Lovak sorsa

VISSZHANG

Ismeretlen fejezetek Belle Lady, Fenék V., Kuhaylan Zaid és a többiek hányatott életéből (Hurbán Folyóirat, 2025/I., 130–134.)

Tízen verték, mégsem akarta elhúzni a rönköt (Bakos András recenziója, Magyar Narancs, 2024. december 28.)

A futás meg a mise nagyon hasonlít (Fehér János ajánlja a kötetet a Telexen, 2024. december 22.)

Egykor tényleg lovas nemzet volt a magyar, aztán jött a náci einstand – Vajna Tamás recenziója a Qubiten (2024. október 27.)

Szép ajándék karácsonyra (könyvajánló a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete honlapján, 2024. december)

 

KÖNYVBEMUTATÓK

Könyvbemutató  beszélgetés a Mezőgazdasági Könyvtár Tessedik-termében (2025. március 18., 17.00, Attila út 93.)

A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Lükőné Örsi Gabriella könyvtárigazgató és dr. Ritter György történész, levéltári referens (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára).

 

KÖNYVBEMUTATÓ a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

A könyvbemutató felvétele:

A beszélgetés résztvevői a szerző, Dunai Andrea mellett Kovács Judit Erzsébet, agrármérnök, lovassport-oktató, a kötet szakmai lektora és Ritter György történész, főlevéltáros. Moderátor: Klopfer Judit, a kiadó főszerkesztője

(2024. szeptember 27., 16.00–17.00, 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris Park, D épület Kner Imre terem)

 

FÜLSZÖVEG

1944 őszén vagonokban, uszályokon és tehergépkocsikon indult meg az ipari és kulturális javak áttelepítése a németek megszállta Magyarországól a Birodalom területére – a Vörös Hadsereg ekkor már átlépte az ország határát. A kényszerű helyváltoztatás az állami ménesek és méntelepek, valamint a magánistállók lovait is érintette. Jövőjük azon múlt, hogy hol és milyen körülmények között érte őket a háború vége. Hűséges magyar kísérőik egyben tartásukhoz ragaszkodtak volna, ám további mozgatásukat a befogadó helyek új gazdáinak mindenkori érdeke szabta meg. A kitelepített kancák, mének és csikók egy része nyomtalanul szétszóródott, a másik restitúció révén visszakerült Magyarországra, de tudunk olyan angol telivérekről is, amelyek Csehszlovákiában maradtak vagy hadizsákmányként az USA-ban, illetőleg a Szovjetunióban kötöttek ki. 

A szerző a magyar lovak felkutatására indul, követi őket viszontagságos útjukon és beszámol későbbi élethelyzetükről. Kideríti, hogy mi történt a háború előtti legendás versenysztárokkal, a nagynevű bábolnai, kisbéri és mezőhegyesi tenyészlovakkal, a különleges huculokkal vagy a bajor királyi család Sárvári ménesével. A könyv „főszereplőinek” sorsa 1945 után szervesen illeszkedett a győztes nagyhatalmak által irányított újjárendeződésbe, illetőleg a Magyarországon végbement tulajdonváltás folyamatába. A kötet aprólékos nemzetközi levéltári nyomozásnak, a korabeli sajtó tanulmányozásának és kortanúi visszaemlékezések feldolgozásának eredménye. 

 

A SZERZŐ, Dunai Andrea Berlinben és Budapesten élő proveniencia-kutató. Számos könyv, cikk és tanulmány szerzője, rádióműsorok szerkesztője. 

Posted on

Könyvfesztivál 2024

Kiadónkat – ahogy mindig, idén is – megtaláljátok a 29.  Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon!

 

A francia díszvendégség keretében Budapestre látogat Didier Eribon, akinek regénye, a Visszatérés Reimsbe szeptemberben jelenik meg a Napvilágnál.

2024. szeptember 29., vasárnap, 15.00 – 16.00, díszvendégstand: Törésvonalak

‼️‼️ Programváltozás — Didier Eribon betegsége miatt nem tud résztvenni a könyvbemutatón; Fáber Ágostonnal, a fordítóval Kanicsár Ádám András újságíró beszélget. ‼️‼️

Nyelv: magyar és francia nyelven, tolmácsolással

 

16.15 – 17.15 (Dedikálópont, Millenáris, B épület): Didier Eribon dedikál

 

 

16.15 – 18.15 (Osztovits Levente terem, Millenáris, D épület): A Visszatérés Reimsbe c. dokumentumfilm (79’) vetítése, amely Didier Eribon azonos című művének adaptációja.

Rendező: Jean-Gabriel Périot

Francia nyelven, magyar felirattal.

 

 

 

 

 

A Fesztiválra jelenik meg Dunai Andrea Lovak sorsa című kötete, amely a 2019-es Javak sorsa folytatásának tekinthető.

Szeptember 27-én, pénteken délután 16.00 órakor mutatjuk be a kötetet a Kner Imre teremben. Résztvevők: Dunai Andrea, szerző; Kovács Judit Erzsébet, a kötet szakmai lektora; Dr. Ritter György, főlevéltáros. Moderátor: Klopfer Judit, a kiadó főszerkesztője

1944 őszén vagonokban, uszályokon és tehergépkocsikon indult meg az ipari és kulturális javak áttelepítése a németek megszállta Magyarországól a Birodalom területére – a Vörös Hadsereg ekkor már átlépte az ország határát. A szerző a magyar lovak felkutatására indul, követi őket viszontagságos útjukon és beszámol későbbi élethelyzetükről. Kideríti, hogy mi történt a háború előtti legendás versenysztárokkal, a nagynevű bábolnai, kisbéri és mezőhegyesi tenyészlovakkal, a különleges huculokkal vagy a bajor királyi család Sárvári ménesével.

 

 

 

 

Szeptember 29., vasárnap, 14.00 – 15.00, díszvendégstand::

Beszélgetés a francia kortárs irodalomról

Nicolas Mathieu és Édouard Louis köteteiről Király Katalin fordítóval és Gyuris Katával, az ELTE BTK Anglisztika Tanszékének adjuntusával Orosz Anna Nina, a Csütörtöki Könyvklub podcastere beszélget.

Édouard Louis (1992–) francia író. Személyes hangvételű, önéletrajzi témájú könyveit általában kisregény formátumban írja; eddigi köteteit számos nyelvre lefordították, a színházi adaptációkat világszerte játsszák. Magyarul az Akik megölték az apámat, az Egy asszony küzdelmei és átváltozásai, és a Leszámolás Eddyvel c. kötetek olvashatók tőle, mindhárom Pataki Pál fordításában.

Nicolas Mathieu (1978–) a kortárs francia irodalom kiemelkedő alakja. A Gyermekeik is utánuk címmel megjelent második regényével 2018-ban elnyerte a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat, angol fordítása a New York Times bestsellerlistájára is fölkerült. Friss kötete, a Rose Royal/Wagner bíró két mesteri kisregénnyel 2024 tavaszán jelent meg a Typotex Kiadónál.

A Napvilág Kiadó és a Typotex Kiadó közös programja.

 

A Könyvfesztivál térképe és a kiállítók névsora letölthető itt

Egy asszony küzdelmei és átváltozásai

FÜLSZÖVEG

„Anyám biztos volt benne, hogy egy másik életet érdemel, hogy az az élet létezik valahol, elvontan, egy elképzelt világban, hogy vajmi kevés kellett volna ahhoz, hogy meglegyintse a szele, és hogy az ő élete csak egy véletlen folytán lett ilyen a valóságban.”

 

KÖNYVBEMUTATÓ

Beszélgetés a kortárs francia szépirodalomról a 29. Budapesti Nemzetközi KönyvfesztiválonNicolas Mathieu és Édouard Louis köteteiről Király Katalin műfordító és Gyuris Kata, az ELTE BTK Anglisztika Tanszékének adjunktusa, a kortárs anglofón és frankofón afrikai irodalmak kutatója beszélgetett, moderátor: Orosz Anna Nina, a Csütörtöki Könyvklub podcastere. (2024. szeptember 29.)

A felvétel itt visszanézhető: https://www.youtube.com/watch?v=e3YRHmXe9LM

 

VISSZHANG

Kocsis Anett: A francia prózairodalom társadalomelméleti átlényegülése. Recenzió a Látó szépirodalmi folyóiratban (2025. június)

„Minden összefügg: a férfiasság, a társadalmi osztály és az erőszak” – Kanicsár Ádám András interjúja Édouard Louis-val (Humen online, 2025. január 17.)

Menekülés(ek), árulás(ok), kiáltvány(ok) (Édouard Louis regényeiről) – Kun János Róbert kritikája az 1749.hu-n (2024. november 26.)

Az irodalom gyávasága ellen – Édouard Louis műveinek (anti)irodalomképéről. Nyerges Csaba írása a Mércén (2024. szeptember 16.)

Nem kertelt, megnevezte édesapja gyilkosait, akik mind vezető politikusok. Péter Alvarez a testvérkötetről (Akik megölték az apámat) az Indexen (2024. szeptember 15.)

Kinek a szégyene, ha a fiú rejtegeti a csóró anyját? Olvass bele Édouard Louis könyvébe! (Könyves Magazin, 2024. szeptember 5.)

Érezhetően egy Nobel-díjas író köpönyegéből bújt elő, Édouard Louis mégis az irodalom ellen ír – Bajnai Marcell recenziója a Magyar Narancsban (2024. július 15.)

Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak – A Nem rossz könyvek podcast élőben, a Margó Irodalmi Fesztiválon felvett epizódjában Horváth Bence és Ott Anna Édouard Louis életművéről beszélgetett Fáber Ágoston szociológussal, a kötetek nyelvi lektorával. (2024. május 23.)

 

A SZERZŐRŐL KORÁBBAN

El akarta mesélni az életét, és közben szétfeszítette az irodalom megszokott formáit – Horváth Bence írása Annie Erneaux-ról és Édouard Louis-ról (444, 2020. október 15.)

A segélyek megvonása épp olyan személyes élmény volt, mint az első csók – Horváth Bence írása Édouard Louis-ról (444, 2020. március 25.)

„Amikor a szüleim egy könyvvel láttak, lebuziztak” – Kanicsár Ádám András interjúja Rába Rolanddal, a Leszámolás a velem című előadás rendezőjével (HVG, 2017. március 3.)

 

A SZERZŐRŐL

Édouard Louis (1992–) francia író. Könyveit számos nyelvre lefordították, a belőlük készült színdarabokat világszerte játsszák. 

Magyarul a Leszámolás Eddy-vel című regénye 2015-ben jelent meg. Akik megölték az apámat c. regényéből színházi előadás készült (Ki ölte meg az apámat, Füge Produkció – ESZME közös produkciója, Jurányi Ház, bemutató: 2023. február 28.).

Leszámolás Eddy-vel című kötetéből 2017-ben készült színházi előadás (Leszámolás velem, Orlai Produkciós Iroda, bemutató: 2017. március 7.)

 

Fordította Pataki Pál

Lektorálta Fáber Ágoston

A borító Jankovic Milán munkája, Fehér László Balkon című festményének felhasználásával

Akik megölték az apámat

FÜLSZÖVEG

„Ha jól belegondolok, az az érzésem, hogy a te életed – akaratod ellenére is önmagad ellen – negatív lét volt. Nem volt pénzed, nem tudtál továbbtanulni, nem tudtál utazni, nem tudtad valóra váltani az álmaidat. Nyelvileg szinte kizárólag tagadó formában fejezhető ki az életed.”

„A tested története vádirat a politika története ellen.” 

 

KÖNYVBEMUTATÓ

Beszélgetés a kortárs francia szépirodalomról a 29. Budapesti Nemzetközi KönyvfesztiválonNicolas Mathieu és Édouard Louis köteteiről Király Katalin műfordító és Gyuris Kata, az ELTE BTK Anglisztika Tanszékének adjunktusa, a kortárs anglofón és frankofón afrikai irodalmak kutatója beszélgetett, moderátor: Orosz Anna Nina, a Csütörtöki Könyvklub podcastere. (2024. szeptember 29.)

A felvétel itt visszanézhető: https://www.youtube.com/watch?v=e3YRHmXe9LM 

 

VISSZHANG

Kocsis Anett: A francia prózairodalom társadalomelméleti átlényegülése. Recenzió a Látó szépirodalmi folyóiratban (2025. június)

„Minden összefügg: a férfiasság, a társadalmi osztály és az erőszak” – Kanicsár Ádám András interjúja Édouard Louis-val (Humen online, 2025. január 17.)

Csehy Zoltán Ex Librise, Élet és Irodalom, LXIX. évfolyam, 1. szám, 2025. január 3.

Élet és Irodalom, Ex Libris – Kolozsi Orsolya (LXVIII. évfolyam, 50. szám, 2024. december 13.)

Menekülés(ek), árulás(ok), kiáltvány(ok) (Édouard Louis regényeiről) – Kun János Róbert kritikája az 1749.hu-n (2024. november 26.)

Az irodalom gyávasága ellen – Édouard Louis műveinek (anti)irodalomképéről. Nyerges Csaba írása a Mércén (2024. szeptember 16.)

Nem kertelt, megnevezte édesapja gyilkosait, akik mind vezető politikusok. Péter Alvarez a kötetről az Indexen (2024. szeptember 15.)

„A tested története vádirat a politikatörténet ellen” – 5 idézet a hét könyvéből: Akik megölték az apámat (Könyves Magazin, 2024, augusztus 24.)

A politika megöli az apát, a fiút, a szeretetet, a jövőt (Valuska László kritikája a Könyves Magazinban, 2024. augusztus 19.)

Érezhetően egy Nobel-díjas író köpönyegéből bújt elő, Édouard Louis mégis az irodalom ellen ír – Bajnai Marcell recenziója a Magyar Narancsban (2024. július 15.)

Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak – A Nem rossz könyvek podcast élőben, a Margó Irodalmi Fesztiválon felvett epizódjában Horváth Bence és Ott Anna Édouard Louis életművéről beszélgetett Fáber Ágoston szociológussal, a kötetek nyelvi lektorával. (2024. május 23.)

 

A SZERZŐRŐL KORÁBBAN

El akarta mesélni az életét, és közben szétfeszítette az irodalom megszokott formáit – Horváth Bence írása Annie Erneaux-ról és Édouard Louis-ról (444, 2020. október 15.)

A segélyek megvonása épp olyan személyes élmény volt, mint az első csók – Horváth Bence írása Édouard Louis-ról (444, 2020. március 25.)

„Amikor a szüleim egy könyvvel láttak, lebuziztak” – Kanicsár Ádám András interjúja Rába Rolanddal, a Leszámolás velem című előadás rendezőjével (HVG, 2017. március 3.)

 

A SZERZŐRŐL

Édouard Louis (1992–) francia író. Könyveit számos nyelvre lefordították, a belőlük készült színdarabokat világszerte játsszák. 

Magyarul a Leszámolás Eddy-vel című regénye 2015-ben jelent meg. Akik megölték az apámat c. regényéből színházi előadás készült (Ki ölte meg az apámat, Füge Produkció – ESZME közös produkciója, Jurányi Ház, bemutató: 2023. február 28.).

Leszámolás Eddy-vel című kötetéből 2017-ben készült színházi előadás (Leszámolás velem, Orlai Produkciós Iroda, bemutató: 2017. március 7.)

 

Fordította Pataki Pál

Lektorálta Fáber Ágoston

A borító Jankovic Milán munkája, Fehér László Kikötő című festményének felhasználásával

A szex politikai gazdaságtana

Ez a könyv nem csak a szex és a gazdaság összefonódásairól, vagy a szex gazdasági, illetve a gazdaság szexuális aspektusairól szól. Ez a könyv sokkal inkább arról szól, hogy az a bonyolult globális viszonyrendszer, amelyben az életünket éljük, hogyan formálja a szexuális vágyainkat és a szexuális gyakorlatainkat. A szexuális hegemónia kifejezés azokra az összetett gazdasági és kulturális struktúrákra utal, amelyek mentén különböző egyének, érdekcsoportok, politikai entitások és vállalatok harcot vívnak annak meghatározásáért, hogy milyen gyakorlatok, esztétikák, tárgyak kapjanak szexuális jelentést és melyek legyenek semlegesek, hogy mik legyenek a szexuális gyakorlatok legitim módjai vagy mi számítson tiltottnak vagy tabunak, illetve hogy mik legyenek a szexuális vágyak és fantáziák nyílt és titkos tárgyai. A kapitalizmus több száz éves fennállása alatt számos szexuális hegemónia épült ki, számos szexuális hegemóniaharc zajlott le, és jónéhány szexuális ellenhegemónia kiépítésére is történt kísérlet. Ezek, illetve azon módok történeti elemzése, ahogy a társadalmi harcokat megvívják a szexualitás körül azért is fontosak, mert ezekből képet kaphatunk saját szexualitásunk forrásairól is. Ez a könyv végül is nem szól másról, mint a kérdésről, hogy a szexuális vágyaink tényleg a sajátjaink-e, és amennyiben nem, akkor ki hozta őket létre, hogyan és miért? A történelem ismerete segít megérteni a jelent és a lehetőséget ad a jövő alakítására – a szexben is.

 

VISSZHANG

Mi fér bele a keresztény-konzervatív szexuálpolitikába? Csányi Gergely Balázs Zsuzsannával beszélhet a Szubkontrában (2025. szeptember 12.)

A Bravo Magazin kvízeiből egy kiskamasz „azt tudhatta meg”, hogy gyengéd szerető?! – Csányi Gergely a Lélektani határban (Milanovich Domi műsora, wmn.hu, 2025. július 10.)

Birtokolhatjuk-e a szexualitásunkat? János Tamás recenziója az Új Egyenlőségen (2025. január 20.)

A négy fal között és azon kívül – a szex és a gazdaság kapcsolata. Szerbhorváth György recenziója az Átlátszón (2024. január 10.)

Ott tartunk, hogy az ember virtuálisan akárkivel le tud feküdni – Barta Judit interjúja Csányi Gergellyel (Qubit, 2024. december 30.)

„A szexualitás belesimul a fogyasztás rendszerébe, hogy ne lehessen elképzelni a forradalmat” – Marikovszky Andrea interjúja a szerzővel az Új Egyenlőségen (2024. december 22.)

Milyen az antikapitalista szex? (Móczár Maja Lejla recenziója, Új Egyenlőség, 2024. december 15.)

Szexuális hegemóniák és ellenhegemóniák (Zima Richárd recenziója az Eszmélet 142. számában, 118–125. oldal)

Szex és pénz. Huszár Ágnes kritikája a könyvről az Élet és Irodalomban (LXVIII. évfolyam, 39. szám, 2024. szeptember 27.)

A Klubrádió Szabad a pálya! című műsorában Csányi Gergely (Helyzet Műhely, ELTE TáTK), Éber Márk Áron (Helyzet Műhely, ELTE TáTK) és Katona Noémi (Helyzet Műhely, HUN-REN TK) beszélgetnek (2024. szeptember 13., 21.00 óra)

Ezért szégyelli Tony Soprano, hogy nyalja, és ezért szégyelli azt is, hogy nem nyalja eleget – Weiler Vilmos interjúja a szerzővel a Telexen (2024. július 21.)

„Szakítani kell a szex és a gazdaság összefonódásának naiv kritikájával” – Kék Egyenlőség podcast, a szerzővel Fáber Ágoston beszélgetett (2024. július 21.)

Kelet-európai szexualitástörténet. Tudósítás Csányi Gergely A szex politikai gazdaságtana című kötetének pécsi bemutatójáról (Lukács Laura Klára, Másfél méter távolság, 2024. július 9.)

A NER és a szex – Amikor a konzervatív propaganda ütközik a piaccal, a pornó kerül ki győztesen. Forgács Iván interjúja Csányi Gergellyel (Népszava, 2024. július 8.)

Mi köze a csókolózás elterjedésének a reklámok csábító nőihez? Olvass bele A szex politikai gazdaságtanába! – Könyves Magazin, 2024. június 28.

 

KORÁBBI KÖNYVBEMUTATÓK

2024. november 21., 18.00, Szeged, Grand Café

A kötetet bemutatják:
Barát Erzsébet, nyelvész, genderkutató, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat főszerkesztője és
Taskovics Viktória, zenész, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalom-és Kultúratudomány Doktori Iskolájának doktorandusza.

 

2024. november 15., Kolozsvár, tranzit.ro/cluj

A kötetet bemutatták:
Bíró Noémi, A BBTE Filozófia Doktori Iskolájának doktorandusza, a K/M filozófiai blog szerkesztője és Selyem Zsuzsa, irodalomtörténész, író, BBTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense.

A felvétel megtekinthető itt

 

2024. június 10., hétfő, 18.00, Gólya (Budapest, Orczy út 46–48., 1089)

A könyvbemutató felvétele itt érhető el

A kötetet bemutatták:

Éber Márk Áron, szociológus, a Helyzet Műhely egyik alapítója, az ELTE-TáTK docense

Gregor Anikó, szociológus, az MSZT feminizmus szakosztályának elnöke, az ELTE-TáTK docense

Melegh Attila, szociológus, a Polányi Károly Kutató Központ igazgatója, a BCE docense.

 

2024. június 6., 18.00, Pécs, Nappali (Pécs, Király utca 23–25.)

A kötetet bemutatták:

Bagi Zsolt, filozófus, esztéta, a PTE-BTK filozófia tanszékének tanszékvezetője, a Kerényi Károly Szakkollégium volt igazgatója

Berger Viktor, szociológus, a PTE-BTK társadalom- és médiatudományi intézetének intézetigazgatója

Bozsoki Petra, bölcsész, az ELTE-BTK oktatója, a Kerényi Károly Szakkollégium volt hallgatója és mentora.

 

A SZERZŐRŐL

CSÁNYI GERGELY szociológus, 2015 óta tagja a Helyzet Műhely kutatócsoportnak. Doktori disszertációját 2024-ben védte meg a PTE-BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskolájában, doktori témája az államszocializmus orvosi-szexológiai és szexuálpszichológiai diskurzusai voltak. Jelenleg oktató az ELTE-TáTK Társadalomkutatások Módszertana Tanszéken, illetve második doktori disszertációját írja a PTE-BTK Pszichológia Doktori Iskolájában. Kutatási területei egyrészről az intimitás, a gondoskodás és a szexualitás kritikai politikai gazdaságtani megközelítései, másrészről a kritikai pszichológia és a freudomarxizmus.

Néhány magyar nyelven megjelent fontosabb írása:

A szexuális forradalom politikai gazdaságtana. „Vaginális orgazmus”, pornó és homofóbia a modern világrendszerben. (2020) Replika, 117–118, 19–51.

„Pest megér egy testet”. A magyarországi pornóipar a hosszú kilencvenes években mint a világgazdaságba való reintegráció egy patriarchális formája. (2020) Replika, 117–118, 53–91. Társszerzők: Gregor Anikó és Dés Fanni

Genderrezsim és „nőpolitika” Magyarországon 2008–2018. Történeti politikai gazdaságtani elemzés. (2019) Fordulat, 26, 115–141.

Társadalmi reprodukció. Az élet újratermelése a kapitalizmusban. (2018) Fordulat, 24, 5–29. Társszerzők: Gagyi Ágnes és Kerékgyártó Ágnes

 

A könyv a Helyzet Műhely Könyvek harmadik kötete.

A HELYZET MŰHELYRŐL ÉS A SOROZATRÓL:

A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.

Múltunk 2024/1

TARTALOM 

 

ifj. Barta János: Orosz István (1935–2024)  

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.1 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/bartaj_24_1.pdf 

 

1945 A MUNKAHELYEKEN

Apor Péter: 1945 és a munka állama: populista kormányzás és alternatív demokrácia  

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.2 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/aporp_24_1.pdf 

 

Nagy Péter: Merénylet a volt párttitkár ellen. A megzabolázhatatlan Antalköz József és a forrongó ózdi kommunista párt 1945–1946-ban 

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.3 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/nagyp_24_1.pdf 

 

Kovácsné Magyari Hajnalka: „Miután egyetlen szekrény sincs a lakásban, a krémeket egy kopott széken parádéztatom…” Budapesti kozmetikusiparosok helyzetének alakulása 1944–1947 között: zsidóüldözés, vagyonelkobzás és újrakezdés 

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.4 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/kovacsnemagyarih_24_1.pdf 

 

TANULMÁNYOK

Csunderlik Péter: A Tanácsköztársaság ábrázolása a Horthy-kori középiskolai tankönyvekben 

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.5 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/csunderlikp_24_1.pdf 

 

FORRRÁS

Herz-Topál Zsófia: Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben. A Völkischer Beobachter Gömbösről és politikájáról (1932–1936)  

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.6 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/herztopalzs_24_1.pdf 

 

FÓRUM

Szabó Márta Mária: Az új és a régi történelemről 

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.7 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/szabomm_24_1.pdf 

 

Szász Péter: Összeomlás után, újraformálódás előtt  

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.8 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/szaszp_24_1.pdf 

 

SZEMLE

Tomka Béla: A történész mint saját életének kutatója (Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem, 1951–2021. 1. kötet. 1951–1985. Helikon Kiadó, Budapest, 2022; Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem, 1951–2021. 2. kötet. 1986–2021. Helikon Kiadó, Budapest. 2023.)  

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.9 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/tomkab_24_1.pdf 

 

Pauló Edit: Látszik-e még a harmadik út? (Eszter Bartha–Tamás Krausz–Bálint Mezei (Eds.): State Socialism in Eastern Europe. History, Theory and Anti-capitalist Alternatives. Palgrave Macmillan, Cham, 2023. 356 pp.) 

https://doi.org/10.56944/multunk.2024.1.10 

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2024/05/pauloe_24_1.pdf 

 



A FOLYÓIRATRÓL

A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.

http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/

 

HOL KAPHATÓ?

MENNYIBE KERÜL?

  • Bolti ár: 1600 Ft
  • Kedvezményes ár: 1400 Ft (a Napvilág Kiadó szerkesztőségében és honlapján)
  • Előfizetői ár: 1200 Ft

FORDULAT 33

33. szám – Kína 2.

Kína II. – A piacnyitástól a globális hatalomig

❚ Bevezető a Fordulat 33. számához [teljes szöveg]

Gagyi Ágnes, Gerőcs Tamás és Szabó Linda
❚ Új hídmodell: Magyarország újraiparosodása a kínai technológia-export és a globális iparpolitikai fordulat idején [absztrakt]

Aleksandar Matković
Pénz vagy barátság: A kínai tőke útja Szerbiában [absztrakt]

Dirk van der Kley és Niva Yau
Hogyan ösztönözte lokalizációra Közép-Ázsia a kínai cégeket? [absztrakt]

Konstantinos Tsimonis, Igor Rogelja, Ioana Ciută, Anastasia Frantzeskaki, Elena Nikolovska és Besjan Pesha
❚ Hibák összjátéka: Környezetvédelem és kínai tőke Délkelet-Európában [absztrakt]

Deborah Brautigam
A kínai „adósságcsapda-diplomácia” kritikus megközelítése: egy mém térnyerése [absztrakt]

Promise Le interjúja Yige Donggal
❚ A Foxconn-felkelés Csengcsouban [absztrakt]

Ching Kwan Lee
❚ A globális Kína kísértete [absztrakt]

Boy Lüthje, Wei Zhao és Danielle Wu
Alacsony szén-dioxid-kibocsátás  alacsony bérek? Kína, mint az elektromobilitás piaca és gyártási bázisa [absztrakt]

Philip A. Neel
Megszakadt kör: Korai dezindusztrializáció, kínai tőkeexport és az új ipari komplexumok botladozó fejlődése [absztrakt]

Lapszámbemutatók:

2024. június 4. – Budapest, Gólya

2024. június 20. – Pécs, Nappali

2024. június 27. – Szeged, Nyugi Kert

Múltunk 2024/4.

Tartalomjegyzék

 

Verő-Valló Judit. „Cigányház”, „cigányprímásutca”, „cigánytalanítás”. A Madách/Dankó (Pista) utcai muzsikus cigányok „felfedezése” és kitaszítása a két világháború közötti Budapesten 

DOI: https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.1

Bakó Boglárka: „Mi, kérem, szegkovácsok vagyunk” A szegkovács munka értelmezési rendszerének körvonalazódása az 1930-as években

DOI: https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.2

Hajnáczky Tamás Attila: Kényszerasszimiláció versus „modernebb cigánytelepek” a szocialista korszakban. A CS-lakás-program Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a levéltári források tükrében

DOI: https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.3

Hanzli Péter–Nagy Sándor: A magyarországi LMBTQI-mozgalom önszerveződése és viszonya a politikával az 1980-as évektől az ezredfordulóig

DOI: https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.4

Alabán Péter: A dezindusztrializáció „zugbányászai”. Dezintegráció és rendszerváltás a borsodi bányászkolóniákon

DOI: https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.5.

Tanulmányok

Főcze János: Két malomkő között. Társadalom és pártszervezés Szépvízen és a Szépvízi járásban (1945–1947)

DOI: https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.6

Szemle

Csunderlik Péter: Mániás depressziós magyar diplomácia Trianon előtt

DOI: https://doi.org/10.56944/multunk.2024.4.7

Múltunk 2024/3.

A 2024/3. szám tartalomjegyzéke (DOI-azonosítókkal és rövid ismertetőkkel):

SZEMÉLYISÉGEK A TÖRTÉNELEMBEN

TANULMÁNYOK

SZEMLE

  • Tömő Ákos: Trendi nő a történettudományban. Nagyító alatt a szocialista szépségápolás
    https://doi.org/10.56944/multunk.2024.3.8
    (MAGYARI Hajnalka: Trendi nő a szocializmusban. Nőideálok, szépségápolás és szépségipar. Jaffa Kiadó, Budapest, 2024. 208 p.)

ONLINE MELLÉKLET

E SZÁMUNK SZERZŐI:

  • Agárdi Péter irodalomtörténész, professzor emeritus, Pécsi Tudományegyetem
  • Dénes Iván Zoltán DSc, történész, az Academia Europaea (London) tagja, a Marczali Henrik kutatócsoport vezetője
  • Engelberth István PhD, Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar, Üzleti Gazdaságtan Tanszék, egyetemi docens
  • Kimmel Máté PhD-hallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola
  • Kund Attila szociológus
  • Miklós Ágnes Kata PhD, PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központ, Óvó- és Tanítóképző Tanszék, főiskolai tanár
  • Sipos Nikoletta PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola
  • Tömő Ákos PhD-hallgató
  • Varga Lajos DSc, történész, Politikatörténeti Intézet

Örvények és sziklák között

„Minden érdekel, mert volt idő, amikor mindentől el voltam zárva.”

 

A könyvbemutató felvétele:

2024. május 22., 17.00

Villányi út 11–13., első emelet, 200-as terem

Moderátor: Sipos Júlia tudományos újságíró, a kötet szerkesztője

Résztvevők:

Bod Péter Ákos közgazdász, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke

Györffy Dóra közgazdász, az MTA doktora, Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan Intézet

Surányi György közgazdász, egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke

 

FÜLSZÖVEG

„Ó, mikor oszlik már a köd?” – kérdezi Babits Mihállyal Berend T. Iván legújabb esszékötetében, amely egy trilógiára bővülő sorozat harmadik darabja, szellemi és világnézeti bédekker. Az esszék geopolitikai aspektust, mentalitástörténetet és egy sajátos, gazdaságtörténészi látásmódot kapcsolnak a saját, megélt történetekhez.

Az írások születésének helye fizikailag Los Angeles, a szellemi origó azonban Európa. A vonatkoztatási pont pedig természetesen Magyarország, amire a szerző sok felkiáltójellel és aggodalommal tekint, hiszen kötődésének két fontos állomása közismert: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektori széke, illetve a Magyar Tudományos Akadémia elnöki pozíciója is arra inspirálja, hogy egy pillanatra se fordítsa el a tekintetét Magyarországról.

A Kelet/Nyugat dichotómiája történeti nézőpontból jelenik meg az esszékben, visszatérő, központi eleme a szövegeknek a „Nyugat alkonya” fordulat cáfolata. Ugyanakkor teljesen elfogulatlan, amikor erős kritikával mutatja be az Egyesült Államok társadalmi és politikai kihívásait is. Ezzel a kritikus és lényeget kereső szemmel tekint szét a kontinenseken. India, Latin-Amerika,  esetleg Skócia, Írország, jó és rossz gyakorlatok, példák a politika vagy gazdaság világából, megszűrve történeti műveltségen és alátámasztva sok adattal.  A legutolsó fejezet a kultúra, a művészet szerepének felmagasztalása, saját megélt koncert- vagy irodalmi élmények, impulzusok segítségével.

Ajánlom a válogatást mindazok számára, akiket érdekel a világ mint olyan, és benne Magyarország európai helye. Ajánlom mindazoknak, akik kíváncsiak.

Sipos Júlia

 

VISSZHANG

Segítség bolyongóknak – Marosán György recenziója és részlet a könyvből az Olvass bele c. oldalon (2024. április 20.)

Berend T. Iván Európánkért-díjas (2024. május 9.)