budapest kifejezésre történő keresés eredménye:

Eszmélet 142.

Van-e jövője az Európai Uniónak?

Migráció és Kelet-Európa

Dollár vagy valami más?

Október 7. értékeléséről

Marx értékelmélete

 

Tartalom:
Tényről tényre
– Böröcz József: A fontolva fejlesztő EU lenyeli keleti-délkeleti szomszédait – s akkor mi lesz?
– Andor László: Lázadás a dollár ellen
Tromf
– Alan Johnson: „Ezek biztosan megőrültek.” A Trockij utáni trockizmus és a radikális baloldal elfajzott válasza október 7-re
Arcok
– Krausz Tamás: Nyári János (1940–2024). Az utolsó mohikán
Analízis
– Melegh Attila: Hegemóniák és ellenhegemóniák. A migrációs fordulat és Kelet-Európa
Olvasójel
– Szigeti Péter: Melegh Attila: A migrációs fordulat és Kelet-Európa. Globális történeti szociológiai elemzés. Akadémiai doktori értekezés, 2022, Budapest.
– Luis Escobedo: A migrációs fordulat és Kelet-Európa: a „migráns” mint homogén kategória meghaladása. Gondolatok Melegh Attila The Migration Turn and Eastern Europe c. könyve kapcsán
– Zima Richárd: Szexuális hegemóniák és ellenhegemóniák (Recenzió Csányi Gergely: A szex politikai gazdaságtana című könyvéről.)
Melléklet
Wiener György: A marxi értékelmélet empirikus igazolása az USA társasági szektorában

A szám szerzői: Böröcz József, Andor László, Alan Johnson, Krausz Tamás, Melegh Attila, Szigeti Péter, Luis Escobedo, Zima Richárd

Múltunk 2023/4

VÁLSÁGOK A 20. SZÁZADBAN

SZEMLE

  • Feitl István: Tanulmánykötet a 150 éves Budapestről
    https://doi.org/10.56944/multunk.2023.4.7
    (Izsák Éva–Szabó Pál (szerk.): Budapest 150. Tanulmányok a főváros jubileumára. ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Regionális Tudományi Tanszék, Budapest, 2023.)
  • Csunderlik Péter: Wilson és a kelet-európai „fajok” szegregációja
    https://doi.org/10.56944/multunk.2023.4.8
    (Larry Wolff: Woodrow Wilson and the Reimagining of Eastern Europe. Stanford University Press, Stanford, CA, 2020. 286 p.)
  • Fiziker Róbert: Burgenland 100. Gondolatok a romantika és a realizmus mikszáthi házasságáról
    https://doi.org/10.56944/multunk.2023.4.9
    (Oliver Rathkolb–Gert Polster–Susanna Steiger-Moser–Johann Kirchknopf–Rosemarie Burgstaller (Hrsg.): Burgenland schreibt Geschichte, 1921–2021. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland (WAB) 168. I–II. Universität Wien, 100 Jahre Burgenland, Landesmuseum Burgenland, Eisenstadt, 2021.)
  • Juhász Zoltán András: Tintabarázdák és sárkányfog-vetemény. A vidéki ellenségkép a kommunista sajtóban
    https://doi.org/10.56944/multunk.2023.4.10
    (Németh László: Vidéki ellenségképek a Szabad Népben. 1947–1949. Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2022. 226 p.)

E SZÁMUNK SZERZŐI:

  • Antal Attila jogász, politológus, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézete, egyetemi adjunktus; Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye, koordinátor
  • Bolgár Dániel történész, ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék, egyetemi adjunktus
  • Carolan, Sinéad PhD-hallgató, politológus, Political Science Department, Columbia University
  • Csunderlik Péter PhD, az ELTE BTK, adjunktus; Politikatörténeti Intézet, tudományos munkatárs
  • Feitl István történész, főtanácsadó, Politikatörténeti Intézet
  • Fiziker Róbert PhD, történész-főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
  • Iványi Márton PhD, társadalmi kommunikációkutató, BCE-TKDI, a KRE-IKT kutatási partnere
  • Juhász Zoltán András PhD-hallgató, ELTE BTK Társadalom- és Gazdaságtörténeti Program
  • Murber Ibolya PhD, habilitált egyetemi docens, ELTE BDPK Történelem Tanszék
  • Pap Milán politológus, NKE Eötvös József Kutatóközpont- Molnár Tamás Kutatóintézet, tudományos munkatárs

 

A FOLYÓIRATRÓL

A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.

http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/

 

HOL KAPHATÓ?

MENNYIBE KERÜL?

  • Bolti ár: 1200 Ft
  • Kedvezményes ár: 1000 Ft (a Napvilág Kiadó szerkesztőségében és honlapján)
  • Előfizetői ár: 900 Ft

Múltunk 2023/3

A 150 ÉVES BUDAPEST TÖRTÉNETEI

SZEMLE

  • Bartha Eszter: Korszerűtlen elmélkedések?
    https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.8
    (RAINER M. János: Újratervezés: Szocializmus Magyarországon a 20. században. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 2023. 285 p.)
  • Szilágyi Gábor: Krónika – elemzés helyett
    https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.9
    (KRAHULCSÁN Zsolt: Biszku. A megtorlás belügyminiszterének életútja. Jaffa Kiadó, Budapest, 2022. 256 p.)
  • Berend T. Iván: Történészsors Közép-Európában
    https://doi.org/10.56944/multunk.2023.3.10
    (CSUNDERLIK Péter: Egy különleges közép-európai történész. Hanák Péter pályaképe (1921–1997). Napvilág Kiadó, Budapest, 2023. 316 p.)

 

E SZÁMUNK SZERZŐI:

  • Bartha Eszter PhD, történész, habilitált egyetemi docens, ELTE BTK Történeti Intézet, Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék
  • Berend T. Iván, az MTA rendes tagja, volt elnöke, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) emeritus professzora
  • Deáky Zita PhD, habil ny. egyetemi docens, ELTE BTK Néprajzi Intézet
  • Gyáni Gábor akadémikus, professor emeritus, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet
  • N. Kósa Judit PhD-hallgató (ELTE BTK Modernkori Magyarország doktori program), újságíró, szerkesztő
  • Németh Patrik PhD-hallgató (ELTE BTK Történeti Intézet, Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program), középiskolai tanár
  • Papp Viktor PhD, tudományos segédmunkatárs, ELTE TáTK-BTK Professzionalizáció-történeti Kutatócsoport, kutató, Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár
  • Perczel Olivér PhD-jelölt (ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Doktori Iskola), történész, főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára
  • Sipos András PhD, főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára
  • Szilágyi Gábor PhD, tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

 

A FOLYÓIRATRÓL

A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.

http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/

 

HOL KAPHATÓ?

MENNYIBE KERÜL?

  • Bolti ár: 1200 Ft
  • Kedvezményes ár: 1000 Ft (a Napvilág Kiadó szerkesztőségében és honlapján)
  • Előfizetői ár: 900 Ft

Kell még valamit mondanom

Könyvbemutatók

 

Lakner Zoltán és Lendvai Ildikó a Csokonai 15-ben

2024. április 25., Csokonai Rendezvényház

 

A Baloldali Értelmiségi Klub rendezvénye Pécsett

2024. március 27., 17.00., Pécsi Kulturális Központ Uránvárosi Művelődési Háza (Pécs, 7633,  Radnóti Miklós u. 8.)

Beszélgetés a kötetről és aktuálpolitikai témákról Lendvai Ildikóval és Lakner Zoltánnal

 

Könyvbemutató és beszélgetés Szombathelyen

Lakner Zoltánnal és Lendvai Ildikóval Szilágyi József, a Nyugat.hu munkatársa beszélget

2024. március 19., 18.00

 

Pódiumbeszélgetés Magyarországról, a baloldalról, az MSZP múltjáról, jelenéről és jövőjéről a kötet bemutatója kapcsán

2024. február 29., 15.00, Villányi úti Konferenciaközpont és Étterem

 

Könyvbemutató és beszélgetés Nagyatádon

2024. február 27., 17.00

 

Könyvbemutató és beszélgetés Tatabányán

2024. február 22., 17.00, Vértes Agorája, földszinti oktatóterem (fszt. 111–112.)

 

Könyvbemutató és beszélgetés a Vízivárosi Közösségi Térben 

Lendvai Ildikóval és Lakner Zoltánnal Bánó András beszélget.

2024. február 14., 17.00 óra (Vízivárosi Közösségi Tér, Margit körút 62., Budapest 1027)

 

Könyvbemutató és beszélgetés a Közéleti Klubban, Oroszlányban

2024. február 8., 16.00, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár, a rendezvény fővédnöke Lazók Zoltán, Oroszlány város polgármestere, moderátora pedig Székely Antal, helyi pártelnök.

 

2023. december 14., 18.00, Belvárosi Szabadegyetem (1052, Deák Ferenc u. 21., földszinti előadóterem, a terem az udvarból nyílik!)

Benyó Rita beszélgetett Lakner Zoltánnal, Lendvai Ildikóval és Unger Annával

 

Könyvbemutató

Lendvai Ildikóval és Lakner Zoltánnal Benyó Rita beszélgetett

2023. december 6., 17.00, Magvető Café

 

 

 

VISSZHANG

Nők a magyar politikában – Horn Gábor beszélget Lendvai Ildikóval a Liberalizmus vagy halál című Republikon-podcastsorozatban (2024. március 30.)

A civil világfelelős. Friss Róbert recenziója a Népszavában (2023. december 28.)

 

FÜLSZÖVEG

Ha egy politikusi visszaemlékezés történeti forrás, akkor ez a könyv a jelenkor, a félig vagy tán félig sem magunk mögött hagyott múlt egy története. Magyarország egy története. Sok története van Magyarországnak, de közülük biztosan ez az egyik.

Ez a könyv továbbá politikuséletrajz, egyben elbeszélt politikatörténet, mégis: a benne felmerülő élethelyzetek tapasztalatai alkalmazhatók a politikán kívül is. Akár úgy is lehet tehát olvasni, mint egy vezető pozíciókat betöltő nő pályarajzát, aki történetesen a politikában vállalt szerepet.

Lakner Zoltán készített életútinterjút Lendvai Ildikóval; a beszélgetést magyarázó és elemző betétek egészítik ki, így jön létre a „hibrid életrajz” műfaja.

 

„Mégiscsak meg kellene próbálni”

„Számomra a baloldaliság a társadalmi különbségeken való felháborodást jelenti, és azt a szándékot, hogy ezeken változtatni kell. (…) Tudom, hogy őrülten hangzik, de ha újrakezdeném, most, az országnak ebben az állapotában is politikusnak állnék, mert mégiscsak meg kellene próbálni.”

„Mi vagy te, világfelelős?”

„Minden egyes évvel elmélyülnek a társadalmi egyenlőtlenségek és a felkorbácsolt félelmek. Aki nem ezeket a folyamatokat akarja megállítani, az maga is felelős értük.”

„Benne lenni a történetben”

„A politikusi szerepet illetően az motivált, hogy benne lehessek a történetben. Miután azonban nem akartam semminek sem a vezére lenni és a miniszteri stallum sem vonzott, 2002-ben a frakcióvezetés kínálta a legjobb lehetőséget, hogy miként lehetek benne ebben a számomra fontos történetben.” 

 

Sajtóanyag letöltése itt

 

A SZERZŐRŐL

Lakner Zoltán, politológus, szociálpolitikus, egyetemi oktató, a Jelen hetilap egyik alapítója és főszerkesztője. A Napvilág Kiadónál eddig két könyve jelent meg: 2011-ben az MSZP történetéről szóló Utak és útvesztők, 2013-ban pedig az egyik szerkesztője volt Az igazságos kormányzás felé című tanulmánykötetnek. 2014-ben a baloldal lehetséges útkereséséről szóló könyvvel, a Négy fordulattal jelentkezett, 2019-ben több szerzőtársával Bajnai Gordon kormányzásáról írt könyvet, Frontsebészet címmel. 

 

Múltunk 2023/2.

TARTALOMJEGYZÉK

 

A KÁDÁRI MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATAI

Szilágyi Ágnes Judit: Portugál pillantások a vasfüggöny mögé 1974 előtt és után

M. Madarász Anita: Nagy-Britannia közép-kelet-európai politikája a hidegháborúban. Fejezetek a brit–magyar kulturális diplomácia történetéből

Horváth B. Zsolt: Kézi vezérelt nemzetköziesítés. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseinek hatása a magyar felsőoktatásra az Eötvös Loránd Tudományegyetem példáján

Takács Róbert: Magyar külkapcsolatok a hidegháborús nemzetközi környezetben (HORVÁTH Sándor–KECSKÉS D. Gusztáv–MITROVITS Miklós (szerk.): Magyarország külkapcsolatai (1945–1990). Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021. 640 p.)

TANULMÁNYOK

Kormány Ákos: „A sport úri passzió, nem való a munkásságnak!” A magyar szervezett munkásmozgalom sportideái a 20. század első felében

Bakonyi Péter: Nyilasok Zala megyében (1944. október – 1945. március)

Andreides Gábor: „Ez pedig nem én vagyok, hanem Zimmer Ferenc halkereskedő.” A Magyar Távirati Iroda egykori főszerkesztőjének kálváriája 1945 után

SZEMLE

Balatoni Balázs: A Népszövetség gondolatának brit gyökerei
(Kaiga SAKIKO: Britain and the Intellectual Origins of the League of Nations, 1914–1919. Cambridge University Press, Cambridge, 2021. 224 p.)

Hunyadkürti Soma: A németellenesség színe és visszája
(BARTHA Ákos: Törzsökösök, rongyosok, turániak. Németellenes magyar fajvédelem, 1938–1945. Ludovika Kiadó, Budapest, 2023. 336 p.)

Bartha Ákos: Ugróiskola
(UNGVÁRY Krisztián: Kiugrás a történelemből. Horthy Miklós a világpolitika színpadán. Open Books Kiadó, Budapest, 2022. 334 p.)

Gyebnár Kristóf: Egy kádári év történetei. Mozaikok az 1971. esztendő mindennapjaiból
(PAPP István (szerk.): 1971. Egy tipikus kádári év? Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Kronosz Kiadó, Budapest, 2022. 282 p.)

E számunk szerzői:

  • Andreides Gábor PhD, történész, tudományos főmunkatárs, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
  • Bakonyi Péter történész–levéltáros, MNL Zala Megyei Levéltára
  • Balatoni Balázs PhD-jelölt, Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola
  • Bartha Ákos PhD, tudományos munkatárs, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
  • Gyebnár Kristóf PhD hallgató, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, segédlevéltáros, MNL Heves Vármegyei Levéltára
  • Horváth B. Zsolt PhD-jelölt, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Doktori Program
  • Hunyadkürti Soma PhD-hallgató, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Modernkori Magyarország Doktori Program
  • Kormány Ákos PhD-hallgató, ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Program, tudományos munkatárs, Magyar Olimpiai és Sportmúzeum
  • M. Madarász Anita PhD, történész, egyetemi oktató, ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet; tudományos főmunkatárs, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
  • Szilágyi Ágnes Judit PhD, az ELTE BTK habilitált docense, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék és Doktori Program vezetője
  • Takács Róbert PhD történész, tudományos munkatárs, Politikatörténeti Intézet

A FOLYÓIRATRÓL

A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.

http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/

 

HOL KAPHATÓ?

MENNYIBE KERÜL?

  • Bolti ár: 1200 Ft
  • Kedvezményes ár: 1000 Ft (a Napvilág Kiadó szerkesztőségében és honlapján)
  • Előfizetői ár: 900 Ft

 

Zártkert-Magyarország

VISSZHANG

Szabadságra kényszerítettek a városok peremén (Szerbhorváth György interjúja Vigvári Andrással, Greenfo, 2025. december 2.)

Patent Podcast – Tanai Ibolya beszélgetett Vigvári Andrással a magyarországi zártkertek sajátosságairól – és a kötetről (2025. augusztus 23.)

A Trust Your Architect kerekasztal-beszélgetéssorozat októberben a zártkertekkel foglalkozott. Beszélgetőtársak: Varga Liza, Vigvári András és Szemerey Samu. A beszélgetést Werk Zsuzsi moderálta. (2024. október 30.)

„A szabadság földje” – hova költöznek a lakásválság elől menekülő budapestiek? – Recenzió a Mércén (Mihov Kata, 2024. április 7.)

„A fővárosi lakhatási válság lecsapódása” – a zártkertek benépesülése. Mihov Kata recenziója az Új Egyenlőségen (2024. március 11.)

Ha a devizahitel, a bank, a végrehajtó elvitte a házat, ha a városban túl drágák az ingatlanárak és a lakbérek is az egekbe szöktek, akkor egy telken, szőlőben, gyümölcsösben, zártkertben saját kezűleg felépített ház is lehet megoldás. Vigvári András egy ilyen zártkertes övezetben végzett társadalomtudományi terepmunkát, erről írt „Zártkert-Magyarország” című könyvében. Pap Szilárd és Éber Márk a tapasztalatairól kérdezte a szociológus-antropológust.
— Hogyan élnek és miként gondolkodnak a zártkertekben lakók?
— Vajon a lakhatási válság áldozatainak tekintik magukat?
— Vagy ellenkezőleg, öntudatos és öntevékeny telepesekként önmaguk gondoskodnak mindenről?
— Egyénileg vagy közösségileg keresik a megoldásokat problémáikra?
— Vajon a kertek lakói tiltakozni járnak a lakhatási válság megoldását és az elégtelen közszolgáltatások pótlását követelve vagy inkább hétvégén is utat javítanak, házat építenek, kertjeiket szépítik?
— Mi a teendő akkor, ha emberek sokasága inkább mond le a közszolgáltatásokról, a fogyasztásról, belterületi lakásról és a kényelemről, hogy cserébe biztos lakása lehessen, olyan, amit nem vihet el sem a bank, sem a végrehajtó?

Németh Krisztina recenziója a Socio.hu-n: Zártkertek az értelmezés köztes tereiben (2023/4.)

Mikle György recenziója a Tér és Társadalom 2023-as utolsó számában (Tér és Társadalom, 37(4), o. 113–117., DOI: https://doi.org/10.17649/TET.37.4.3534)

Albérletben Budapesten soha nem lesz lakásunk, ezért kiköltözünk a zártkertekbe – Weiler Vilmos interjúja Vigvári Andrással a Telex.hu-n (2023. szeptember 20.)

Perifériára szorultak, de névtelenül mindent elmesélnek magukról a zártkertek lakói – Hamvay Péter interjúja a szerzővel a HVG 360-on (2023. augusztus 22.)

Átmeneti terek – Hamvay Péter interjúja a szerzővel a HVG-ben (2023. augusztus 10., 48. o.)

Pest olyan, mint egy börtön, itt viszont szabadság van – Szabó Attila recenziója a szerző Szociológiai Szemlében a témában megjelent írásáról a Qubiten (2023. június 21.)

A családi ház középosztálybeli álma sokszor már csak zártkerti övezetekben tud megvalósulni – Forgács Iván interjúja Vigvári Andrással (Népszava, 2023. június 18.)

Egyre többen menekülnek a „telekre” a magas lakhatási költségek miatt – Nagy Iván László Vigvári Andrással beszélget a zCast podcastjében (2023. június 14.)

FÜLSZÖVEG

A könyv a hazai térbeli-társadalmi folyamatok egyik legújabb jelenségével, a külterületi zártkertek benépesülésével foglalkozik egy Budapest közelében található zártkertben végzett etnográfiai kutatás eredményein keresztül. Miért váltak népszerű lakásmobilitási célponttá egykori mezőgazdasági és szabadidős célra hasznosított zártkertek? Milyen társadalmi konfliktusokat eredményez a területek funkcióváltása? Hogyan alkalmazkodnak a kiköltöző háztartások a területek átmenetiségéből fakadó kihívásokhoz?

A könyv a magyarországi zártkertek benépesülését globális térbeli-társadalmi és lakhatási folyamatok részeként tárgyalja, továbbá a hazai lakhatási folyamatok tükrében is értelmezi, és azt is bemutatja, hogy az átmeneti terek visszatérően fontos szerepet láttak el a hazai térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek és urbanizációs folyamatok kezelésében.

„Fiatalember, írja le, hogy ez itt olyan szép, mint a Hűvösvölgy. És hogy hatalmas az összetartás, az emberek figyelnek egymásra, nem úgy, mint Budapesten. Mert nagyon sokan jönnek ám ide ki lakni Budapestről, mert Pest már nem olyan, mint régen… Olyan, mint egy börtön. Itt pedig szabadság van.”

 

A Helyzet Műhely Könyvek második kötete.

 

KÖNYVBEMUTATÓK

Könyvbemutató és beszélgetés Miskolcon (Avasi Közösségi Kávézó, 2024. november 20., szerda, 17.00)

A szervezők a könyv miskolci bemutatóján a kötet ismertetésén túl kerekasztal-beszélgetést is tartanak, ahol a téma miskolci vonatkozásait – különös tekintettel Lyukóvölgy esetére – vitatják meg a vendégeikkel:
• Dobák Judit kulturális antropológussal, a Miskolci Egyetem egyetemi docensével;
• Juhász Tibor író-költővel, a Debreceni Egyetem doktorjelöltjével;
• Molnár Ágnes kulturális antropológussal, a Miskolci Egyetem egyetemi adjunktusával;
• Osgyáni Gábor kulturális antropológussal és dokumentumfilm-rendezővel;
• és Vigvári András szociológussal, a Zártkert-Magyarország kötet szerzőjével.

Könyvbemutató és beszélgetés Szegeden (2024. május 9.)

A kötetet bemutatják: Málovics György, ökológiai közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára és Vasárus Gábor, geográfus, a HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa

Könyvbemutató és beszélgetés Debrecenben (2024. március 4.)

A Debreciner beszámolója az eseményről: Hogyan küzdenek meg az emberek a lakhatási válsággal? – Debrecenben is bemutatták Vigvári András könyvét

Könyvbemutató és beszélgetés Kolozsváron (2024. február 29.) 

Könyvbemutató és beszélgetés Pécsett október 12-én, részletek itt

A könyvbemutató (2023. június 6., Gólya) – a beszélgetés felvétele itt

A kötetet bemutatták: Csepregi Dorka (Helyzet Műhely, Periféria Központ), Jelinek Csaba (Helyzet Műhely, Periféria Központ), Németh Krisztina (KRTK Regionális Kutatások Intézete); moderált Gerőcs Tamás (Helyzet Műhely, KRTK Világgazdasági Intézet).

A kötet e-könyv-kiadása itt rendelhető meg.

A SZERZŐRŐL

Vigvári András szociológus és etnográfus, 2022-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE Szociológia Doktori Iskolában. Kutatási témái közé tartozik a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek, a lakhatás, a társadalmi újratermelés és a háztartási megküzdési stratégiák etnográfiai vizsgálata. 2018 és 2022 között a MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének fiatal kutatója, 2023-tól az KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa. Tanulmányai mellett tagja volt az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumnak, illetve 2014 óta tagja a Helyzet Műhely kutatócsoportnak.

A  témában magyarul megjelent írásai:

A kaláka tényleg örök? Önerős lakásépítés és a háztartási erőforrások szerepe a zártkerti lakhatás megteremtésében. (2023) Szociológiai Szemle (33) 1. 94–116.

A külterületi zártkertek benépesülése a lakhatási válság árnyékában: Egy Budapest környéki eset tanulságai. (2022) Szociológiai Szemle (32) 1. 145–168.

Az informalitás fogalomtörténete a magyarországi társadalomtudományokban. (2020) In: Szabari Veronika (szerk.): Diszkontinuitások: A magyar szociológia 1960 és 2010 között. Budapest, Napvilág Kiadó–ELTE Eötvös Kiadó 240–262.

Lakhatási helyzet a válság után. Financializációs folyamatok, kettészakadó lakáspolitikák és a háztartások túlélési stratégiái. Gagyi Ágnessel, Jelinek Csabával, Pósfai Zsuzsannával. (2019) Fordulat (26) 199–224.

Túlélés, ellenállás, adaptáció: informális gyakorlatok Magyarországon és Lengyelországban.    Danyi Gáborral. (2019) Replika (110) 11–31.

 

 

A HELYZET MŰHELYRŐL ÉS A SOROZATRÓL:

A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.

 

Egy különleges közép-európai történész

A Special Central European Historian – The Life and Work of Péter Hanák

Csunderlik Péter előadása Hanák Péterről a CEU-n a Szűcs Jenő Lecture Series keretében

 

A könyvbemutató felvétele:

 

FÜLSZÖVEG

Hanák Péter történész (1921–1997) a holokausztot ugyan túlélte, de családját elveszítette, így a szellemes, ironikus fiatalemberből hithű sztálinista lett, és szerepet vállalt a magyar történettudomány 1948 utáni szovjetizálásában, vett részt a „reakciósként” megbélyegzett történészkollégái félreállításában – hogy aztán illúzióiból kiábrándulva az államszocialista rendszer kritikusa legyen.

Miután ’56-os megnyilvánulásai miatt 1957-ben eltávolították az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, Hanák az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, majd osztályvezetőjeként (1964–1990), a dualizmus korának kutatójaként kulcsszerepet játszott az 1867-es kiegyezés pozitív újraértékelésében, továbbá a „szellemi vasfüggöny” egyik 1960-as évekbeli átvágójaként a magyar történetírás nyugatosításában, modernizációjában. Egyike volt azoknak, akik problémaérzékenységükkel, nemzetközi tájékozottságukkal, kapcsolatrendszerükkel és nyugati megbecsültségükkel kiemelkedtek a Kádár-kori történész nemzedékből, a rendszerváltás után pedig ő vállalta a Közép-európai Egyetem (CEU) Történelem Tanszékének megszervezését.

Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie” – Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre.

Csunderlik Péter kutató történészként a Hanák-hagyaték, levéltári és nyomtatott források, valamint a pályatársakkal készített interjúk alapján rajzolja meg Hanák Péter pályaképét, aki egyik hőséhez, Jászi Oszkárhoz hasonlóan „dunai patrióta” volt, aki Közép-Európa történetének kérdéseire akart választ adni, hogy megértse a saját sorsát.

 

A kötet e-könyvben is kapható, itt

VISSZHANG

Kovács Balázs recenziója a Századokban (Csunderlik Péter: Egy különleges közép-európai történész. Hanák Péter pályaképe. Századok, 2005/3.)

The life and times of Péter Hanák. Review by Ferenc Laczó (CEU Review of Books, February 2024)

Hunyady György az Élet és Irodalom Ex Libris rovatában a kötetről (2023. szeptember 29.)

Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője ajánlja a kötetet augusztusi olvasónaplójában (2023. augusztus 31.)

„Becsületes játszmát kell játszani a halottakkal.” Csunderlik Péter pályaképe Hanák Péterről – Vágvölgyi B. András recenziója a Népszavában (2023. augusztus 6.)

Egy kíváncsi örökmozgó – Bihari Péter kritikája az Élet és Irodalomban (2023. július 28.)

Könyv + az írott szó súlya – könyvajánló a HVG Szellem | plusz rovatában (2023. június 22., 52. o.)

Nem bántam, amikor hetekig foglalkozott velem a propagandagépezet – HVG-portré a szerzőről (2023. június 22., 66. o., Csendes-Erdei Emese)

„Idegenbe szakadt hazánk lányai” (e-könyv)

"Idegenbe szakadt hazánk lányai". Magyar nők szovjet emigrációban a két világháború között.

Papírkiadás itt

A könyv a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigráció nőszempontú vizsgálatát vállalta fel, nem azért, mintha létezne külön férfi és külön női emigráció, hiszen nemre való tekintet nélkül mindannyian ugyanabban a Szovjetunióban éltek, de a nők emigrációs életeseményei, tapasztalatai, látásmódja és egyáltalán a helyzete számos dologban különbözött férfitársaikétól.

A szerző elemzi a nők emigrációját leginkább motiváló tényezőket: az 1918/1919-es forradalmi aktivitás többük számára brutális következményeit, a kommunista eszme iránti elkötelezettséget, a kilátástalan élethelyzeteket és a családok egyben tartásának szándékát. Az emigrációt választó nők a várható nehézségek ellenére is éltek a számukra felkínált lehetőséggel, bizakodtak a jövőben, és egy új, a korábbinál sokkal jobb életet reméltek. Hogy ez mennyire volt a megfelelő döntés, az csak később derült ki.

A kötet tartalmaz egy esettanulmányt is, az Arvale lányok történetét. A hat lánytestvér jellegzetes típusai azoknak a 19. század végén, 20. század elején született középosztálybeli lányoknak, akik modern nőknek tartották magukat, és úgy is próbáltak élni. Felnőtté válásuk és politikai szocializációjuk a nagy háború és a forradalmak rendkívül intenzív időszakához köthető. Mindannyian csatlakoztak a kommunista mozgalomhoz, közülük négyen kerültek ki a Szovjetunióba politikai emigránsként. Megszenvedték a sztálini terrort, és jóllehet mindannyiuknak sikerült visszatérniük Magyarországra, de csak nagy személyes veszteségek árán.

A könyv igyekszik bemutatni a magyar nők szovjetunióbeli életének körülményeit és a szovjet típusú nővé válás folyamatát, nem feledve azt, hogy mindez nagyban függött a szovjet gazdasági és társadalmi helyzet változásaitól. Foglalkozik a sztálini törvénysértések és a nagy honvédő háború következményeivel, felhasználva e nők személyes börtön, láger- és háborús tapasztalatait, külön fejezetben tárgyalva a háború utáni hazatérés nehézségeit és buktatóit.

Fotókkal illusztrálva.

 

A SZERZŐRŐL

Zalai Katalin (1951–) ny. levéltáros, 1991–2011 között a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár igazgatója. Szakterülete a baloldali politikai mozgalmak és emigrációk története, különös tekintettel a nőtörténetre. Publikációi elsősorban levéltári szakmai és forráskiadványok, nőtörténeti tanulmányok.

KÖNYVBEMUTATÓ

2023. március 13., hétfő, 15.00 óra (Politikatörténeti Intézet Könyvtára, Villányi út 11–13., földszint)

A kötetet bemutatja:
Pető Andrea történész (CEU, Bécs, CEU DI Budapest)
Kolontári Attila (NEB Hivatala)

A szerzővel és a résztvevőkkel beszélget:
Dohi Gabriella, a Tilos Rádió munkatársa

Facebook-esemény

VISSZHANG

„Ha örömet akar szerezni feleségének, akkor karácsonyra ajándékozza meg a kommunista párttagsági könyvével!” – ismertető és részlet a könyvből a 24.hu Matiné rovatában (2023. november 5.)

A szerzővel, Zalai Katalinnal Lendvai Ildikó beszélgetett a Keddi Közéleti Kóstolóban (2023. május 23.)

Magyar nők szovjet emigrációban – Zalai Katalin a Tilos Rádió Vosztok című műsorában Dohi Gabriella vendége volt (2022. január 4.)

 

 

 

 

 

A kötet digitális kiadása a Petőfi Kulturális Ügynökség TÁM/00102/2022 számú támogatásával készült.

Zártkert-Magyarország (e-könyv)

A könyv papírkiadása itt rendelhető meg.

VISSZHANG

Szabadságra kényszerítettek a városok peremén (Szerbhorváth György interjúja Vigvári Andrással, Greenfo, 2025. december 2.)

Patent Podcast – Tanai Ibolya beszélgetett Vigvári Andrással a magyarországi zártkertek sajátosságairól – és a kötetről (2025. augusztus 23.)

A Trust Your Architect kerekasztal-beszélgetéssorozat októberben a zártkertekkel foglalkozott. Beszélgetőtársak: Varga Liza, Vigvári András és Szemerey Samu. A beszélgetést Werk Zsuzsi moderálta. (2024. október 30.)

„A szabadság földje” – hova költöznek a lakásválság elől menekülő budapestiek? – Recenzió a Mércén (Mihov Kata, 2024. április 7.)

„A fővárosi lakhatási válság lecsapódása” – a zártkertek benépesülése. Mihov Kata recenziója az Új Egyenlőségen (2024. március 11.)

Ha a devizahitel, a bank, a végrehajtó elvitte a házat, ha a városban túl drágák az ingatlanárak és a lakbérek is az egekbe szöktek, akkor egy telken, szőlőben, gyümölcsösben, zártkertben saját kezűleg felépített ház is lehet megoldás. Vigvári András egy ilyen zártkertes övezetben végzett társadalomtudományi terepmunkát, erről írt “Zártkert-Magyarország” című könyvében. Pap Szilárd és Éber Márk a tapasztalatairól kérdezte a szociológus-antropológust.
— Hogyan élnek és miként gondolkodnak a zártkertekben lakók?
— Vajon a lakhatási válság áldozatainak tekintik magukat?
— Vagy ellenkezőleg, öntudatos és öntevékeny telepesekként önmaguk gondoskodnak mindenről?
— Egyénileg vagy közösségileg keresik a megoldásokat problémáikra?
— Vajon a kertek lakói tiltakozni járnak a lakhatási válság megoldását és az elégtelen közszolgáltatások pótlását követelve vagy inkább hétvégén is utat javítanak, házat építenek, kertjeiket szépítik?
— Mi a teendő akkor, ha emberek sokasága inkább mond le a közszolgáltatásokról, a fogyasztásról, belterületi lakásról és a kényelemről, hogy cserébe biztos lakása lehessen, olyan, amit nem vihet el sem a bank, sem a végrehajtó?

 

Albérletben Budapesten soha nem lesz lakásunk, ezért kiköltözünk a zártkertekbe – Weiler Vilmos interjúja Vigvári Andrással a Telex.hu-n (2023. szeptember 20.)

Perifériára szorultak, de névtelenül mindent elmesélnek magukról a zártkertek lakói – Hamvay Péter interjúja a szerzővel a HVG 360-on (2023. augusztus 22.)

Átmeneti terek – Hamvay Péter interjúja a szerzővel a HVG-ben (2023. augusztus 10., 48. o.)

Pest olyan, mint egy börtön, itt viszont szabadság van – Szabó Attila recenziója a szerző Szociológiai Szemlében a témában megjelent írásáról a Qubiten (2023. június 21.)

A családi ház középosztálybeli álma sokszor már csak zártkerti övezetekben tud megvalósulni – Forgács Iván interjúja Vigvári Andrással (Népszava, 2023. június 18.)

Egyre többen menekülnek a „telekre” a magas lakhatási költségek miatt – Nagy Iván László Vigvári Andrással beszélget a zCast podcastjében (2023. június 14.)

 

FÜLSZÖVEG

A könyv a hazai térbeli-társadalmi folyamatok egyik legújabb jelenségével, a külterületi zártkertek benépesülésével foglalkozik egy Budapest közelében található zártkertben végzett etnográfiai kutatás eredményein keresztül. Miért váltak népszerű lakásmobilitási célponttá egykori mezőgazdasági és szabadidős célra hasznosított zártkertek? Milyen társadalmi konfliktusokat eredményez a területek funkcióváltása? Hogyan alkalmazkodnak a kiköltöző háztartások a területek átmenetiségéből fakadó kihívásokhoz?

A könyv a magyarországi zártkertek benépesülését globális térbeli-társadalmi és lakhatási folyamatok részeként tárgyalja, továbbá a hazai lakhatási folyamatok tükrében is értelmezi, és azt is bemutatja, hogy az átmeneti terek visszatérően fontos szerepet láttak el a hazai térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek és urbanizációs folyamatok kezelésében.

„Fiatalember, írja le, hogy ez itt olyan szép, mint a Hűvösvölgy. És hogy hatalmas az összetartás, az emberek figyelnek egymásra, nem úgy, mint Budapesten. Mert nagyon sokan jönnek ám ide ki lakni Budapestről, mert Pest már nem olyan, mint régen… Olyan, mint egy börtön. Itt pedig szabadság van.”

 

A Helyzet Műhely Könyvek második kötete.

KÖNYVBEMUTATÓK

Könyvbemutató és beszélgetés Miskolcon (Avasi Közösségi Kávézó, 2024. november 20., szerda, 17.00)

A szervezők a könyv miskolci bemutatóján a kötet ismertetésén túl kerekasztal-beszélgetést is tartanak, ahol a téma miskolci vonatkozásait – különös tekintettel Lyukóvölgy esetére – vitatják meg a vendégeikkel:
• Dobák Judit kulturális antropológussal, a Miskolci Egyetem egyetemi docensével;
• Juhász Tibor író-költővel, a Debreceni Egyetem doktorjelöltjével;
• Molnár Ágnes kulturális antropológussal, a Miskolci Egyetem egyetemi adjunktusával;
• Osgyáni Gábor kulturális antropológussal és dokumentumfilm-rendezővel;
• és Vigvári András szociológussal, a Zártkert-Magyarország kötet szerzőjével.

Könyvbemutató és beszélgetés Szegeden (2024. május 9.)

A kötetet bemutatják: Málovics György, ökológiai közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára és Vasárus Gábor, geográfus, a HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa

Könyvbemutató és beszélgetés Debrecenben (2024. március 4.)

A Debreciner beszámolója az eseményről: Hogyan küzdenek meg az emberek a lakhatási válsággal? – Debrecenben is bemutatták Vigvári András könyvét

Könyvbemutató és beszélgetés Kolozsváron (2024. február 29.) 

Könyvbemutató és beszélgetés Pécsett október 12-én, részletek itt

A könyvbemutató (2023. június 6., Gólya) – a beszélgetés felvétele itt

A kötetet bemutatták: Csepregi Dorka (Helyzet Műhely, Periféria Központ), Jelinek Csaba (Helyzet Műhely, Periféria Központ), Németh Krisztina (KRTK Regionális Kutatások Intézete); moderált Gerőcs Tamás (Helyzet Műhely, KRTK Világgazdasági Intézet).

 

A SZERZŐRŐL

Vigvári András szociológus és etnográfus, 2022-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE Szociológia Doktori Iskolában. Kutatási témái közé tartozik a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek, a lakhatás, a társadalmi újratermelés és a háztartási megküzdési stratégiák etnográfiai vizsgálata. 2018 és 2022 között a MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének fiatal kutatója, 2023-tól az KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa. Tanulmányai mellett tagja volt az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumnak, illetve 2014 óta tagja a Helyzet Műhely kutatócsoportnak.

A  témában magyarul megjelent írásai:

A kaláka tényleg örök? Önerős lakásépítés és a háztartási erőforrások szerepe a zártkerti lakhatás megteremtésében. (2023) Szociológiai Szemle (33) 1. 94–116.

A külterületi zártkertek benépesülése a lakhatási válság árnyékában: Egy Budapest környéki eset tanulságai. (2022) Szociológiai Szemle (32) 1. 145–168.

Az informalitás fogalomtörténete a magyarországi társadalomtudományokban. (2020) In: Szabari Veronika (szerk.): Diszkontinuitások: A magyar szociológia 1960 és 2010 között. Budapest, Napvilág Kiadó–ELTE Eötvös Kiadó 240–262.

Lakhatási helyzet a válság után. Financializációs folyamatok, kettészakadó lakáspolitikák és a háztartások túlélési stratégiái. Gagyi Ágnessel, Jelinek Csabával, Pósfai Zsuzsannával. (2019) Fordulat (26) 199–224.

Túlélés, ellenállás, adaptáció: informális gyakorlatok Magyarországon és Lengyelországban.  Danyi Gáborral. (2019) Replika (110) 11–31.

 

A HELYZET MŰHELYRŐL ÉS A SOROZATRÓL:

A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.

 

 

 

A kötet digitális kiadása a Petőfi Kulturális Ügynökség TÁM/00102/2022 számú támogatásával készült.

Imre: Egy emlékirat (e-könyv)

„Kimeríthetetlen örökség a múlt.” (Edward Prime-Stevenson)

Fordította: Bojti Zsolt

VISSZHANG

„Nemet mond, miközben minden porcikája igent szeretne” – Száz Pál kritikája. Tiszatáj 78/1–2 (2024): 120–124.

A style hongrois férfias bűvöletében – Csehy Zoltán kritikája a dunszt.sk-n

120 év után ismerhetjük meg Imre hadnagy elsöprő férfiszerelmét – Kránicz Bence kritikája a 24.hu-n

Nádasdy Ádám a könyvről a Café Péntekben, Váradi Júlia kulturális ajánlóműsorában (Újra itt a Könyvhét, Klubrádió, a 15.21 perctől)

 

Előkészületben az Oxford University Pressnél – a kötet kritikai kiadása:

Imre. A Memorandum by Edward Prime-Stevenson

Edited by Zsolt Bojti and S. Brooke Cameron

 

A századfordulón Amerikából Európába települt író és zenekritikus, Edward Prime-Stevenson (1858–1942) 1906-ban álnéven, pár száz példányban, magánkiadásban jelentette meg Imre: Egy emlékirat című kisregényét. Ennek első magyar fordítását és kritikai igényű kiadását tartja kezében az Olvasó. A férfiak közti szerelemről szóló irodalom fontos mérföldköve ez a mű: a kutatás szerint az egyik első olyan angol nyelvű, erotikát mellőző, mégis nyíltan meleg tárgyú regény, amely harmonikusan végződik; mi több, talán ez az első olyan regény, amelyet maga a szerző nevezett meg „homoszexuális” prózaként. Nem is találunk a szövegben a korabeli hasonszőrű művekre jellemző hajmeresztő fordulatokat, rémtörténetekbe illő teremtményeket, az utcákon sokatmondóan kószáló fiatal férfiprostituáltakat, ópiumbarlangban kalandozó arisztokratákat, rendőrségi rajtaütéseket, ereszcsatornán menekülő férfiakat vagy épp magánházak rejtekében, parfümfelhőben úszó orgiákat. Ehelyett egy viszonylag egyszerű történetet kapunk két férfi megismerkedéséről, akik a másik teste helyett egymás lélektanát térképezik fel, miközben fokozatosan nyílnak meg egymásnak, és teszik le a társadalom előtt hordott álarcukat.

A mű irodalomtörténeti jelentősége mellett szépirodalmi értékei talán eltörpülnek, a regény azonban fontos kortörténeti és „kórtörténeti” dokumentum, amely ügyesen egyensúlyoz a fikció és a valóság jelen esetben igen keskeny határán. A regény során betekintést nyerünk a férfiszerelem európai és magyarországi kultúrájába és az azt vizsgáló tudományba: az elbeszélő, Oswald egy Prime-Stevenson által kitalált szexológusnak, Xavier Mayne-nek – mint a szöveg szerkesztőjének – ajánlja fel visszaemlékezéseit. A regény így a páciens és az orvos, tágabb értelemben az alany és a tudomány hangján cáfol rá öt korabeli tévhitre (ezeket Prime-Stevenson egy másik, tudományos igényességgel megírt ismeretterjesztő munkájában sorolja fel): e tévhitek szerint a homoszexuális férfi fizikuma abnormális, erkölcse degenerált, biztosan szodomita, soha nem házasodik, ugyanakkor szexualitása heteroszexuális házassággal gyógyítható.

A regényben a száraz, tudományos nyelvezethez szinte már visszatetsző önirónia és erőltetett szellemeskedés párosul, amelyek – Prime-Stevenson szerint – a társadalmi megítélés miatt lettek a homoszexuális temperamentum jellemző vonásai. A végeredmény egy olyan írásmű, amelyben az érintett elbeszélő és a tudomány eltérő beszédmódja és nézőpontja különös kölcsönhatásának következtében a személyes memoár stílusjegyei keverednek a korabeli tudományos művekre jellemző attribútumokkal. (Részlet a fordító előszavából)

 

Az 1900-as évek Budapestjére invitálja olvasóját ez a regény, mely 1906-ban íródott, de sokáig csak igen szűk körben volt hozzáférhető, csak angolul és később németül. Az elbeszélő, egy Oswald nevű angol (ez vélhetőleg magát a szerzőt takarja), megismerkedik egy Imre nevű fiatal katonatiszttel, és az első pillanattól valami különös harmónia köti össze őket. Mindketten magányosak, és mindketten egy súlyos titkot hordoznak: a férfiak iránti vonzalmukat. Nem mernek megnyílni egymás előtt, félnek az elutasítástól – míg végül mindketten rájönnek: ez bizony szerelem, ezen nincs mit titkolni. De vajon nem nőies dolog-e egy férfibe beleszeretni? Nem beteges dolog-e az ilyesmi? – merül föl mindkettőjükben a kínzó kétség. És mint minden szerelem, Oswald és Imre kapcsolata is számos csalódáson, örömön, keserűségen át jut el a végkifejletig. Közben Prime-Stevenson bemutatja a századfordulós Magyarországot (úgy tűnik, valóban járt itt, tudott magyarul is!), meg az akkoriban egyre népszerűbb pszichológiai gondolkodást, adottság és választás izgalmas sorskérdéseit.

Nádasdy Ádám

PODCAST

 

A kötet szolgál a Politikatörténeti Intézet podcast sorozata 14. adásának apropójául, ezért felhívjuk olvasóink figyelmét (a jelen törvényi kötelezettségeknek megfelelően), hogy itt  a(z egyesek által) hagyományosnak nevezettől eltérő tartalom következik, szerintünk abszolút pozitív értelemben.

 

A beszélgetés résztvevői:

Bojti Zsolt, a kötet fordítója
Kanicsár Ádám András újságíró
Nádasdy Ádám költő, műfordító, a kiadás lektora


A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

 

A beszélgetésben az alábbi kérdések kerülnek szóba:

  • Miért fontos regény irodalomtörténeti szempontból az Imre: Egy emlékirat?
  • Miért lehet különleges a magyar olvasók számára?
  • Milyen környezetben jelent meg eredetileg a regény? Miért lehetett nehéz vagy kockázatos akkoriban egy LMBTQ-témájú könyv kiadása?
  • Mit tudunk a szerzőről, Edward Prime-Stevensonról?
  • Milyen tudományos és ismeretterjesztő céljai voltak a szerzőnek a könyvvel?
  • Hogyan jelenik meg a korabeli tudományos álláspont az LMBTQ emberekről a regényben?
  • Miért tarthatjuk érdekesnek a magyarság megjelenését a könyvben?
  • Milyen hatása volt a könyvnek a megjelenés időszakában és milyen hosszútávú hatásokról beszélhetünk?
  • Milyen plusz tartalmakkal találkozhatunk a kiadásban?
  • Miért különösen fontos a regény megjelenése napjainkban Magyarországon?

 

AJÁNLOTT IRODALOM:

Bojti Zsolt: ERÓSZ ÉS AGAPÉ – Erotextus Edward Prime-Stevenson Imre című regényének expozíciójában (Litera, 2019/2)

Zsolt Bojti: Slum or Arcadia? Hungary as “Other Space” in Imre by Edward Prime-Stevenson (Hungarian Journal of English and American Studies)

László Ferenc: Párnacsata (“You are a Magyar!”) (Magyar Narancs, 2007.12.06.)

Rekordárat fizettek egy Budapesten játszódó melegregényért (hvg.hu, 2009.05.04.)

 

 

A fordítás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.

 

 

A kötet digitális kiadása a Petőfi Kulturális Ügynökség TÁM/00102/2022 számú támogatásával készült.