Könyvhét 2024

Indul a Könyvhét! 😊📚📚📚

Örömmel jelentjük, hogy ott leszünk az idei 95. Ünnepi Könyvhéten 2024. június 13–16. között! Az eseményt mint mindig, idén is a Vörösmarty téren és a Vigadó előtti Duna-korzón rendezik; pavilonunk a 13. számú, az Oroszlános kút mellett! Kiadónk –  szokásához híven – különleges kedvezményekkel készül!

 

Könyvet vennél? Nem mindegy, hol teszed! Vásárolj a Kiadónál!

A kötött áras könyvértékesítést előíró új törvény értelmében október 1-jétől az új könyveinkre csak 10% kedvezményt adhatunk. Ez a törvény a nagykereskedőket még előnyösebb helyzetbe hozza, és a kiadókat, illetve a vásárlókat sújtja! Ezért most – amíg lehet – még több kedvezménnyel várunk a Könyvheti pavilonunknál (a 13-asnál) a Vörösmarty téren!

1000 Ft-os könyveink további 20%-os kedvezménnyel – gyere ki a térre és szemezgess 800 Ft-os könyveinkből! Bővítettük az 1500 Ft-os és a féláras könyvek körét is, úgyhogy érdemes kilátogatni! 😊📚📚📚

Érdemes figyelni könyvheti Facebook-eseményünket is, ahol naprakész infókkal, a legfrissebb újdonságokkal és napi akciókkal várunk benneteket!

 

Tájékozódj további kiadványainkról, és rendelj webshopunkból is!

KÖNYVHETI ÚJDONSÁGAINK

 

 

Akik megölték az apámat

Édouard Louis

„Ha jól belegondolok, az az érzésem, hogy a te életed – akaratod ellenére is önmagad ellen – negatív lét volt. Nem volt pénzed, nem tudtál továbbtanulni, nem tudtál utazni, nem tudtad valóra váltani az álmaidat. Nyelvileg szinte kizárólag tagadó formában fejezhető ki az életed.”

 

 

 

 

Egy asszony küzdelmei és átváltozásai

Édouard Louis

„Anyám biztos volt benne, hogy egy másik életet érdemel, hogy az az élet létezik valahol, elvontan, egy elképzelt világban, hogy vajmi kevés kellett volna ahhoz, hogy meglegyintse a szele, és hogy az ő élete csak egy véletlen folytán lett ilyen a valóságban.”

 

 

 

 

Kérdések és válaszok Budapestről

Ahogy a 150 éves Budapest utcáin sétálva és nézelődve lépten-nyomon beleütközünk a város múltjának különböző emlékeibe, úgy e kötetet – folyamatosan vagy véletlen sorrendben – olvasva kerülnek elő a nagyvárosi élet, a közlekedés, a térhasználat, a kultúra, a reprezentáció, a gazdaság, a közélet vagy egyes városrészek történetének kérdései. A szakszerű, közérthető és rövid válaszokat történész szerzőink adják meg.

 

 

 

 

A szex politikai gazdaságtana. Szexuális hegemóniák és ellenhegemóniák a tőkés világrendszerben

Csányi Gergely

Ez a könyv nem csak a szex és a gazdaság összefonódásairól, vagy a szex gazdasági, illetve a gazdaság szexuális aspektusairól szól. Ez a könyv sokkal inkább arról szól, hogy az a bonyolult globális viszonyrendszer, amelyben az életünket éljük, hogyan formálja a szexuális vágyainkat és a szexuális gyakorlatainkat.

 

 

Láthatatlan emberek. Magyar filmkritikai párbeszédek a kezdetektől 1944-ig

Kránicz Bence

Ki és hova írt kritikát a Metropolisról, Fritz Lang mesterművéről? Greta Garbóról a Gösta Berlingben? A Hyppolit, a lakájról? A Hófehérke és a hét törpéről? A King Kongról? Charlie Chaplinről a Modern időkben? A Patyomkin páncélosról? Kabos Gyuláról, aki mindig vízbe esik?

A magyar filmkritika kezdeti, a film megjelenését követő évektől a 20. század közepéig tartó korszaka igen terjedelmes; napjainkban, a digitális tudás- és szövegtermelés korában pedig több művészetkritikát állítanak elő, mint korábban bármikor. Éppen ezért időszerű feladat a filmkritika kutatása, vagyis a filmkritikai párbeszédek kontextusainak, ideológiáinak, érv- és fogalomrendszerének feltárása.

 

 

Örvények és sziklák között

Berend T. Iván

„Ó, mikor oszlik már a köd?” – kérdezi Babits Mihállyal Berend T. Iván legújabb esszékötetében, amely egy trilógiára bővülő sorozat harmadik darabja, szellemi és világnézeti bédekker. Az írások születésének helye fizikailag Los Angeles, a szellemi origó azonban Európa. A vonatkoztatási pont pedig természetesen Magyarország, amire a szerző sok felkiáltójellel és aggodalommal tekint, hiszen kötődésének két fontos állomása közismert: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektori széke, illetve a Magyar Tudományos Akadémia elnöki pozíciója is arra inspirálja, hogy egy pillanatra se fordítsa el a tekintetét Magyarországról.

 

 

Fejezetek a jogalkotás politikatörténetéből, 1957–1987

Vastagh Pál

A tanulmányok a korszak jogalkotásának folyamatából hat olyan törvény keletkezését, megalkotásának politikai környezetét vizsgálják, amelyek társadalmi hatásuk alapján kiemelkedő jelentőségűek voltak. Emellett jól példázzák, hogy milyen változások mentek végbe a jog és a politika viszonyában a vizsgált időszakban.

 

 

 

Másik huszadik század

Feitl István

Kaleidoszkópszerű rövid írásokban, közérthetően mutatja be az elmúlt század eseményeit könyvében Feitl István. Ki volt az első celeb? Miért maradt itthon Rákosi és Kádár alatt Kodály Zoltán? Ki tűnt el a politikai életből Kádár idején? Hány testvére volt Rákosi Mátyásnak?  Hogyan lett Czinege Lajosból honvédelmi miniszter?

2024. június 14., péntek, 15.00 óra: Feitl István dedikál

 

 

 

TÉRKÉP:

 

 

Könyvhét hivatalos honlapja: https://unnepikonyvhet.hu/

Nyitvatartás:

  • csütörtökön 12–19 óráig,
  • pénteken 10–19 óráig,
  • szombaton 10–21 óráig,
  • vasárnap 10–19 óráig.

Igazságosság – demokrácia – fenntarthatóság

Igazságosság – demokrácia – fenntarthatóság. Társadalomelméleti esszék.

„Esszékötetünknek az Igazságosság – demokrácia – fenntarthatóság címet adtuk. Két okból is. Egyrészt, mert ezekben a sorsfordító, ökológiai és klímaválsággal, járványokkal és háborúval terhelt időkben is e három problémakör által határolt térben zajlik az életünk. Az foglalkoztat minket, mi lesz világunkkal, mit tehetünk, hogy ez a három érték egymásba fonódjon, egymást erősítve érvényesüljön a társadalom életében. Másrészt, mert felkért szerzőink között e követelmények tekintetében teljes az egyetértés, bármely témát is tárgyaljanak, ezek az értékek vezérlik őket. Esetükben ez a hármasság nem a legkisebb közös többszörös, hanem a legnagyobb közös osztó.”

Csapdahelyzetben élünk. A rövidtávú gazdasági és hatalmi érdekek és távlatok nyilvánvaló konfliktusba kerültek egymással.  Kötetünk és annak mind a tizenhárom szerzője rendkívül fontosnak tartja a világ, Európa és hazánk mai helyzetében, hogy a távlati szempontok a mainál jelentősen nagyobb súllyal essenek latba a döntések meghozatalánál. Mindezt úgy szeretnénk elérni, hogy a címben jelzett értékek – az igazságosság, a demokrácia és a fenntarthatóság – alapján nézünk szembe a valósággal és keressük az alternatívát. E megkerülhetetlen munkához a társadalomkritikai gondolkodás hasznát, a fennálló gazdasági, politikai és kulturális viszonyok átalakításának szükségességét bizonyító kötettel szeretnénk hozzájárulni.

 

A szerzők: Andor László, Antal Attila, Bajomi-Lázár Péter, Berényi Eszter, Csáki György, Éber Márk Áron, Földes György, Huszár Ákos, Kiss Viktor, Knausz Imre, Krekó Péter, Losoncz Alpár, Pogátsa Zoltán

A szerkesztők: Antal Attila, Földes György

 

A könyvbemutató felvétele (Bemutatta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Résztvevők: Antal Attila és Földes György, a kötet szerkesztői. 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2022. szeptember 30.):

 

TARTALOM

 

Bevezetés

GLOBÁLIS STRUKTÚRÁK ÉS KIHÍVÁSOK

LOSONCZ ALPÁR
A „néma kényszer”: szerkezet és geopolitikai gazdaságtan

ANDOR LÁSZLÓ
Európa jövője és a nemzetek

ANTAL ATTILA
A demokrácia az ökológiai és klímaválság korszakában

CSÁKI GYÖRGY
Fejlődés és felzárkózás a poszthegemoniális technológiai korszakban

EGYENLŐSÉG, STRUKTÚRA, IDEOLÓGIA

POGÁTSA ZOLTÁN
A kapitalizmus lehetséges alternatívái

ÉBER MÁRK ÁRON
Mit kezdjünk az egyenlőtlenségekkel?

HUSZÁR ÁKOS
Társadalmi mobilitás és egyenlőtlenségek Magyarországon

KISS VIKTOR
Dominancia és hegemónia. Politikai ideológiák a mai Magyarországon

TÁJÉKOZÓDÁS, MŰVELTSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG

KREKÓ PÉTER
Társadalmi értékrend és politikai magatartás kapcsolata a mai világban

BAJOMI-LÁZÁR PÉTER
Demokratikus médiaelméletek. A tájékozódás joga és a tájékoztatás kötelessége

KNAUSZ IMRE
„…minden ház ablakán”. Lemondhatunk-e a műveltség demokratizálásáról?

BERÉNYI ESZTER
Várhatjuk-e a 21. század magyar iskolarendszerétől, hogy csökkentse a társadalmi eredetű esélyegyenlőtlenségeket?

FÖLDES GYÖRGY
Értékek és érdekek – töprengés összekapcsolásuk tudományáról és képességéről, elméletről és politikáról

 

VISSZHANG

Igazságosság, demokrácia, fenntarthatóság (Feitl István, Népszava, 2022.08.07.)

Igazságosság – demokrácia – fenntarthatóság (Antal Attila, pti.merce.hu, 2022.06.10.)

Kihívások 2021 – Antal Attila és Földes György beszélgetése a Klubrádióban (2021.11.05.)

 

FORDULAT 30

harmincadik szám, 2022/1

Kultúra és kapitalizmus

❚ Bevezető a Fordulat 30. számához

Buka Virág, Nagy Kristóf és Szarvas Márton
❚ Kultúra és kapitalizmus [absztrakt]

Raymond Williams
❚ Alap és felépítmény a marxista kultúraelméletben [absztrakt]

Katja Praznik
❚ A művészet eltagadott gazdaságának feminista megközelítése [absztrakt]

 

Őze Eszter
❚ Hegemónia, munkáskultúra, paternalizmus. A társadalmi kérdés múzeumi reprezentációja Budapesten és Bécsben a 20. század elején [absztrakt]

Püsök Imola
❚ Hová lett a bányatündér? Bányászkultúra és kapitalizmus Verespatakon [absztrakt]

Hock Beáta
❚ Filantrópia vagy plutokrácia? A Soros-realizmustól a Soros-tervig [absztrakt]

Patakfalvi-Czirják Ágnes és Barna Emília
❚ „Dühöng a fősodor” Az Orbán-rendszer populista diskurzusai a populáris zenében [absztrakt]

 

Konkol Máté
❚ „Remélem, legközelebb sikerül pályáznod” Függetlenség a filmiparban, és ennek kortárs magyar dilemmái [absztrakt]

Bonifert G. Rita
❚ A divat-világ-rendszere. A magyar divatipar és politika viszonyának változásai 2010 és 2020 között [absztrakt]

 

Szarvas Márton
❚ Kinek a kultúrája? Táncházmozgalom és hegemónia [absztrakt]

Jean-Louis Fabiani
❚ Van-e kiút a kulturális kapitalizmusból? [absztrakt]

 

 

Lélek és profitráta

A profitráta létezése a tőke-munka viszony, általánosabb megközelítésben a termelési, társadalmi viszonyok visszatükröződése. Kötetemben azt mutatom be, hogy ezek a történelmileg változó viszonyok és az általuk szimbolizált, egymástól eltérő „objektív” struktúrák hogyan tükröződnek a társadalmak lelki folyamataiban – és a különböző lelki konstrukciók hogyan hatnak vissza az őket szülő struktúrákra. A könyvben szó lesz a mai magyar állapotokról, ezen belül a Fidesz újabb elsöprő győzelméről, a globális koronaválságról, az orosz–ukrán háborúról, szocializmusról, kapitalizmusról és az értelmiség, ezen belül a tágabban értelmezett baloldal lehetőségeiről, feladatairól. És arról, hogy minden tekintetben és minden szinten válaszúthoz érkeztünk.

                                                         Szalai Erzsébet

SZALAI ERZSÉBET 1948-ban született Budapesten. 1970-ben közgazdász diplomát szerzett, majd az MTA doktora címet már szociológusként nyerte el 1998-ban. 2004-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

Szalai a rendszerkritikai társadalomtudományok egyik kiemelkedő alakja.

Fő kitüntetései:

Bibó István-díj (2000)

Polányi Károly-díj (2002)

Hazám-díj (2016).

 

Legfontosabb művei:

Gazdasági mechanizmus, reformtörekvések és nagyvállalati érdekek (1989)

Post-Socialism and Globalization (1999)

Gazdasági elit és társdalom a magyarországi újkapitalizmusban (2001)

Socialism. An Analisys of its Past and Future (2005)

Az újkapitalizmus – és ami utána jöhet… (2006)

Koordinátákon kívül. Fiatal felnőttek a mai Magyarországon (2011)

Hatalom és értelmiség  a globális térben (2018)

 

A MI A TEENDŐ?-PODCAST EPIZÓDJA SZALAI ERZSÉBETTEL: Közvetlen emberi kapcsolatok nélkül a nagy társadalmi célokért sem lehet küzdeni – hallgatható ITT (2022. július 10.)

A KÖNYVBEMUTATÓ FELVÉTELE ITT (Gólya, 2022. május 4.)

 

VISSZHANG

Részlet a kötetből az Új Szem portálon (2023. február 1.)

A baloldali értelmiség elfordult a munkásságtól, bár ezt csak kevesen ismerik el –  Interjú Szalai Erzsébettel (Népszava, 2023. január 28.)

Lélek és profitráta kölcsönhatásáról (Tallér Ferenc recenziója az Új Egyenlőségen, 2022. július 10.)

Közöny és szenvedés, abszurditás és megkérdőjelezhetetlenség (Farkas Izabella recenziója az Új Egyenlőségen, 2022. július 3.)

„…neve, ha van, csak áruvédjegy…” – Szalai Erzsébet Lélek és profitráta c. kötetéről (Bartha Eszter recenziója a Mércén, 2022. június 14.)

„a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent…” – az Új Egyenlőség recenziója (Budai Mátyás, 2022. június 7.)

A lelkünkben duruzsoló profitkényszer. Szalai Erzsébet új kötetéről – Budai Mátyás recenziója a Mércén (2022. június 5.)

Globális krízis és a magyarországi szélsőjobboldal újabb előretörése– Szalai Erzsébet írása a Mércén (2022. április 12.)

 

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

 

Magyar múlt, jelen és jövő

Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar rendszerváltás

Széttartó emlékezet. Számvetés a rendszerváltással

A Fidesz és a hatalom konvertálása

Rabszolgatörvény: félfeudalizmusból osztálytársadalomba?

A magyarországi újkapitalizmus különössége

 

Koronaválság

Covid-19 – válság – alternatívák

Vírus – elit – kiút

Koronaválság és tudományok

 

Szocializmus, kapitalizmus és baloldal

A létezett szocializmus – és öröksége   

Szenvedélyek, identitások – és struktúrák

Újszocializmus – és a baloldal új helyzetben

 

Értelmiségi szerepek és társadalmi struktúrák. Recenziók

Bourdieu, az értelmiség politikai szerepvállalása és a struktúrák

Két kapitalizmus Magyarországon?

A kizsákmányolás annál is nagyobb…

 

Epilógus

Múltunk 2021/4.

Az egyes cikkekről rövid ismertetőt olvashat a folyóirat honlapján.

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

Romsics Ignác: Sipos József (1948–2021)

 

A KÖZTÁRSASÁGI PILLANAT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN

Fiziker Róbert: Hoch die Republik! Az osztrák forradalom „udvari tanácsosai”

Halász Iván: A republikánus eszmék és az önálló Csehszlovákia első évei

Cody J. Inglis: Egy „jugoszláv köztársaságért”. A posztimperiális „köztársasági pillanat” és a délszlávok, 1917–1921

 

TANULMÁNYOK

Umbrai Laura: Zsírjegyek a bödönben. Élelmezési nehézségek az első világháború Budapestjén

Varga Lajos: 1919 októbere: pártok vergődése a koalíciós tárgyalások hálójában

Karsai László: A holokauszt és a történészek az 1980-as évektől napjainkig

 

SZEMLE

Gellért Ádám: A „Horthy-rendszer” megszilárdulása új megvilágításban?
(VESZPRÉMY László Bernát: 1921. A Horthy-rendszer megszilárdulásának története. Jaffa Kiadó, 2021. 278 p.)

Kaba Eszter: „Megy a gőzös…” Gyermekvonatok az első világháború után
(Maarten J. AALDERS–PUSZTAI Gábor–RÉTHELYI Orsolya (szerk.): A gyermekvonatok. Élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2020. 208 p.; PETNEKI Katalin (szerk.): Gyermekvonat Angliába. Egy budai kislány levelei, 1920–1921. Európa Könyvkiadó, Budapest 2019. 282 p.)

Polyák Petra: A párt alulnézetből
(KOLTAI Gábor: Akik a „Párt” ellen vétkeztek. Pártfegyelmi eljárások Budapesten az MDP időszakában, 1948–1956. Korall, Budapest, 2018. 295 p.)

 

A FOLYÓIRATRÓL

A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.

http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/

 

HOL KAPHATÓ ÉS OLVASHATÓ?

 
Múltunk folyóirat a következő helyeken érhető el:

Előfizethető, illetve megvásárolható közvetlenül a Napvilág Kiadóban (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.), továbbá megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.).

Egy lapszám bolti ára: 900 Ft, a kiadó szerkesztőségében, honlapján, valamint előfizetéssel 600 Ft.

Előfizetés: az innen letölthető megrendelőszelvényt kitöltve küldje el nekünk a kiado@napvilagkiado.hu emailcímre.
Az éves előfizetési díj (4 számra):
– személyes átvétellel a Kiadóban: 2400 Ft (4*600 Ft)
– postázással: 4120 Ft (2400 Ft + postaköltség: 1720 Ft)

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-banemailen,  telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.

 

 

A valakik társadalma

Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító atyamestere a társadalomtudományok alapvető feladatának a társadalmi tények vizsgálatát tekintette, akkor ő a „társadalmit” mint az egyes embereken felüli, rajtuk kívüli „dolgokként” értelmezte. Ő és nyomában a szociológusok túlnyomó többsége ilyen, az egyes embereken felüli-kívüli „dolognak” értelmezi a társadalmat, a tagjait összekapcsoló normákat és a közöttük lévő viszonyokat, struktúrákat, a társadalom szerveződésének és működésének sajátosságait. E hagyományban elsikkadt az, hogy a társadalmakat nem intézmények és sémák működtetik, hanem a sémákat és normákat kiismerő, azokhoz így vagy úgy alkalmazkodó, a maguk belátása szerint döntéseket hozó emberek. A „valakik”, akik relevánsak, jelentősek, a saját személyiségükre, erkölcsi érzékükre formálják a sémákat, a maguk módján „belakják” a számukra adódó társadalmi helyeket. Ennek a társadalmi jelentőséggel bíró valakiségnek az elméleti tartalmát, társadalmi környezetét és relevanciáját fejtem ki könyvem első felében. A szokásostól eltérő, a valakiket és a valakiséget középpontba helyező nézőpontomból számos, akár kánonná emelt társadalomtudományi nézet, fogalom és koncepció a szokásostól eltérő értelmet nyer.

Könyvem további részében a korábbiakban kifejtett nézőpontból ismertetem és értelmezem az elmúlt évtizedek máig tartó válságait. A közelmúlt és napjaink társadalomtudományi eredményeire alapozva azt fejtem ki, hogy e komplex válság egyszerre az emberi cselekvéseket keretbe foglaló és koordináló „vallás”, no meg az e kereteket korrigálni, megújítani képes, ehhez kellő önbizalommal és önbecsüléssel is rendelkező valakik, a valakiség válsága is. Hogy a válságok sorának nemcsak következménye, hanem oka az, hogy az emberek elveszítik saját és egymás jelentőségébe vetett bizalmukat, megbecsülésüket – ezzel együtt vagányságukat, változtatni merő bátorságukat. Hogy miközben egy jó társadalomban mindenki egyéniséggel és jelentőséggel bíró „valaki” a maga helyén és módján, aközben az emberek a saját arcuk és jelentőségük elveszítését élik meg. Ez a folyamat sérülékenyebbé, a válságokkal szemben védtelenné teszi a koordináció kereteit, a vallást is, ugyanakkor frusztrált birkanéppé silányítja az egyéniségeket, a valakiket.

No meg hogy ezen ha valaki, akkor csak mi magunk tudunk változtatni: azzal, ha jobban felismerjük és elismerjük a magunk és mások társadalmi jelentőségét, relevanciáját – a „valakiségünket”.

Krémer Balázs

 

A szerzőről

Krémer Balázs (sz.: 1957, Budapest)

Matematika–fizika és szociológia szakon szerzett diplomát, később szociológiai tudományos fokozatot. 1982-től Ferge Zsuzsa, később Kemény István mellett dolgozott kutatóként az MTA Szociológiai Intézetében. A rendszerváltás után foglalkoztatás- és szociálpolitikai kormányzati háttérintézményeket vezetett, szakértőként dolgozott több nemzetközi szervezet megbízásából. Negyven éve tart szociológiai és szociálpolitikai egyetemi kurzusokat, 2004 óta a Debreceni Egyetem egyetemi docense.

A Napvilág Kiadónál korábban megjelent könyvei:

Bevezetés a szociálpolitikába, 2009

Mi is a kétségbeejtő abban, hogy tovább élünk? avagy: Az idősödési válság és a halál egyenlőtlenségei, 2015

 

VISSZHANG

Mi lesz veled emberke? – már megint itt van a válság (Szerbhorváth György kritikája az Átlátszó.hu-n, 2022. augusztus 5.)

A gyűlöletkampányoknak csak az a céljuk, hogy a józan gondolkodás helyett a bizonytalanságban vergődve tartsák a társadalmat (Gulyás Erika interjúja a szerzővel, Népszava, 2022. április 30.)

Az önzés világának kudarcát éljük (Szabó Brigitta interjúja a szerzővel, Jelen, 2022. április 28.)

 

Tartalom

Bevezetés gyanánt

A probléma és a megközelítés

A szerkezet és felépítés

Axiómák, feltételezések, hitek és „vallások” − felvetések a tudás kereteiről, amelyek korlátok is…

 

Az ember jelentőségének zsákutcás virágzása – A racionális haszonelvűség uralkodó világvallása

A győztes világvallás teológiájáról és eszmetörténetéről: racionalitás és haszonelvűség

A változatlanul teljes isteni rend hite

A reneszánsz kíváncsi embere, aki elfogadja, hogy nem tud mindent

„Nem mind arany, ami fénylik!… de azért megnézném közelebbről…”

A „kegyetlen kíváncsiság”

A gondolkodó individuum

Az istenhit ellenében – a kétely és a bizonyosság

A bizonyosság megtalálásának csalhatatlan terepe: a matematika

A jövő megkísértése – a múlt tapasztalatai alapján

Modern vallás – és a társadalom

A fejlődés hite

A hasznosságra törő vállalkozók felvirágzása –a vallásháborúktól az ipari forradalmon át a felvilágosodásig

A kiszámítható önző érdek – és a kiszámíthatatlanul csapongó szenvedélyek

A jelentőssé váló valakik társadalmi ideálja: a polgárosodás

Haszon és hasznosság

A modernitás vallásának tudományos legitimációja

A racionalitás racionalizálása: a racionális döntések (választások) matematikai elmélete és normája

Az igazi racionális haszonelvűség – ami elvárás, norma, „vallás”

A haszonelvű racionalitás hitének alapjaira épülő gazdasági, társadalmi és politikai intézményesülés

A fejlődés – amely az emberi cselekvések szerkezetének és koordinációjának is a fejlődése

Az egyéni érdek és a haszonért folytatott szabad verseny, amely jó irányba mozgatja a világot

Kereskedelem, fizetés – avagy a háborúság és katonaság

A piaci racionalitás mint társadalmi racionalitás

Az uralkodók önző érdekeiről és a kincstári racionalitásról

A jó fejedelem, a jó uralkodó, a jó állam – amely kiegyensúlyozza, és helyes mederbe tereli az önző egyéni érdekeket

Szabadság és/vagy egyenlőség – a monopóliumok védelmével a monopóliumok ellen? – Az alkotmányos demokráciák némely feloldhatatlan ellentmondásáról és eredendő „hibrid-természetéről”

A szabályozás – amely egyszerre korlátozás, a kifosztás apológiája, de az érdekek érvényesülésének feltétele is

Meritokrácia – a modernitás társadalmi berendezkedésének legitimitása

A „meritokrácia zsarnoksága” – vagy a „neoliberális világszellem” kora?

Rendszerkonform jelentős egyéniségek és megtűrt különcök a modernitás rendszerének perifériáján

A „mintha” modellek, olykor a fikciók és előfeltételezések uralma a tapasztalatok felett

Az ember és társadalom olyan, mintha…

Motor és/vagy kamera, leíró tudomány és/vagy vallásos doktrína?

Miért is vallás? És miért speciális, rendkívüli vallás?

 

Az egyes ember szociológiai relevanciájáról és társadalmi jelentőségéről

Az emberi jelentőség, amely gyakran elvész még a szociológia komplex társadalmi kategóriáiban is

Az indulatos piackritikától a pozitív kifejtés, a „szubsztantív gazdaság” értelmezése felé…

Sokszínű és összetett gazdasági motívumok, sokféle csere, sokszínű társadalmi kötelem és kapcsolat

Az egyszerre jelenlevő és egymással összefonódó önellátó háztartás, viszonosság, osztozkodás és piaci haszonszerzés – mint a modernitás társadalmi valósága

Az egyének hatalmának ködös tabuja a modernitásban

Az egyénről leválaszthatatlan monopóliumai és privilégiumai – bármely egyéniség hatalmának forrásai

Az ember jelentősége társadalmi konstrukció: „recognition”, legitim lét, ismertség, elismertség, szeretet

A valakiség mint önkép, mint másokhoz való illeszkedés  és mint életcél

Az egyes emberek társadalomba való „bekötöttségéről”, integrációjáról

Életvilág és rendszer, formális és informális struktúrák – Habermast továbbgondolva

Mező és habitus – „valakik a mezőben”

A szabadság – képesség a társadalmi és hatalmi viszonyok közötti tájékozódásra és a lehetőségek közötti választásra

A modern alkotmányos jogállam és kapitalizmus nagy és bonyolult ellentmondása: monopóliumok, privilégiumok, tulajdonok és szerzett jogok védelme és/vagy a szabad verseny

A társadalmi jelentőséggel bíró valakik szabadsága, egyenlősége és egyenlő lehetőségei – a „valakik társadalma”

Individuumok és jelentős valakik

A „valakik társadalma” hanyatlásának elvi okai, a „túlhatalmak” koncentrálódása – úton a totalitarianizmus felé?

A valakiség kettős arca: a „szociológiai” és a „metafizikai-antropológiai”

A válság – amely nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom és az ember jelentőségének hanyatlására is hatott

A válság tényei – röviden

A hitel- és pénzpiaci válság

Egyenlőtlenségi olló szétnyílása – a közép csúszása

A jövedelmi egyenlőtlenség növekedésén túl…

A tudomány válsága – amelynek különösen nagy a hatása a környezeti válság és a pandémia megélésére…

A kommunikáció válsága

A manipuláció pszichológiája, gazdaságtana és politológiája

A praktikusan hasznosíthatóvá tett tudatalatti

Az érzelmi hatások tömegtermelése – Big Data, adathalászat és közösségi média

A demokrácia válsága

A tekintélyelvű, illiberális populizmus előretörése

Az ember és a társadalom mégsem olyan…

A racionális haszonelvűség hitének és vallásának megingása – ami maga is válság

A gazdasági növekedésbe mint általában a fejlődésbe vetett hit megingása

A klasszikus közgazdasági modellek és a beléjük vetett hit megroppanása – ismeretelmélet, filozófia, társadalomelmélet

A piacok önszabályozó képességébe vetett hit megrendülése

Kételyek arról, hogy a meritokratikus alapokon nyugvó egyenlőtlen társadalomszerkezet vajon szükségszerű-e és jó-e…

Az individuum válsága – az érdekeit követő, racionálisan döntést hozó ember képébe vetett hit összecsuklása

A racionálisan haszonelvű emberképpel szembeni kételyek a behavioral economics eredményei alapján

Az érdektől eltérült döntéshozatali torzítások és tévedések sajátosságai

Az agyunk „nem káptalan”

Nagyon nem szeretünk veszíteni

Nem tudunk valószínűségekkel számolni

Tulajdonképpen nem is szeretünk dönteni

A szelektív memória

A „mentális könyvelés”

Mi rendes emberek vagyunk!

Amikor a döntések még jobban torzulnak a racionálishoz képest: bizonytalanság és szűkösség

A „zaj”, a döntések és ítéletek „pontatlansága”

A „pozitív manipuláció”

A vallási tanok korrigálható anomáliái, avagy: útban valamilyen új vallási reformáció felé?

Na és? Akkor most mi van? Merre van kifelé?

Amiben nem reménykedhetek, és amiben talán

Problémamegoldás, a rend visszaállítása meg a reformáció

A ritkasági posztulátum – vajon a valakiséget megalapozó elismerésre és hatalomra is vonatkozik?

Jog – ami (a kényszerek mellett) hatalom és lehetőség is

Tudás, információ, kompetencia

Kapcsolat, közösség, bizalom, civilség

Az autonóm szférák védelme – akár a civil, privát szférába, undergroundba vonulás árán is

A valakik… és a kollégák

A józan ész, a ráció védelmében… ami a racionális haszonelvűség vallási fundamentalizmusa elleni önvédelem is

Zárszó gyanánt…

Irodalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás



Hogyan változtassunk meg mindent?

„Itt és most meghúzzuk a határvonalat. A világ most ébred. És változás jön, akár tetszik maguknak, akár nem.” (Greta Thunberg)

Hurrikánok. Olvadó gleccserek. Lángoló őserdők Ausztráliában, Kaliforniában, Szibériában.
A természeti katasztrófák ma már mindennapjaink részei. És esetenként kiváló alkalmak a gazdagoknak vagyonuk és befolyásuk növelésére.
De utat nyithatnak egy mindenki számára jobb jövő felé is.
Sokkal többről van szó, mint a hőmérséklet emelkedésének kordában tartásáról: egy igazságosabb társadalom felépítéséről. Ahhoz, hogy bolygónkat meggyógyíthassuk, és mindenki számára élhető jövőt teremthessünk, mindent meg kell változtatnunk: ahogy az energiát előállítjuk, ahogy élelmiszereinket megtermeljük, ahogy közlekedünk, ahogy építkezünk. És mindenekelőtt azt, ahogy egymással bánunk.
A fiatalok nem csupán résztvevői a klímaigazságosság mozgalmának: ők vezetik. Közéjük álltok ti is?
Naomi Klein kanadai újságíró és klímaaktivista legújabb könyve nem csupán tájékoztatást kíván nyújtani, hanem ihletet, elképzeléseket és eszközöket a cselekvéshez.

„Legyetek ti a súrlódás, az ellenállás, ami lelassítja a világot tűzbe borító gépezetet!”

Fordította Piróth Attila

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A könyvbemutató felvétele a Gólyából a Mérce közvetítésében (2022. március 30.):

 

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓK

 

Három szám

Bill McKibben a klímaváltozás három kulcsszámát mutatja be. Részlet a PF Pictures stúdió Do the Math (Számoljuk ki) c. filmjéből, magyar felirattal.

 

Üzenet a jövőből – Alexandria Ocasio-Cortezzel

Naomi Klein és alkotótársai videója a Zöld Új Megállapodásról.
Narrátor: Alexandria Ocasio-Cortez

 

Üzenet a jövőből 2 – A rendbehozás évei

A környezeti katasztrófa küszöbén, a koronavírus-járvány közepette miben
reménykedhetünk? Az igazságtalanságok ellen fellépő, alulról szerveződő
tömegmozgalmakban – feleli Naomi Klein.

 


Hivatkozások, irodalom és további tájékozódási lehetőség:

 

Alább szerepeltetjük a könyv hivatkozásait a könnyebb elérés érdekében, illetve megadjuk azt is, hol találjátok a Magyarországon aktív klímavédelmi szervezeteket!

 

1. fejezet: A gyerekek akcióba lépnek

2. fejezet: Melegedő világ

3. fejezet: Klíma és igazságosság

4. fejezet: Égő múlt, rotyogó jövő

5. fejezet: A harc körvonalazódik

6. fejezet: Otthonaikat védik, s vele a bolygót

7. fejezet: A jövő megváltoztatása

8. fejezet: Zöld Új Megállapodás

9. fejezet: Fiatal aktivisták eszköztára

Befejezés: Ti vagytok a harmadik tűz

  • Naomi Klein: On Fire, New York: Simon & Schuster, 2019.
  • Naomi Klein: This Changes Everything, New York: Penguin, 2015. 

 

Magyarországon aktív szervezetek:

 

Extinction Rebellion Magyarország 

Webhely: https://linktr.ee/extinctionrebellion_hungary
Facebook: https://www.facebook.com/xrhungary/
Instagram: https://www.instagram.com/extinctionrebellion_hungary/

Fridays For Future Magyarország
Webhely: https://fridaysforfuture.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/FFFHungary,
Instagram: https://www.instagram.com/fridaysforfuture_hungary/

Greenpeace Magyarország
Webhely: https://www.greenpeace.org/hungary/
Facebook: https://www.facebook.com/greenpeace.hu
Instagram: https://www.instagram.com/greenpeacehu/

Levegő Munkacsoport
Webhely: http://www.levego.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/levego/
Instagram: https://www.instagram.com/levegomunkacsoport/

Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország
Webhely: https://mtvsz.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/mtvsz
Instagram: https://www.instagram.com/mtvsz_/

10 millió fa 

Webhely: 10milliofa.hu
Instagram: https://www.instagram.com/10_millio_fa/
Facebook: https://www.facebook.com/10-millió-Fa-466719443898826

Zöld Jogvédelem a TASZ oldalán. „Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy bátor polgárok egyre aktívabban lépnek fel környezetünk védelmében szerte az országban. Mindig kötelességünknek éreztük, hogy segítsük őket, de ennél többet is szeretnénk tenni. Célunk, hogy közös fellépésünk hatására az állam vegye komolyan Alaptörvényben vállalt kötelességét: őrizze meg és tartsa fenn a jövő nemzedék számára a természeti erőforrásainkat.”

Múltunk 2021/3. szám

Az egyes cikkekről rövid ismertetőt olvashat a folyóirat honlapján.

 

TARTALOMJEGYZÉK


Romsics Gergely:
 Lengyelország helye a magyar külpolitikai gondolkodásban 1920-ban

Marek Kornat: Magyarország helye a Tengerköz-koncepcióban. Józef Beck és a lengyel–magyar szövetségről alkotott elképzelései a „Harmadik Európá”-ban

Aleksandra Sylburska: Lengyel–magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok 1945 és 1948 között

Takács Róbert: Desztalinizációs kultúrpolitikák páternoszteren. A tűrés és tiltás, nyugati transzferek és kísérletezés, valamint a lengyel–magyar viszony feszültségei 1956 után

Mitrovits Miklós: Politikai ellenzék és kulturális ellenállás Lengyelországban és Magyarországon a késő szocializmusban (összehasonlítás, kapcsolatok, transzferek)

Danyi Gábor: Transznacionális diffúzió, ellenzéki „legendák”, képzeletbeli körforgások. A lengyel Szolidaritás mozgalom nem hivatalos recepciója Magyarországon az 1980-as évek elején

Michal Przeperski: Galvanizáció – válság – megújulás. Magyar gazdasági és politikai reformok a lengyel médiában az 1980-as években

Balázs István Miklós: Kerekasztal-tárgyalások Lengyelországban. Korabeli kritikák és magyar ellenzéki recepciók


SZEMLE

Tomasz Kozłowski: Rakowski. Életrajz a Lengyel Egyesült Munkáspárt utolsó vezetőjéről
(Michał PRZEPERSKI: Mieczysław F. Rakowski. Biografia polityczna. [Mieczysław F. Rakowski. Politikai életrajz] IPN, Warszawa, 2021. 432 p.)

Mitrovits Miklós: Lengyelország, mint az informális kulturális csere központja a hetvenes-nyolcvanas években
(Patryk WASIAK: Kontakty między artystami wizualnymi z Polski, Węgier, Czechosłowacji i NRD w latach 1970–1989 [Képzőművészeti kapcsolatok Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és az NDK között, 1970–1989]. Instytut Pamięci Narodowej, Warszawa, 2019. 352 p.)

 

A lapszám megjelenését a Wacław Felczak Alapítvány támogatta.

 

A FOLYÓIRATRÓL

A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.

http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/

 

HOL KAPHATÓ ÉS OLVASHATÓ?

 
Múltunk folyóirat a következő helyeken érhető el:

Előfizethető, illetve megvásárolható közvetlenül a Napvilág Kiadóban (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.), továbbá megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.).

Egy lapszám bolti ára: 900 Ft, a kiadó szerkesztőségében, honlapján, valamint előfizetéssel 600 Ft.

Előfizetés: az innen letölthető megrendelőszelvényt kitöltve küldje el nekünk a kiado@napvilagkiado.hu emailcímre.
Az éves előfizetési díj (4 számra):
– személyes átvétellel a Kiadóban: 2400 Ft (4*600 Ft)
– postázással: 4120 Ft (2400 Ft + postaköltség: 1720 Ft)

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-banemailen,  telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.

Posted on

Földes György: Nemzet és hegemónia 1945–1989 (könyvbemutató)

 

A Napvilág Kiadó legújabb kötetében a NEMZET a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális hegemóniáért folytatott harc tárgya és közege, és nem cselekvő alany; a HEGEMÓNIA fogalma pedig eszköz, amely a nemzetet az éteri magasságokból a földre hozza, és valóságos kapcsolatot teremt az illuzórikus és a valóságos közösség között. A modern nemzetet a hegemóniaharcok segítették létrejönni, és a megvalósult hegemónia tartja össze. A kötet tárgya, hogy miként formálódott a nemzet mint virtuális közösség, és milyen társadalom volt az, amely 1945, illetve 1956 után nemzeti alakot öltött?

Földes György új könyvét Csepeli György és Valuch Tibor mutatja be 2022. január 19-én (szerdán) 17 órától.

Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont (1114 Budapest, Villányi út 11-13., I. emelet 200-as terem)

 

RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK:
Az eseményen történő részvétel védettségi igazolvány bemutatásához kötött, a helyszínen pedig kötelező a maszk viselése.

 

A beszélgetésről videófelvétel készül.

A kötet a Napvilág Kiadó honlapján kedvezménnyel kapható.

 


A KÖTETRŐL

Jelen munka – a nemzetmeghatározásokat nem szem elől tévesztve – a nemzetet a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális hegemóniáért folytatott harc tárgyának, céljának, közegének, folyamatosan változó, sokszínű, belső ellentétekkel terhelt közösségnek és nem önnön lényegét megvalósító cselekvő alanynak tekinti. A modern nemzetet a hegemóniaharcok segítették létrejönni, és a megvalósult hegemónia tartja össze.

A kötet azt igyekszik megmutatni, hogy miként formálódott a nemzet mint virtuális közösség, milyen kölcsönhatásban volt azzal a valósággal, amelyet formált, és milyen társadalom volt az, amely 1945, illetve 1956 után nemzeti alakot öltött. Ezért elemzésem diszkurzív, amennyiben szövegeken keresztül közelít valóságos tárgyához, ideológiakritikai, amennyiben az eszmék társadalmi és politikai tartalmát igyekszik feltárni, strukturális és történeti, amennyiben a nemzetet társadalmi valóságként próbálja ábrázolni. A hegemónia a nemzetet az éteri magasságokból a földre hozza, és valóságos kapcsolatot teremt az illuzórikus és a valóságos közösség, a virtuális és valóságos nemzet között.

 


KAPCSOLÓDÓ PODCAST

A magyar történettudományt, a szellemi életet, a közgondolkodást és a politikát hosszú évtizedek óta átszövik a nemzetviták.

Sokféle igen karakterisztikus vélemény fogalmazódott meg az 19451990 közötti időszakról is, annak helyéről a nemzet történelmében. Sőt olyan vélekedés is akad, hogy ez az időszak, illetve az 1945 utáni társadalmi-politikai berendezkedés normatív értelemben kívül esik a nemzeten, amely a szovjet „hódoltság” következtében nem rendelkezhetett önmagáról. Eszerint ami ebben az időszakban a nemzet érdekében történt, az mind a hatalom és a szovjet befolyás ellenében történt. Ez a két állítás azonban túl egyszerű ahhoz, hogy igaz legyen.

Alábbi podcastunkban Földes György Nemzet és hegemónia – 1920–1990 címmel a Múltunk 2020/3. számában megjelent tanulmányáról beszélgetett a szerző és a nemzeti problematika, a határon túli magyar kisebbségek történetének szakértője, Bárdi Nándor. Moderátor: Takács Róbert, a Múltunk történeti folyóirat felelős szerkesztője.

A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

 

A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba:

  • Hogyan változott 1945 után a kommunista vezetés nemzetről való gondolkodása, politikája, illetve abban mennyire játszott központi szerepet a határon túli magyarság helyzete?
  • Beszélhetünk-e az egypártrendszer időszakában nemzetépítési kísérletről? Ha igen – Földes György ezt nevezi antinacionalista nemzetépítésnek –, annak mik voltak a sajátosságai? Ha nem, milyen alapon tagadható ez meg?
  • Sikerült-e az MSZMP által képviselt koncepciónak hegemón helyzetbe kerülnie az 1970-es évekre?
  • Valóban csak a népiek csoportja fogalmazott meg ebben az időszakban alternatívát?

 


 

 

Posted on

Chicago a Dimitrov téren. Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer – könyvbemutató a Gólyában

.

Antal Attila kötetétől és az annak kapcsán felvetődő témákról a szerző Melegh Attila szociológussal beszélget 2022. február 10-én, csütörtökön 17 órától a Gólya Közösségi Házban (1089 Budapest, Orczy út 46-48.).

A facebook eseményt és a további részleteket itt találja.

 

A kötet nyomtatott formában itt, e-könyv formátumban pedig itt kapható.

 

A kötet célja kettős. Egyrészt az utóbbi évek jelentős külföldi szakirodalma alapján ismerteti a neoliberalizmus 20. századi nyugati és keleti eszme- és politikatörténetének főbb állomásait, az intézményeket, iskolákat és legjelentősebb gondolkodókat az Osztrák–Magyar-Monarchiától kezdve egészen a Chicagói Iskoláig és a nekonzervatív reneszánszig. Másrészt bemutatja, hogy a neoliberalizmus (mint gazdasági és politikai eszmék összessége) hogyan jelent meg a Kádár-rendszerben – hogyan érkezett meg Chicagóból a Dimitrov (mai Fővám) térre, ahol a Közgazdaságtudományi Egyetem áll –, hogyan kezdte meg annak átalakítását, s hogy e folyamat végül miként csúcsosodott ki az államszocialista rendszerek bukásában és hozta el a neoliberális hegemónia korszakát. A neoliberalizmus egy több mint egy évszázados történetre visszatekintő eszmerendszer, amely ugyan nyugati gyökerű, de a keleti (főként államszocialista) rendszerek nagyon komoly tapasztalatokkal járultak hozzá a neoliberalizmus kifejlődéséhez. A legjelentősebb tapasztalat pedig az állam szerepére vonatkozik, ugyanis a kötetből kiderül: a neoliberalizmus – sokak elgondolásával ellentétben – korántsem azonosítható államellenességgel. Éppen a Kádár-rendszer vizsgálata mutatja meg: az államszocialista rendszerekbe beszivárgó neoliberalizmus azokat a megoldásokat kereste keleten, hogy az erős állam segítségével miként lehet a piaci viszonyokat hatékonyan működtetni.

 

PODCAST

Kádár-rendszer: államszocializmus, államkapitalizmus, neoliberalizmus

A Kádár-rendszer ideológiai és politikai gazdaságtani jellege komoly érdeklődés tárgyát képezi a legutóbbi időben. Fábry Ádám, az argentínai Chilecito Nemzeti Egyetem oktatója régóta foglalkozik a rendszerváltás előtti szocializmus vizsgálatával, 2019-ben a Palgrave kiadónál jelent meg ezzel kapcsolatos, összefoglaló könyve The Political Economy of Hungary From State Capitalism to Authoritarian Neoliberalism címmel. Ebben a podcast-ban Antal Attila, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora nemrég megjelent, Chicago a Dimitrov téren. Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer című kötete apropóján a következő témákat járja körbe Fábry Ádámmal:

  • Miért fontos a neoliberalizmus politikatörténeti és politikaelméleti vizsgálata?
  • Milyen neoliberális áramlatok érhetők tetten a Kádár-rendszerben?
  • Milyen érvek szólnak a rendszerváltás előtti rendszer államszocialista és államkapitalista jellege mellett?
  • Hogyan járul hozzá a neoliberalizmus politikai gazdaságtani perspektívája a kortárs magyar helyzet megértéséhez?

 

SAJTÓVISSZHANG

Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer (Antal Attila cikke a kötet kapcsán a PTI társoldalán a Mércén, 2021.10.26.)