20. század derekán, a háborús üldöztetés idején a védlevél (Schutz-Pass) Budapesten ismét használatba került. Kibocsátói sokezer életet mentettek meg. A megrázó történetet könyvünk rögzíti. A két háború között – és 1944-ig – a magyar zsidók többsége csupán felekezeti csoportnak, a magyar nemzet elválaszthatatlan részének érezte magát. Nem észlelték, hogy 1942-től a zsidó menekültek kézzel fogható bizonyítékkal szolgálnak a zsidó önmeghatározás és a politikai realitások közötti áthatolhatatlan szakadékra.
A második világháború idején az üldöztetésnek, csakúgy, mint a menekülésnek és a szervezett vagy spontán menekítésnek, több módja létezett. A kötet sorra veszi a Budapesten és Magyarországon elérhető menekítési módokat, a mentés főszereplőit, a sokszor életveszélyes módszereket. A szöveget sokszínű fotódokumentáció, eredeti dokumentumközlések egészítik ki.

 

A SZERZŐRŐL 

Szita Szabolcs (1945–) egyetemi tanár, történész. Munkái a nemzeti kérdés, a második világháborús üldöztetés és életmentés történetét széles körben tárgyalják; főként a hazai zsidóság, németség, cigányság XIX. és XX. századi sorsfordulóival foglalkozik. 1990. decemberében a háborús üldöztetés két túlélőjével megalapította a budapesti Holocaust Dokumentációs Központot. Hazai és nemzetközi tevékenysége, kezdeményezései jelentősen hozzájárultak az emlékkultúra fejlődéséhez, a Soá történetének könyvészeti, múzeumi feldolgozásához, bemutatásához és oktatásához. Több magyar és osztrák állami kitüntetés, négy díj tulajdonosa, 1980-tól a Nemzetközi Mauthausen Bizottság és a Tudományos Tanácsadó Testület (Bécs) tagja, a Keresztény-Zsidó Társaság (Budapest) elnökségi tagja. 2005-ben a jeruzsálemi erdőben a Keren Kajemet (Zsidó Nemzeti Alap) tiszteletére 70 fát ültetett. 

 

VÁLOGATÁS a szerző tudományos publikációiból

Halálerőd. A munkaszolgálat és a hadimunka történetéhez, 1944–1945. Budapest, 1989. 

Utak a pokolból. Magyar deportáltak az annektált Ausztriában, 1944–1945. Kecskemét, 1991.  

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. A GYOSZ kiépítése és tevékenysége 1902-től 1948-ig. Budapest, 1996. 

A humánum példái. Dokumentumok, emlékezések a magyarországi embermentő akciók 1944–1945 évi történetéhez. Budapest, 1998. 

Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában. Budapest, 2000.

A Gestapo Magyarországon. A terror és a rablás történetéből. Budapest, 2002. 

Zwangsarbeit, Todesmaersche, Überleben durch Hilfe. Budapest, 2004. 

Raoul Wallenberggel Moszkváig. Langfelder Vilmos élete és családtörténete. Budapest, 2011.   

A hiányzó ember. Raoul Wallenberg, a humánum lovagja. Budapest, 2014. 

A Gestapo tevékenysége Magyarországon, 1939–1945. Budapest, 2014. 

Gyógyíthatatlan sebek. Magyarok az auschwitz-birkenaui lágerbirodalomban. Budapest, 2016.  

Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban. Budapest, 2018.

Csillag a házon, csillag a kabáton

A kötet kereskedelmi forgalomba nem kerül. Érdeklődni és – a szállítási költség megtérítésével – megrendelni a kiado@napvilagkiado.hu címen és a +36-30-719-1636 telefonszámon lehet!

 

A könyvbemutatóra 2025. május 27-én, kedden, 17 órakor kerül sor CEU A Auditóriumában (1051 Budapest, Nádor u. 15.).

VÁRADI JÚLIA kulturális újságíró beszélgetőtársai:

HÉDI FANNI, az Anne Frank Ház magyarországi oktatási programkoordinátora

KARSAI LÁSZLÓ történész

MOLNÁR JUDIT történész, a kötet szerkesztője

 

VISSZHANG

Harsányi László: A meggyalázott csillag. Könyvajánló (Mazsihisz, 2025. június 13.)

 

FÜLSZÖVEG

„Kezdhetném azzal e sorokat, hogy egy kiállítás képeit foghatjuk a kezünkben kötet formában. De máris javítanom kell magam, mert ez a kötet nem csak a 2020. február 27-én a 2B Galériában megnyílt Csillag a házon, csillag a kabáton kiállítás fotóit, plakátjait, nyomtatványait, újságkivágatait, naplók, visszaemlékezések részleteit tartalmazza rövid történeti háttérbe ágyazva. Nem, ez a kötet nem kiállítási katalógus. Jóval több annál. Jalsovszky Kati (nem tudok olyan emberről, aki Katalinnak szólította volna) mintegy két évtizeden keresztül dolgozott a zsidókat megkülönböztető sárga csillag témáján. Sokszor elmondta, amit e kötetben is olvashatunk: »1944. április 5-étől Magyarországon közel 700 ezer ember ruházatán jelent meg a messziről virító hatágú sárga csillag. Csak kevesen tudták, hogy megjelölésük az első lépés az elpusztításukhoz vezető úton«, hiszen »a megjelöltek többségét – szinte az egész vidéki zsidóságot – alig néhány hét múlva gettóba zárták, deportálták és meggyilkolták.«

Kati szerint nem elég a megbélyegzettek képeit és sorsát bemutatni; látnunk kell a zsidók megkülönböztetésének történetét is, azt is, hogy Németországban és a németek által megszállt, illetve Németországgal szövetséges országokban mikor, milyen módon történt a megjelölés. A legfontosabbnak pedig azt tartotta, hogy a sárga csillag magyarországi bevezetésének története feldolgozásra kerüljön. Mikor merült fel a zsidók megjelölésének kérdése a német–magyar tárgyalásokon? Mely pártok képviselői, kik és mikor vetették fel a képviselőházban? A német megszállást követően az első zsidóellenes rendeletek között fogadta el a Sztójay Döme vezette kormány a zsidók megkülönböztető jelzéséről szóló rendeletet. Hogyan hajtották végre az utasításokat a helyi közigazgatási vezetők? A rendőri és csendőri razziák, a hatóságok intézkedései milyen reakciókat váltottak ki a zsidókból? Mennyiben könnyítette meg a csillagviselés a gettóba zárást, majd a deportálást? Hogyan reagált a sárga csillagosok megjelenésére a nem zsidó társadalom, és mi volt a keresztény egyházak reakciója? Milyen módon történt a munkaszolgálatosok megkülönböztetése? A budapesti zsidók csillagos házakba költöztetése, majd a nyilaskeresztes rémuralom alatti sorsa hogyan alakult csillaggal a kabáton, öltönyön, ruhán, blúzon? Hogyan élték meg a felszabadulást? Letépték-e azonnal a sárga csillagot? Ez a kötet mindezekre a kérdésekre választ kíván adni.”

(Molnár Judit)

Akcióban 21 cím és Múltunk-akció

Múltunk–akció

Kiárusítás a Múltunk folyóirat régebbi számaiból a Napvilág Kiadóban, 200 Ft / 300 Ft / 500 Ft-os darabárakon!

Teljes Múltunk évfolyamok 1989-től máig! 26 évfolyam – 20 000 Ft

Érdeklődni: kiado@napvilagkiado.hu; +36307191636

 

Könyvek akciós áron

EXTRA akcióban 21 cím április 21-ig! ➡︎➡︎➡︎ Válogass személyesen vagy a webshopban a leárazott címek között!  ➡︎➡︎➡︎ 500 Ft / cím

 

Bruno Kreisky 1911–1990. Egy osztrák államférfi életútja (Wolfgang Petritsch)

Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? (Garai László )

Az erdélyiség színeváltozása. Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére, 1940–1944 (Egry Gábor)

Etnikum és educatio. A magyarországi nemzetiségek és alsó fokú oktatásuk állami szabályozása (Földes Gizella) 

Felbolydult világ. Írások a globalizációról (Bayer József)

Globális értékláncok, szakosodás a feljebblépés. Magyarországi feldolgozóipari leányvállalatok tapasztalatai (Szalavetz Andrea)

Hét szűk esztendő. A válságtól az önkénygazdaságig (Farkas Zoltán)

Homoklapátolás nemesércért. A hetven éves Standeisky Éva tiszteletére (szerk. Balázs Eszter – Koltai Gábor – Takács Róbert) 

Az igazságos kormányzás felé. A jövő baloldala, a baloldal jövője (szerk. Bíró Nagy András – Lakner Zoltán) 

Júniusi hétköznap (Körmendi Ferenc) 

Ki, mi és miért van válságban? A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája (Szentes Tamás) 

Kompok országa. Nézetek, programok, viták – Európáról és az Unióról (Wéber Attila)

A lobbijelenség (szerk. Hajdu Nóra) 

Nem celeb, csak híres. Beszélgetések (Szegvári Katalin)

Nem lehet visszatérni. Egy színész vallomásai (Nagy Attila)

A nyolc fogaskerék esete. A detektívtörténetek mechanizmusai (Miklós Ágnes Kata)

Önkormányzati választások Budapesten, 1867–2000 (szerk. Feitl István – Ignácz Károly)

A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018 (Bajomi-Lázár Péter)

A származási megkülönböztetés megszüntetése, 1962–1963 (Takács Róbert) 

Tarka ellenállás. Kézikönyv rebelliseknek és békéseknek (szerk. Krasztev Péter)

A vászon (Benjamin Stein) 

 

HOL: 1114 Bp, Villányi út 11–13., földszint, a Könyvtár olvasóterme után

MIKOR: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között találsz minket nyitva! Várunk! 😊📚🛒

Múltunk 2025/1.

2025/1. szám

A szám cikkei letölthetők innen…

A 2025/1. szám tartalomjegyzéke (DOI-azonosítókkal és rövid ismertetőkkel):

1954 – A DESZTALINIZÁCIÓ ÉVE

TANULMÁNYOK

SZEMLE

  • Erdődy Gábor: Középszerű adminisztrátor vagy/és bátor reformpolitikus?
    https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.8
    (Dobszay Tamás–Estók János (szerk.): Szapáry Gyula gróf, a sokoldalú politikus. Line Design Kft., Budapest, 2023. 224 p.)
  • Romsics Gergely: Milyen Amerika? Vonzás és taszítás történetei a két világháború közötti Magyarországon
    https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.9
    (SIPOS Balázs: „Amerika, ezeremeletes mennyország”. Amerika és az amerikanizmus a Horthy-kori nyilvánosságban. Napvilág Kiadó, Budapest, 2023. 420 p.)

E SZÁMUNK SZERZŐI:

  • Balogh Róbert PhD, történész, Ostravai Egyetem, posztdoktori kutató
  • Boldog Dalma PhD, médiakutató, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszék, adjunktus, a Médiakutató folyóirat szerkesztője
  • Erdődy Gábor DSc, ELTE BTK Új- és Jelenkori Történeti Tanszék, professor emeritus
  • Kalmár Melinda DSc, SZTE Jelenkortörténeti Tanszék, tudományos főmunkatárs
  • Lászlófi Viola PhD-hallgató, történész, CEU, junior researcher
  • Maruszics Erik PhD-hallgató, Debreceni Egyetem BTK Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola
  • Pritz Pál DSc, történész, Laureatus Academiae (az Eötvös József-koszorú kitüntetettje, 2023), az ELTE magántanára
  • Romsics Gergely PhD, történész, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, tudományos főmunkatárs
  • Sándor Judit PhD, bioetikus, jogász, a CEU tanára
  • Takács Róbert PhD, történész, Politikatörténeti Intézet, tudományos munkatárs

Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk?

VISSZHANG

Moralizálás helyett folyamatokat látni: Szalai Erzsébet könyve munkáról, kapitalizmusról – Melegh Attila írása a Mércén (2026. február 9.)

Miért fontos gondolkodnunk a munkáról? Budai Mátyás cikke a Mércén (2025. január 23.)

Tőke-munka-viszony – struktúrák – ágensek (Mérce, 2024. október 6.)

 

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A felvétel visszanézhető itt és a Mérce oldalán

2025. február 25., 17.00, Gólya

A beszélgetés résztvevői: Gagyi Ágnes, Marosán Bence, Melegh Attila, Szalai Erzsébet

Moderátor: Kőszeghy Ferenc

 

FÜLSZÖVEG

„Jogot a lustálkodásra! Le a munkával!” Napjaink kritikai nyilvánosságában egyre gyakrabban elhangzó mondatok. Ezek irányították rá a figyelmemet az emberi munkatevékenység mibenlétének tüzetesebb vizsgálatára.

Mi a munka? Az emberi lényeg kifejeződése vagy a folyamatosan változó társadalmi viszonyok puszta tárgyiasulása?  Melyek a specifikumai a neoliberális újkapitalizmusban? Egyáltalán: milyen viszonyokról van szó, amikor kapitalizmusról, újkapitalizmusról beszélünk? Hogyan néz ki lenyomatuk az emberben és annak munkájában? És ha elméletileg több lenyomat is elképzelhető, melyik szimbolizálja valóban híven a kapitalizmus, újkapitalizmus alapviszonyait? A neoliberális újkapitalizmus, majd a kapitalizmus autoriter fordulatának előszele hogyan szüli meg a mesterséges intelligencia iránti igényt, s vele tömegek szorongását munkájuk elvesztésétől? És hogyan szüli meg a kritikai gondolkodásban a munka tagadását?

Milyen lenne egy munka nélküli világ? Jó vagy rossz?

Nos, könyvemben ezekre a kérdésekre keresem a választ – lesz, amikor csak újabb kérdések megfogalmazásával tudok majd azokra válaszolni…

Szalai Erzsébet

 

A SZERZŐRŐL

Szalai Erzsébet 1948-ban született Budapesten. 1970-ben közgazdász diplomát szerzett, majd az MTA doktora címet 1998-ban már szociológusként nyerte el. 2004-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. A rendszerkritikai társadalomtudományok egyik kiemelkedő alakja.

Fő kitüntetései: 

Akadémiai-díj (1998)

Bibó István-díj (2000)

Polányi Károly-díj (2002)

 Hazám-díj (2016)

 

Legfontosabb művei: 

Gazdasági mechanizmus, reformtörekvések és nagyvállalati érdekek (1998)

Post-Socialism and Globalization (1999)

Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban (2001)

Socialism. An Analisys of its Past and Future… (2005)

Az újkapitalizmus – és ami utána jöhet… (2006)

Koordinátákon kívül. Fiatal felnőttek a mai Magyarországon (2011)

Hatalom és értelmiség a globális térben (2018)

Lélek és profitráta (2022)

 

Visszatérés Reimsbe

Fordította Fáber Ágoston. 

 

„»Nem az a kérdés, hogy mit kezdünk magunkkal, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amivé mások tettek bennünket.« Rövidesen ez lett az életem egyik jelmondata: a magam által magamon elvégzendő munka alapelve. Ez a mondat azonban kettős jelentésre tett szert az életemben, mégpedig egymással ellentétes jelentésekre a szexualitásban és a társas érintkezésben: az első esetben ez a valóságom magamévá tételét és visszakövetelését jelentette, míg a másodikban a kiszakadást abból a társadalmi közegből, amelybe beleszülettem. Úgy is fogalmazhatnék: az első esetben azzá váltam, aki voltam, míg a másodikban elutasítottam, hogy azzá váljak, akivé válnom kellett volna. Az én esetemben ez a két változás egymással párhuzamosan ment végbe.”

 

VISSZHANG

A Visszatérés Reimsbe a Közös könyveink olvasókörben (Szeged, Grand Café, 2026. április 15.)

Hiába menekülsz otthonról, utolér a szégyen – Didier Eribon könyvéről (Szabolcsi Alexander recenziója, Könyves Magazin, 2025. szeptember 13.)

A kötet Deczki Sarolta Ex Librisében az Élet és Irodalomban (KÖNYVKRITIKA – EX LIBRIS – LXIX. évfolyam, 29. szám, 2025. július 18.)

Vas Máté: Árulás haladóknak. Annie Ernaux A másik lány című kötetéről (Litera, 2025. július 16.)

Kocsis Anett: A francia prózairodalom társadalomelméleti átlényegülése. Recenzió a Látó szépirodalmi folyóiratban (2025. június)

Erőss Gábor: A munkásosztály kriptája. Recenzió Didier Eribon Visszatérés Reimsbe c. kötetéről (BUKSZ, 2024. ősz–tél, 36. évf., 2, sz., 112–120.)

Végtelen feladat – Matuz Bence recenziója a Revizor – a kritikai portálon (2025. január 21.)

Nem az a kérdés, hogy mit kezdünk magunkkal, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amivé mások tettek bennünket – Nem rossz könyvek podcast (Ott Anna és Horváth Bence a fordítóval, Fáber Ágoston szociológussal beszélget, 2025. január 16.)

A megértés elengedhetetlen, ha értelmes változásokat akarunk – Kállay Eszter nagyinterjúja Didier Eribonnal (Litera, 2025. január 16.)

Könyvek, amelyek segíthetnek átvészelni 2025-öt is – a kötetet Ilosvai Eszter ajánlja a Mércén (2025. január 4.)

Csehy Zoltán Ex Librise, Élet és Irodalom, LXIX. évfolyam, 1. szám, 2025. január 3.

A kötet Fehér Renátó olvasmánylistáján – Körkérdés 2024 (Litera, 2024. december 18.)

A kötet Csehy Zoltán olvasmánylistáján – Körkérdés 2024 (Litera, 2024. december 12.)

Ha meg akarod érteni, miért nem működik a baloldal, olvasd el ezt a könyvet – Lehoczki Noémi a kötetről a Mércén (2024. október 16.)

 

 

Replika 133 (Walter Benjamin) lapszámbemutató és Nem rossz könyvek beszélgetés (2025. január 8., 18.00, Három holló) 

18:00 A Benjamin-lapszám apropóján egy beszélgetésre invitáljuk az érdeklődőket, amely során nem pusztán a lapszám tartalma által felvetett problémákról lesz szó; olyan problémákat érintenénk, amelyeket a lapszám maga, illetve a lapszám megszerkesztése vet fel.

20:00 Ősszel jelent meg a Napvilág Kiadó gondozásában Didier Eribon francia filozófus Visszatérés Reimsbe című önéletelemző műve magyar nyelven, amelyben a szerző saját homoszexualitására, hátrányos társadalmi helyzetére és az ezekkel járó szenvedésre igyekszik reflektálni.

 

KÖNYVBEMUTATÓ BESZÉLGETÉS

(A 94. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, 2024. szeptember 29., Fáber Ágostonnal, a fordítóval Kanicsár Ádám András újságíró beszélgetett)

A könyvbemutató felvétele visszanézhető itt:

 

 

 

A SZERZŐRŐL

Didier Eribon az Amiens-i Egyetem filozófiai, bölcsészet- és társadalomtudományi karának professzora. Tanított a Berkeley Egyetemen (USA) is. 2008-ban elnyerte a Yale Egyetem által évente odaítélt rangos Brudner-díjat. Számos könyv szerzője, köztük a legfontosabbak: Michel Foucault,  Réflexions sur la question gay, Une morale du minoritaire, La Société comme verdict. Nemzetközi szinten napjaink egyik legjelentősebb gondolkodójaként tartják számon.

Lovak sorsa

VISSZHANG

Ismeretlen fejezetek Belle Lady, Fenék V., Kuhaylan Zaid és a többiek hányatott életéből (Hurbán Folyóirat, 2025/I., 130–134.)

Tízen verték, mégsem akarta elhúzni a rönköt (Bakos András recenziója, Magyar Narancs, 2024. december 28.)

A futás meg a mise nagyon hasonlít (Fehér János ajánlja a kötetet a Telexen, 2024. december 22.)

Egykor tényleg lovas nemzet volt a magyar, aztán jött a náci einstand – Vajna Tamás recenziója a Qubiten (2024. október 27.)

Szép ajándék karácsonyra (könyvajánló a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete honlapján, 2024. december)

 

KÖNYVBEMUTATÓK

Könyvbemutató  beszélgetés a Mezőgazdasági Könyvtár Tessedik-termében (2025. március 18., 17.00, Attila út 93.)

A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Lükőné Örsi Gabriella könyvtárigazgató és dr. Ritter György történész, levéltári referens (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára).

 

KÖNYVBEMUTATÓ a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

A könyvbemutató felvétele:

A beszélgetés résztvevői a szerző, Dunai Andrea mellett Kovács Judit Erzsébet, agrármérnök, lovassport-oktató, a kötet szakmai lektora és Ritter György történész, főlevéltáros. Moderátor: Klopfer Judit, a kiadó főszerkesztője

(2024. szeptember 27., 16.00–17.00, 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris Park, D épület Kner Imre terem)

 

FÜLSZÖVEG

1944 őszén vagonokban, uszályokon és tehergépkocsikon indult meg az ipari és kulturális javak áttelepítése a németek megszállta Magyarországól a Birodalom területére – a Vörös Hadsereg ekkor már átlépte az ország határát. A kényszerű helyváltoztatás az állami ménesek és méntelepek, valamint a magánistállók lovait is érintette. Jövőjük azon múlt, hogy hol és milyen körülmények között érte őket a háború vége. Hűséges magyar kísérőik egyben tartásukhoz ragaszkodtak volna, ám további mozgatásukat a befogadó helyek új gazdáinak mindenkori érdeke szabta meg. A kitelepített kancák, mének és csikók egy része nyomtalanul szétszóródott, a másik restitúció révén visszakerült Magyarországra, de tudunk olyan angol telivérekről is, amelyek Csehszlovákiában maradtak vagy hadizsákmányként az USA-ban, illetőleg a Szovjetunióban kötöttek ki. 

A szerző a magyar lovak felkutatására indul, követi őket viszontagságos útjukon és beszámol későbbi élethelyzetükről. Kideríti, hogy mi történt a háború előtti legendás versenysztárokkal, a nagynevű bábolnai, kisbéri és mezőhegyesi tenyészlovakkal, a különleges huculokkal vagy a bajor királyi család Sárvári ménesével. A könyv „főszereplőinek” sorsa 1945 után szervesen illeszkedett a győztes nagyhatalmak által irányított újjárendeződésbe, illetőleg a Magyarországon végbement tulajdonváltás folyamatába. A kötet aprólékos nemzetközi levéltári nyomozásnak, a korabeli sajtó tanulmányozásának és kortanúi visszaemlékezések feldolgozásának eredménye. 

 

A SZERZŐ, Dunai Andrea Berlinben és Budapesten élő proveniencia-kutató. Számos könyv, cikk és tanulmány szerzője, rádióműsorok szerkesztője.