Between the WWII movie Air Force – screened in 1945 – and the sci-fi horror Invaders from Mars released on 28th December 1989 the Hungarian cinemagoers could watch almost 800 American films. The majority of these movies – the ones arriving after 1948 – were judged and accepted by censorship authorities exercising selection by ideology but also quality.
The volume discusses the history of the film admission policy in state socialist Hungary and through this prism gives an insight into the shifts and debates of cultural policy and foreign policy and the tensions of openness and closedness throughout the communist regime. It also offers the analysis of ideological discourse on culture through the public reception of American movies and the contradictions of cultural, ideological and commercial goals and constraints.
About the author
Robert Takács, PhD, is the scientific fellow of the Institute of Political History and the editor-in-chief of the scientific quarterly Múltunk. His main research interest is the history of cultural policy and transfers, state socialist publicity and journalism, political humour.
Other books and edited volumes
Takács, Róbert (ed.): A nyitott zárt ország: Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között. [The Open Closed Country: Cultural and Scientific Contacts in the 1970s and 1980s between Hungary and the West]. Budapest, Napvilág Kiadó, 2022.
Takács, Róbert (ed.): Kérdések és válaszok a Kádár-korról. [Questions and answers about the Kadar Era]. Budapest, Napvilág Kiadó, 2013.
Politikai újságírás a Kádár-korszakban. [Political Journalism in the Kadar Era]. Budapest, Napvilág Kiadó, 2012.
A származási megkülönböztetés megszüntetése, 1962–1963. [The Abolishment of the Discrimination by Social Origin]. Budapest, Napvilág Kiadó, 2008.
Első nekifutásra a könyv címe kicsit ijesztőnek tűnhet az olvasó számára; nem vitás, hogy a két egészen elsőosztályú közgazdász – Mervyn King egyebek mellett a Bank of England kormányzója volt, John Kay ugyancsak egyebek mellett a Financial Times kolumnistája – a közgazdaságtan egyik fontos vitájával (több is van), a kockázat és a bizonytalanság szerepével, a kettő közötti lényeges különbségtétellel foglalkozik. Egyszerűbben fogalmazva, hogyan döntenek a gazdaság szereplői, amikor a döntés körülményei bizonytalanok, azaz szinte mindig.
Ha a könyv csupán erről szólna, biztosan nem vállalkoztam volna a lefordítására és kiváltképp nem merném jó szívvel ajánlani az olvasónak. Szerencsére messze nem erről van szó. Bár a kérdés valóban fontos és a szerzőpáros határozottan – mondhatnám radikálisan – szembeszáll nem is egy, jelenleg uralkodó felfogással, de az olvasó (és a fordító) nagy megkönnyebbülésére könnyedén túllép a közgazdaságtanon; kultúrtörténeti utazásra invitál, amelyben épp úgy megismerkedhetünk Blaise Pascalnak, a nagyszerű 17. századi francia matematikusnak, a valószínűségszámítás atyjának a megoldásával, amelyet egy félbeszakadt kockajáték értékelésére ajánlott (hogyan kell a díjat helyesen felosztani a játékosok között), mint Barack Obama amerikai elnök dilemmájával, amikor döntenie kellett, hogy az amerikai különleges egységek megtámadjanak-e egy pakisztáni területen lévő házat, amelyben a feltételezések szerint (de nem biztosan) Oszáma bin Láden rejtőzött.
Miért voltak képesek a NASA tudósai pontosan kiszámítani a Voyager űrhajó útját, amely több millió kilométer megtétele után és több év elteltével ráállt a Merkúr bolygó körül pályájára, ezzel szemben miért nem volt képes a közgazdaságtan előre jelezni a 2008-as pénzügyi válságot? Ettől még az utóbbi természetesen a szerzők szerint is joggal tekinti magát tudománynak, de van helye a szerénységnek. Egyszerre találkozhatunk mulatságos példákkal – a hosszú éveken át futó, Kössünk üzletet kvízjáték logikájával – és szomorúakkal, amikor egy brit bíróság a statisztikai valószínűség szabályait súlyosan félreértő szakértő véleményére alapozva ártatlanul elítélt egy anyát, aki két csecsemő gyermekét vesztette el egymás után. Mély gondolatokkal ismerkedhetünk meg könnyed és színes tálalásban – szórakozva tanulhatunk. /Felcsuti Péter/
John Kay közgazdász és az Oxfordi Egyetem St. John’s College munkatársa, Mervyn King a Bank of England volt igazgatója a New York-i Egyetemen és a London School of Economicson tanít.
A könyv a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigráció nőszempontú vizsgálatát vállalta fel, nem azért, mintha létezne külön férfi és külön női emigráció, hiszen nemre való tekintet nélkül mindannyian ugyanabban a Szovjetunióban éltek, de a nők emigrációs életeseményei, tapasztalatai, látásmódja és egyáltalán a helyzete számos dologban különbözött férfitársaikétól.
A szerző elemzi a nők emigrációját leginkább motiváló tényezőket: az 1918/1919-es forradalmi aktivitás többük számára brutális következményeit, a kommunista eszme iránti elkötelezettséget, a kilátástalan élethelyzeteket és a családok egyben tartásának szándékát. Az emigrációt választó nők a várható nehézségek ellenére is éltek a számukra felkínált lehetőséggel, bizakodtak a jövőben, és egy új, a korábbinál sokkal jobb életet reméltek. Hogy ez mennyire volt a megfelelő döntés, az csak később derült ki.
A kötet tartalmaz egy esettanulmányt is, az Arvale lányok történetét. A hat lánytestvér jellegzetes típusai azoknak a 19. század végén, 20. század elején született középosztálybeli lányoknak, akik modern nőknek tartották magukat, és úgy is próbáltak élni. Felnőtté válásuk és politikai szocializációjuk a nagy háború és a forradalmak rendkívül intenzív időszakához köthető. Mindannyian csatlakoztak a kommunista mozgalomhoz, közülük négyen kerültek ki a Szovjetunióba politikai emigránsként. Megszenvedték a sztálini terrort, és jóllehet mindannyiuknak sikerült visszatérniük Magyarországra, de csak nagy személyes veszteségek árán.
A könyv igyekszik bemutatni a magyar nők szovjetunióbeli életének körülményeit és a szovjet típusú nővé válás folyamatát, nem feledve azt, hogy mindez nagyban függött a szovjet gazdasági és társadalmi helyzet változásaitól. Foglalkozik a sztálini törvénysértések és a nagy honvédő háború következményeivel, felhasználva e nők személyes börtön, láger- és háborús tapasztalatait, külön fejezetben tárgyalva a háború utáni hazatérés nehézségeit és buktatóit.
Zalai Katalin (1951–) ny. levéltáros, 1991–2011 között a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár igazgatója. Szakterülete a baloldali politikai mozgalmak és emigrációk története, különös tekintettel a nőtörténetre. Publikációi elsősorban levéltári szakmai és forráskiadványok, nőtörténeti tanulmányok.
KÖNYVBEMUTATÓ
2023. március 13., hétfő, 15.00 óra (Politikatörténeti Intézet Könyvtára, Villányi út 11–13., földszint)
A kötetet bemutatja:
Pető Andrea történész (CEU, Bécs, CEU DI Budapest)
Kolontári Attila (NEB Hivatala)
A szerzővel és a résztvevőkkel beszélget:
Dohi Gabriella, a Tilos Rádió munkatársa
Donáth Péter: Imre Sándor memoárja az 1918–1919. évi forradalmakat követő felelősségre vonásokról. Benedek Marcell, Dénes Lajos, Somogyi Béla és Czakó Ambró ügyéről https://doi.org/10.56944/multunk.2022.3.3 Ismertető
Czabaji Horváth Attila – Albrecht Zsófia – Daru Andrea – Szente Dorina: Az utánpótlásképzés a neveléstudományban (1970–1993) mint társadalmi jelenség megközelítési lehetőségei https://doi.org/10.56944/multunk.2022.3.5 Ismertető
Pócs Nándor: Ellentétek balladája https://doi.org/10.56944/multunk.2022.3.8
(BARTHA Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945. Jaffa, Budapest, 2021. 424 p.)
E SZÁMUNK SZERZŐI:
Albrecht Zsófia művészettörténész-múzeumpedagógus, BTK Művészettörténeti Intézet/MTA Művészeti Gyűjtemény, tudományos segédmunkatárs
Berecz Ágoston PhD, történész, Pasts, Inc (Budapest) – Imre Kertész Kolleg (Jéna), tudományos munkatárs
Beretzky Ágnes PhD, egyetemi docens, KRE Anglisztika Intézet
Czabaji Horváth Attila CSc, kutató, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, egyetemi tanárű
Danyi Gábor PhD, (irodalom)történész, OSA/OSUN posztoktori ösztöndíjas (CEU Budapest)
Daru Andrea PhD-jelölt, neveléstörténeti és elméleti kutató, karmester, zenetanár, Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar tanársegéd, Magyar Táncművészeti Egyetem oktató
Donáth Péter DSc, történész, professor emeritus, ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszék
Molnár Csongor PhD-hallgató, ELTE BTK TDI, Művelődéstörténet Doktori Program
Polyák Zsuzsanna PhD, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet tudományos segédmunkatárs
Pócs Nándor PhD-hallgató, történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Somogyvári Lajos PhD, Pannon Egyetem MFTK Neveléstudományi Intézet, adjunktus
Szente Dorina Eszter PhD, neveléstörténeti és -elméleti kutató, Magyar Táncművészeti Egyetem, egyetemi adjunktus
Bárány Zsófia: „Nem szabad a tollat kiadni a kezünkből”. Tanulmányok a magyar keresztény egyházak sajtóstratégiáiról https://doi.org/10.56944/multunk.2022.2.8
(KLESTENITZ Tibor: Fejezetek az egyházi sajtó történetéből. Médiatudományi Intézet, Budapest, 2020. 136 p.)
Takács Róbert: Kulák és propaganda https://doi.org/10.56944/multunk.2022.2.9
(TÓTH Judit: Kulákbánat. Kulákellenes propaganda a Ludas Matyiban. Világok Kiadó, Székesfehérvár, 2021. 336 p.)
E SZÁMUNK SZERZŐI:
Bárány Zsófia PhD, tudományos munkatárs, OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport, ELKH BTK Történettudományi Intézet
Csunderlik Péter PhD, történész, egyetemi adjunktus, ELTE BTK, tudományos munkatárs, Politikatörténeti Intézet
Ignácz Károly PhD, történész, tudományos munkatárs, Politikatörténeti Intézet
Murber Ibolya PhD, történész, habil. egyetemi docens, ELTE BTK Történeti Intézet, SEK-Szombathely
Nagy Imre Gábor főlevéltáros, igazgatóhelyettes, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára
Paksy Zoltán PhD, történész, főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára
Püski Levente DSc, történész, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet
Takács Róbert PhD, történész, tudományos munkatárs, Politikatörténeti Intézet
Kiadónk idén is részt vesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amelyet idén a Bálnában rendeznek meg. Kiadónkat a Hunyadi teremben, a HU3-as számú standon találjátok majd, ahol újdonságainkkal és szokásos akcióinkkal várunk benneteket! 20% kedvezményt adunk új könyveinkre is – kivéve az árkötöttségre vonatkozó törvény hatálya alá eső, egy éven belül megjelent címeinkre!
„A történet, amelyet elmesélek, nem a menekülés dicsérete. Már előre hallom: Be szép is a menekülés! Milyen bátor asszony!
De ez tévedés.
Mert ez önmagában nem elegendő.
Miközben olvassák ezt a történetet, gondoljanak arra is: Miért van az, hogy egyeseknek menekülniük kell, míg másoknak nem?
Miért kell egyeseknek mindig futniuk, miközben mások nyugodtan alhatnak?
Miért kell egyeseknek mindig harcolniuk, miközben mások könnyedén hasznot húzhatnak embertársaikból?
Gondoljanak arra is:
Hány kudarc jut egyetlen sikeres menekülésre?
És vajon hány életet kell feláldozni minden megmentett életért?”
Akcióink
Az alábbi kategóriákból válogathattok standunknál:
Újdonságainkból (20% kedvezmény, kivéve az árkötöttségre vonatkozó törvény hatálya alá eső, egy éven belül megjelent köteteink, amelyekre 10% az adható legmagasabb kedvezmény),
A Magyar Állami Népi Együttes huszonegy esztendejének különös lenyomata ez a könyv. Táncba hív és egy különös utazásra, messzi földrészekre, ahol a nézők felállva ünneplik a csodát. A színes forgatag közepén ott állnak könyvem főszereplői: Timár Sándor, Serfőző Sándor, Mihályi Gábor és Sebő Ferenc, az együttes egykori és mai vezetői. Látjuk őket a sikerek csúcsán, a politika kiszolgáltatottjaiként, dicsőséget és kudarcot hozó időkben. Bárhogy is történt, összehozta őket a tánc és a zene, és megszállottakká tette őket. (Fedor Vilmos)
…nekem ez a világ tetszett. Olyan ez, mintha egyszerre három ember belépne a szobádba, az egyik zenél, a másik énekel, a harmadik meg táncol. És a te dolgod „mindössze annyi”, hogy ez a három ember jól érezze magát nálad. És tudtam, vagy akkor megéreztem, hogy nekem az a dolgom, hogy olyan feltételeket teremtsek, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az emberek a legjobbat tudják kihozni magukból. (Serfőző Sándor)
A Fedor Vilmos által készített dokumentumkönyv a nyolcvanas–kilencvenes évek kevésbé ismert, ám annál tanulságosabb történetét mutatja be a megmaradt hivatalos okmányok és utólagos interjúk segítségével. A népzenei megújulás és a táncház egyik veteránjaként hadd ajánljam sok szeretettel ezt a könyvet a kedves olvasók és a történészek számára. (Sebő Ferenc)
Zombory Máté: Antifasiszta olvasatok. Magyar történeti dokumentáció az Eichmann-ügyben
Jablonczay Tímea: „Egyébként én is tanúvallomást tettem az Eichmann-perben”. Szenes Erzsi tanúságtétele Izraelben és Magyarországon az 1960-as években
Takács Róbert: Az Eichmann-per mint „szocialista” médiaesemény?
Kisantal Tamás: A „gonosz banalitása” és a „tekintélynek való engedelmesség”. A nácizmus és az Eichmann-per hatástörténete az 1960-as évek Amerikájában
TANULMÁNY
Nagy Ágnes: A hétköznapi építészeti ismeretek formálódása: a lakáspropaganda műfajai és intézményes csatornái a két világháború közötti Budapesten
SZEMLE
Feitl István: Képes szintézis a rövid 20. századról
(PRITZ Pál: 100 év. A trianoni Magyarország képes története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2020. 301 p.)
Antal Róbert István: Fajvédelem a vidéki Magyarországon
(FÁBIÁN Máté: Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban. Borbély-Maczky Emil (1887‒1945). MTT–Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2020. 323 p.)
Harlov-Csortán Melinda: „a tanú elhallgattatása az ára, hogy megszólaljon a történelem”
(ZOMBORY Máté: Traumatársadalom. Az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019. 248 p.)
A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
személyes átvétellel a Kiadóban: 3600 Ft (4*900 Ft)
postázással: 5320 Ft (3600 Ft + postaköltség: 1720 Ft)
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban, emailen, telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.
A könyvbemutató felvétele (2022. szeptember 30., 27. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál):
A kötetet Forgács Balázs őrnagy, egyetemi docens (NKE HHK) és Lőrinc László történelemtanár, tankönyvszerző mutatta be. További résztvevők: a kötet szerkesztői, Ignácz Károly és Paksa Rudolf.
Kérdések és válaszok sorozatunk legújabb kötete, amellyel immár teljes a sorozat 20. századi magyar történelemmel foglalkozó vonulata!
Mikor kezdődött a második világháború? Öngyűlölő zsidó volt Hitler? Meg lehetett tagadni a katonáskodást? Miért üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak? Hogyan üzent a front? Volt etnikai tisztogatás Észak-Erdélyben? Hol vadászott medvére Horthy a háború alatt? A béke szigete volt Magyarország 1944-ig? Miért nem állt ellen Magyarország a német megszállásnak? Ki és mit tud(hat)ott a holokausztról Magyarországon? Vetítettek amerikai filmet a magyar mozikban a háború alatt? Volt zsidó ellenállás? „Az oroszok már a spájzban vannak”? Voltak Magyarországon partizánok? Őrült volt Szálasi? Működött gázkamra Magyarországon? Felszabadítás vagy megszállás? Hány magyar áldozata volt a háborúnak?
Kötetünkbe mintegy száz kérdésre válaszolva gyűjtöttük össze, amit Magyarország második világháborús szerepvállalásáról tudni érdemes. A válaszokból megismerhető a magyar revízió, a legfontosabb politikai és hadiesemények, a magyar honvédség részvétele, a hátország és a front mindennapjai, a holokauszt, a háborút kísérő erőszak, Magyarország német és szovjet megszállása, a világháborús vereség okai és következményei.
Arra törekedtünk, hogy a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre szakszerű, közérthető és rövid választ adjunk. Számos tévhitet megcáfolunk, és igyekszünk a leegyszerűsítő, illetve egyoldalú értelmezések helyett hűen és a szélesebb összefüggésekbe ágyazva bemutatni Magyarország történetének egyik legtragikusabb fejezetét.
Az 1945-ben bemutatott második világháborús film, az Amerikai sas és az 1989. december 28-án mozikba kerülő sci-fi-horror, a Támadók a Marsról között a magyar közönség közel hétszázötven amerikai filmet láthatott a hazai mozikban. Ezek hozzávetőleg kétharmadát 1948 ősze és 1988 között, olyan évtizedekben, amikor a szocialista kultúrpolitika elvei szerint működő filmimport és -forgalmazás állami monopólium volt, a bejövő filmeket pedig ideológiai és minőségi szempontok alapján cenzúrázták. Vagyis Hollywood még e szigorú kontroll mellett is jelentős szerephez jutott idehaza.
A kötet a fent említett két végpont között kíséri figyelemmel az amerikai film magyarországi jelenlétét és az azt övező kultúrpolitikai vitákat: a teljes elzárkózás sztálini éveitől kezdve a hruscsovi olvadás óvatos hidegháborús párbeszédén és nyitásán át az enyhe, majd mind határozottabban felszínre jutó kommercializáció évtizedéig. A vasfüggöny – vagy „nejlonfüggöny” – ellenére az amerikai film a szovjet blokk Magyarországának egyik legjelentősebb élménygyártójává és az ott élők mindennapjainak szerves részévé vált, így a gondolkodásra gyakorolt hatása sem volt elhanyagolható.
A kötet facebook-oldalán olyan történetek találhatóak, amelyek magából a könyvből kimaradtak.
A szerzőről:
Takács Róbert(1978) az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem és politikaelmélet szakon diplomát, majd 2012-ben doktori fokozatot. 2003 óta a Politikatörténeti Intézet munkatársa, 2016-tól a Múltunk folyóirat felelős szerkesztője. Fő kutatási területei: Magyarország 20. századi története, sajtó- és médiatörténet, művelődéstörténet, Kelet és Nyugat kulturális kapcsolatai, politikai humor.
Balázsy István, Csunderlik Péter, Laska Pál, Takács Róbert
Révai József elhíresült kijelentése szerint „a legrosszabb orosz film is jobb, mint egy amerikai”, de az 1980-as évek magyar panellakói aztán mégis a „Magányos farkas” című Chuck Norris-akciófilm vetítésére özönlöttek a szomszédba, ha volt egy kultúros, aki a művelődési otthonból hétvégére hazavihette a város egyetlen „képmagnóját”, vagyis videóját, ami akkor annyiba került, mint egy autó. Takács Róbert történésszel, a „Hollywood a vasfüggönyön túl” című kötet szerzőjével beszélgettünk arról, hogy a Rákosi-rendszerben miként ostorozták a „reakciós Hollywoodot”, hogy aztán a propaganda ellenére mégis tömegek ostromolják a mozikat, amikor 1956 után bemutatták az első amerikai filmeket Magyar Népköztársaságban.
Miként forgalmazták a hollywoodi filmeket és milyen koprodukciók és együttműködések születtek a jenki Pál utcai fiúktól a Hungária körúton ollózó Peléig és a Növényi Norbert műlábát leszakító Arnold Schwarzeneggerig? Kik voltak azok a társadalomkritikus rendezők, akiket a „Másik Amerika” hangjaként ünnepeltek – hát persze, hogy köztük volt egyik kedvencünk Sidney Lumet -, és miként viszonyultak Steven Spielberg vagy George Lucas munkásságához a Hermann István „A mai kultúra problémái – Kapitalista kultúra, szocialista kultúra” című 1974-es művén iskolázott kádárista ideológusok? Milyen marxista értelmezéseit alakították ki a „Csillagok háborújának” és az „E. T.”-nek, miképp hamisították a filmképregényeket, és miként küldték művészgarbós esztéták a filmtörténet szemétdombjára a „Terminátort”? De a kedvencünk a „Robotzsaru” lesajnáló Filmvilág-kritikája: „Itt minden olajozott, precíz, szinte tökéletes. Robot forgatókönyvíróval, robotrendezővel. Alkalmasint robotnéző is akad majd hozzá.”
„A történet, amelyet elmesélek, nem a menekülés dicsérete. Már előre hallom: Be szép is a menekülés! Milyen bátor asszony!
