budapest kifejezésre történő keresés eredménye:

Posted on by

ELMARAD! – Gerőcs Tamás: Magyarország függő fejlődése – könyvbemutató

.
Kedves Érdeklődők!
.
A Covid-helyzet miatt sajnos azt a nagyon nehéz döntést kellett meghoznunk, hogy a könyvbemutatót tavaszra halasztjuk. Nagyon szomorúak vagyunk, de természetesen első a biztonság. Ezért a könyvbemutató – legalábbis a holnapi időpontban – ELMARAD. Megértésüket köszönjük és reméljük, hogy legkésőbb tavasszal találkozunk.
.
Üdvözlettel: a Helyzet Műhely közössége és a Napvilág Kiadó munkatársai
.
Gerőcs Tamás könyve a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra. A kötet azt állítja, hogy teljesen más megvilágításba kerül Magyarország múltja és jelene, ha az elmúlt 50 év magyar gazdasági és politikai eseményeit a világtörténelmi folyamatok részeként elemezzük.
.
A kötet szerint az 1960-as évek Magyarországa egy „hídmodell” volt, ami egyszerre épült az országnak a nemzetközi munkamegosztásba való visszakapcsolódására és a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára. Ahogy a rendszerváltást ennek a hídmodellnek a válsága határozta meg, úgy a 2010 utáni rezsim sem felszámolta, hanem újraépítette ezt a hidat.
.

A könyv válaszokat kínál azokra a kérdésekre is, hogy:

  • Hogyan érthetjük meg a kádári „jóléti államot”?
  • Mi volt rendszerváltás és a privatizáció valódi története?
  • Hogyan ágyazott meg a 2008-as világgazdasági válság a 2010 utáni rezsim nemzetközi mozgásterének?
  • Mi a mai eladósodás új geopolitikája?
.
A kötetet bemutatják:
   Böröcz József (Rutgers University) 
   Éber Márk (Helyzet Műhely; ELTE-TáTK)
   Peisz Balázs (Társadalomelméleti Kollégium)
Moderál:
   Szabó Linda (Helyzet Műhely; Periféria Központ)
.
.
Időpont: 2022. január 10., hétfő 18 óra
Helyszín: Gólya Közösségi Ház (1089 Budapest, Orczy út 46-48.)
.
.
.
GERŐCS TAMÁS 2021-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola Világgazdasági programjában; 2015 és 2020 között fiatal kutatóként dolgozott az MTA KRTK Világgazdasági Intézetében, ahol a globális értékláncokon belüli kölcsönös gazdasági függőségekkel foglalkozott. 2020 óta a New York állambeli Binghamtoni Egyetemen folytatja tanulmányait. Tamás tagja volt a Társadalomelméleti Kollégiumnak, illetve egyik alapítója a Helyzet Műhely csoportnak.
.
HELYZET MŰHELY KÖNYVEK: a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat, melynek Gerőcs Tamás könyve az első kötete. A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával közösségben elemezzék.
.
A kötet kapható a könyvesboltokban, kedvezményesen megvásárolható a bemutatón, valamint a Napvilág Kiadó honlapján is: https://napvilagkiado.eu/termek/fuggoseg-es-felzarkozas/
.
.

Magyarország függő fejlődése

A kötet e-könyvben megrendelhető itt

 

A könyvbemutató felvétele itt (2022. június 14., Gólya, beszélgetnek: Éber Márk Áron,  Gagyi Ágnes, Gerőcs Tamás, Szabó Linda, Peisz Balázs)

 

A HELYZET MŰHELY KÖNYVEK első kötete.

A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között. 

 

A HELYZET MŰHELYRŐL ÉS A SOROZATRÓL:

A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.

 

A SZERZŐRŐL: 

Gerőcs Tamás 2021-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola Világgazdasági programjában. Kutatási témája Kelet-Közép Európa világgazdasági integrációja az 1970-es évek globális válságának tükrében. Tamás 2015 és 2020 között fiatal kutatóként dolgozott az MTA KRTK Világgazdasági Intézetében; 2020 óta a Binghamtoni Egyetemen folytatja kutatómunkáját. Tanulmányai mellett tagja a Társadalomelméleti Kollégiumnak, illetve egyik alapítója a Helyzet Műhely kutatócsoportnak, rendszeresen publikál az Eszmélet és Fordulat folyóiratokban.

 

Magyarul megjelent néhány fontosabb írása:

Magyarország az európai munkamegosztásban: A termelés áthelyezése a globális járműipari értékláncokban. Fordulat 26. 172–198. 2019. Társzerző: Pinkasz András.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere az Európai Unióban, Magyarország EU-integrációjáról – történeti szociológiai megközelítésben. Eszmélet 118. 2018. Társzerző: Jelinek Csaba.

A kelet-európai átalakulás globális összefüggései. Eszmélet 116. 51-59. 2018.

A KGST a világrendszerben: A szocializmus gazdaságtörténeti elemzése. Eszmélet 113. 15-36. 2017. Társzerző: Pinkasz András.

A német járműipar globális terjeszkedésének hatása a kelet-közép európai felzárkózásra. Külügyi Szemle (14) 3. 2015. Ősz. 96-117.

 

PODCAST

KISS VIKTOR, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének (PTI TEM) kutatója MARIKOVSZKY ANDREÁVAL, valamint a szerzővel, GERŐCS TAMÁSSAL beszélgetett a kötetről a PTI Podcast sorozatában:

A PTI podcastra feliratkozhat a Spotify-on és az Anchor.fm-en.

 

VISSZHANG

Para-Kovács Imre beszélgetett a szerzővel a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában (2022. június 8.)

Le kell számolni az illúziókkal, kicsi a magyar kormányok mozgástere, függő pályán tart minket a nagytőke (Forgács Iván interjúja  a szerzővel, Népszava, 2022. június 6.)

Mítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről (Stubnya Bence beszélget a szerzővel a G7 podctast-sorozatában, 2022. május 28.)

Marad a Fidesz által radikalizált neoliberális felfogás, némi kozmetikázással? – Kiss Soma Ábrahám interjúja a szerzővel a Mércén (2022. április 2.)

„Ha egy új kormány tartósan hatalmon akar maradni, ki kell egyeznie a nemzeti tőkével” – Kránicz Bence interjúja a szerzővel a 24.hu-n (2022. március 26.)

Nincs értelme annak a kérdésnek, hogy mikor érjük utol Ausztriát.– Előd Fruzsina interjúja a szerzővel a Telexen (2022. február 20.)

Kik zárkózhatnak fel és milyen áron? – Gerőcs Tamással Marikovszky Andrea beszélget. Interjú a szerzővel az Új Egyenlőségen (2022. február 15.)

Mi a teendő? podcast-epizód a szerzővel a Partizánon (2022. február 16.)

 

 

 

 

Magyarország függő fejlődése (E-könyv)

A kötet nyomtatott változata megrendelhető itt

 

A könyvbemutató felvétele itt (2022. június 14., Gólya)

 

A HELYZET MŰHELY KÖNYVEK első kötete.

A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között.

 

A HELYZET MŰHELYRŐL ÉS A SOROZATRÓL:

A Helyzet Műhelyt 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.

 

A SZERZŐRŐL: 

Gerőcs Tamás 2021-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola Világgazdasági programjában. Kutatási témája Kelet-Közép Európa világgazdasági integrációja az 1970-es évek globális válságának tükrében. Tamás 2015 és 2020 között fiatal kutatóként dolgozott az MTA KRTK Világgazdasági Intézetében; 2020 óta a Binghamtoni Egyetemen folytatja kutatómunkáját. Tanulmányai mellett tagja a Társadalomelméleti Kollégiumnak, illetve egyik alapítója a Helyzet Műhely kutatócsoportnak, rendszeresen publikál az Eszmélet és Fordulat folyóiratokban.

 

Magyarul megjelent néhány fontosabb írása:

Magyarország az európai munkamegosztásban: A termelés áthelyezése a globális járműipari értékláncokban. Fordulat 26. 172–198. 2019. Társzerző: Pinkasz András.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere az Európai Unióban, Magyarország EU-integrációjáról – történeti szociológiai megközelítésben. Eszmélet 118. 2018. Társzerző: Jelinek Csaba.

A kelet-európai átalakulás globális összefüggései. Eszmélet 116. 51-59. 2018.

A KGST a világrendszerben: A szocializmus gazdaságtörténeti elemzése. Eszmélet 113. 15-36. 2017. Társzerző: Pinkasz András.

A német járműipar globális terjeszkedésének hatása a kelet-közép európai felzárkózásra. Külügyi Szemle (14) 3. 2015. Ősz. 96-117.

 

VISSZHANG

Para-Kovács Imre beszélgetett a szerzővel a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában (2022. június 8.)

Le kell számolni az illúziókkal, kicsi a magyar kormányok mozgástere, függő pályán tart minket a nagytőke (Forgács Iván interjúja  a szerzővel, Népszava, 2022. június 6.)

Mítoszok alapján beszélünk a rendszerváltásról és az ország felzárkózási esélyeiről (Stubnya Bence beszélget a szerzővel a G7 podctast-sorozatában, 2022. május 28.)

Marad a Fidesz által radikalizált neoliberális felfogás, némi kozmetikázással? – Kiss Soma Ábrahám interjúja a szerzővel a Mércén (2022. április 2.)

„Ha egy új kormány tartósan hatalmon akar maradni, ki kell egyeznie a nemzeti tőkével” – Kránitz Bence interjúja a szerzővel a 24.hu-n (2022. március 26.)

Nincs értelme annak a kérdésnek, hogy mikor érjük utol Ausztriát.– Előd Fruzsina interjúja a szerzővel a Telexen (2022. február 20.)

Kik zárkózhatnak fel és milyen áron? – Gerőcs Tamással Marikovszky Andrea beszélget. Interjú a szerzővel az Új Egyenlőségen (2022. február 15.)

Mi a teendő? podcast-epizód a szerzővel a Partizánon (2022. február 16.)

 

A HELYZET MŰHELY 10. születésnapját ünnepelte 2021. október 6-án a Gólyában

FORDULAT 29

huszonkilencedik szám, 2021/2

Élelmiszer-önrendelkezés

Lapszámbemutató: 2021. november 3. 18:00
Gólya Közösségi Ház (1089 Budapest, Orczy út 46-48)

❚ Bevezető a Fordulat 29. számához

Jason W. Moore
❚ Olcsó élelmiszer és klímaváltozás, avagy hogyan jutottunk az értéktöbblettől a negatív értékig a kapitalista világökológiában [absztrakt]

Barta L. Tamás
❚ Földreform és agrárdemokrácia Magyarországon a 20. század első felében [absztrakt]

Balogh Pál Géza, Michels Ambrus, Nemes Gusztáv és Szegedyné Fricz Ágnes
❚ A hiányzó láncszem – termelők és fogyasztók összekötésének dilemmái a rövid élelmiszerláncokban [absztrakt]

HerStory Kollektíva
❚ A hazai élelem-önrendelkezés centrális mozgalmainak és periférikus szerveződéseinek feminista olvasata [absztrakt]

Gál Izóra, Mihály Melinda, Velkey Gábor Dániel
❚ Az élelemtermelés társadalmi és környezeti dilemmái egy Termelési és Értékesítési Szövetkezet példáján keresztül [absztrakt]

Balázs Bálint, Balogh Lili és Réthy Katalin
❚ Merre tovább agroökológia? [absztrakt]

Kozák Sándor
❚ A cukor története a kapitalizmus története? (Sidney Mintz: Sweetness and Power: The Place of Sugar in Modern History) [absztrakt]

Ádám Zsófia
❚ Egyenes kasza – Parasztok a 20. század forradalmában (Eric Wolf: Peasant Wars of the Twentieth Century) [absztrakt]

Domschitz Mátyás
❚ Mezőgazdaság a (sosem) létező szocializmusban. A kapitalista piacgazdaság Kádár-kori gyökerei (Martha Lampland: Object of Labor. Commodification in Socialist Hungary) [absztrakt]

❚ English Abstracts

A válság politikái (e-könyv)

A kötet papírkönyvben megrendelhető itt

A 2008-as gazdasági válság nyomán világszerte megsokasodtak a társadalmi mozgalmak, és sok helyütt jelentős szerepet játszottak a válság által elindított politikai változásokban. Az elmúlt tíz évben Kelet-Közép-Európában is új tüntetéshullámok, és ezek köré szerveződő mozgalmak, politikai kezdeményezések jelentek meg. Ugyanakkor az egyes mobilizációk helyi környezete, szövetségei, politikai orientációja erős különbségeket mutat annak ellenére, hogy a mozgalmak a világ különböző pontjain ugyanazon válság hatásaira reagálnak. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a kelet-közép-európai új mobilizációkat elhelyezze a tágabb kortárs mozgalmi hullámot előhívó globális válság viszonyai között. Két régiós példa, Magyarország és Románia esetében azt követi végig, hogyan illeszkednek az új kortárs mobilizációk a két ország világgazdasági és geopolitikai integrációjának helyi modelljeibe az 1970-es évek válságától a 2008-at követő válságperiódusig. A könyv külön figyelmet szentel a középosztály és középosztálybeli politika kérdésének. Míg a 2008 utáni globális mozgalmi hullámot sokan a középosztályok forradalmának nevezik, jelen kötet arra kérdez rá, hogyan értelmezzük a középosztály vagy középosztálybeli politika fogalmait a régió globális integrációjának kontextusában.

 

Gagyi Ágnes a Göteborgi Egyetem szociológia tanszékének kutatója, és a budapesti Helyzet Műhely tagja. Kutatási területe a kelet-közép-európai politika és társadalmi mozgalmak, a térség hosszú távú világgazdasági és geopolitikai integrációjának szempontjából. Doktori disszertációját a globalizációkritikus mozgalmak kelet-közép-európai változatairól írta, és 2011-ben védte meg a Pécsi Tudományegyetemen. Azóta különböző belföldi és nemzetközi kutatási projektekben foglalkozott az 1970-es évek válságától a 2008-as világválság utáni átrendeződésig ívelő időszak régiós mozgalmaival, illetve azzal, hogy ezek a mozgalmak hogyan viszonyulnak a mozgalomkutatás nyugati paradigmáiban leírt modellekhez.

 

SAJTÓVISSZHANG

Van valami furcsa és megmagyarázható (Kuklin Endre, Új Egyenlőség, 2019. március 26.)

Mit értünk válságon? A második világháború utáni globális hegemóniaciklus hanyatlása (A Szem, 2019. május 20.)

Politikaválság – a mozgalom felől, s mögötte (A. Gergely András, 2019. január 20.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2019. január 16-án mutattuk be a Gólyában. Résztvevők:

BÖRÖCZ JÓZSEF szociológus (Polányi Research Center)
KOVAI MELINDA szociológus (Helyzet Műhely)
SZELÉNYI IVÁN szociológus (Yale Egyetem)

Moderátor: MELEGH ATTILA szociológus (Eszmélet folyóirat)

 

Múltunk 2021/2.

Az egyes cikkekről rövid ismertetőt olvashat a folyóirat honlapján.

TARTALOMJEGYZÉK

 

EMBER ÉS KÖRNYEZET

Bodovics Éva: Az elmúlt huszonöt év környezettörténete az Environment and History és az Environmental History fényében

Katona Csaba: A természet mint vonzerő a 19. századi balatoni fürdőéletben

Balogh Róbert–Homor Péter: A „másodlagos természet” formálódása az erdészettörténet tükrében. Jogi kategóriák, professzionalizáció és tájátalakítás kapcsolata Magyarországon Trianon előtt és után

Kormány Ákos: A munkás természetjárók és a polgári világ kapcsolata a Horthy-korszakban

 

TANULMÁNY

Szűts István Gergely: Kapcsolatok-hálózatok. Küzdelem egy vállalkozásért az 1920-as években

 

FORRÁS

Vasas Géza: Fejezetek egy világvándor életéből. Erdős Pál és a magyar revízió ügye 1934-ben

 

SZEMLE

Papp István: A nemzeti posztmodern
(ABLONCZY Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020. 272 p.)

Marczinka Csaba: Egy per rekonstrukciója és az impériumváltás logikája
(BORSI-KÁLMÁN Béla: Kisfiúk a nagy viharban. A temesvári „Levente-pör” – az első „irredenta per” – története, 1919–1922. Kortárs Kiadó, Budapest, 2020. 592 p.)

Takács Róbert: Magyarország és a hidegháború – rendszerszemléletben
(BÉKÉS Csaba: Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika 1944–1991. Osiris Kiadó, Budapest, 2019. 397 p.)

 

A FOLYÓIRATRÓL

A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.

http://www.multunk.hu
https://www.facebook.com/multunk/

 

 

HOL KAPHATÓ ÉS OLVASHATÓ?

 
A Múltunk folyóirat a következő helyeken érhető el:

Előfizethető, illetve megvásárolható közvetlenül a Napvilág Kiadóban (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.), továbbá megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.).

Egy lapszám bolti ára: 900 Ft, a kiadó szerkesztőségében, honlapján, valamint előfizetéssel 600 Ft.

Előfizetés: az innen letölthető megrendelőszelvényt kitöltve küldje el nekünk a kiado@napvilagkiado.hu emailcímre.
Az éves előfizetési díj (4 számra):
– személyes átvétellel a Kiadóban: 2400 Ft (4*600 Ft)
– postázással: 4120 Ft (2400 Ft + postaköltség: 1720 Ft)

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban, emailen,  telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.

 

Eszmélet 130.

Lugosi Győző emlékére. (1952–2021)

Szocializmus

Tütő László: Kapitalizmus volt-e a „létező szocializmus”?

A tanulmány a „létező szocializmus” jellegét elemzi, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy az leírható-e a kapitalizmus fogalmával. Magát a rendszert történelmileg két alapvető tényező határozta meg: a gazdasági és kulturális elmaradottság, illetve egy antikapitalista ideológiai és mozgalmi tradíció. A „létező szocializmus” és a jóléti (fogyasztói) kapitalizmus működése között jelentős hasonlóságok fedezhetők fel, ennek ellenére a kapitalizmus fogalmai nem alkalmasak (nem elégségesek) a „létező szocializmus” működésének értelmezésére. Ezt a formáció tehát nem sorolható a kapitalizmusok közé, indokolatlan államkapitalizmusnak nevezni.

Wiener György: A szocializmus világtörténelmi feltételei

Az európai, korai szocializmusok kudarca nem cáfolja, hanem paradox módon igazolja a materialista történetfelfogás tudományos érvényességét. Hogyan? Legátfogóbban azért, mert egy nem korai-nyers és nem helyi jelentőségű áttörés a Grundrissében leírt új termelési mód előfeltételeinek meglétét involválja. Azt, hogy a tőkés termelési mód túlélje önmagát. Ez pedig szerzőnk szerint ellenőrizhető, az átlagos profitráta süllyedő tendenciájának, illetőleg a hosszú hullám elmélet empi­rikus tesztelésén keresztül.

Tromf

Szigeti Péter: Kommentárok marxista teljesítményekhez: TGM és Wiener György

A hazai marxizmus két, kiemelkedő felkészültségű szerzőitől született komoly munkát kommentál az írás. Noha igencsak eltérő műfajokról van szó, azonban mind a tanulmány (W. Gy.), mind pedig a szerzőjük húsz éves munkásságának legjavát tartalmazó esszékötet (TGM) azonos témákat is kifejt: a reálisan létezett szocia­lizmus/államkapitalizmus minősítés kérdéseit és ezen rendszerek tapasztalatainak értékelését, illetőleg a kapitalizmus meghaladásának feltételrendszerét mindketten értelmezik. Érdemes követni, hogy mire jutottak. Termékeny következtetések adódnak

Krausz Tamás: TGM Antitézise

A szerző rövid írásában Tamás Gáspár Miklós legújabb, Antitézis című tanulmánykö­tete kapcsán fogalmaz meg néhány kritikai észrevételt, elismerve a szerző kiváló – és egyedi – stílusát, (történet)filozófiai tudását, olvasottságát. A politikai és elméleti vita fő pontjai természetesen nem új keletűek. Hogyan ragadható meg a reálisan létezett szocializmus mint történeti formáció? Államszocializmus vagy államkapitalizmus? De nemcsak a múltról van szó, hanem a jelen és a jövő problémáiról is: antikapitalista, forradalmi cselekvés vagy tett nélküli moralizálás? Krausz Tamás és TGM eltérő válaszokat adnak a történelem eme ellentmondásokkal terhelt kérdéseire.

Történelem

Zima Richárd: Az államszocializmus és ‘56 emlékezetpolitikája az Orbán-rendszerben

A rendszerváltás utáni magyar emlékezetpolitika a 2010-es kormányváltást követően megváltozott, hangsúlyai alapjaiban eltolódtak. Látható, hogy a rendszerváltáskor meghatározott és az azt követő két évtizedben irányadó múltszemlélet, amely ugyan a kezdetektől fogva ambivalens módon kezelte az államszocializmus történetét, ekkor változott meg alapjaiban. Ennek sarokpontja az ‘56-os felkelés eljelentéktelenedése, amely a rendszerváltástól a második Orbán-kormány kezdetéig legitimációs bázis­ként szolgált. A tanulmány ennek az emlékezetpolitikai fordulatnak az okait és meg­jelenéseit veszi számba, folyamatként bemutatva a rendszerváltást követő évtizedek emlékezetpolitikai aktusait.

Marcello Musto: A Párizsi Kommün, a lehetséges alternatíva

A Párizsi Kommün alatt olyan politikai rendszer kiépülése kezdődött meg, amely a közéleti szférát a kisszámú elit és a hivatásos funkcionáriusok terepéből a nép tömegei aktivitásának színterévé alakítja. A közéleti tevékenység középpontjába az alávetett osztályok legégetőbb problémáinak megoldását célzó társadalmi reformok végrehajtása került. A Kommün története példázza, hogy a demokratikus társulások egyesülésén alapuló társadalom nem puszta vágyálom, ugyanakkor felvillantja egy ilyen társadalmi-gazdasági rend előtt tornyosuló nehézségek nagyságát is.

In memoriam

Lugosi Győző munkásságának bibliográfiája, 1979–2021

Lugosi Győző: Szekták, kultuszok, új vallási mozgalmak…

Arcok

Gagyi Ágnes: Tudásmonopólium és baloldali idealizmus. Előszó Barbara és John Ehrenreich Az újbaloldal. Esettanulmány a professzionális-menedzseri osztály radi­kalizmusáról című tanulmányához

Ez az cikk előszó John és Barbara Ehrenreich Az újbaloldal c. tanulmányának magyar fordításához. A tanulmányban Ehrenreichék a második világháború után kialakult USA-beli középosztály politikai potenciálját elemzik, különös tekintettel a 60-as évek végére radikalizálódó középosztálybeli újbaloldalra. Ehrenreichék professzionális-menedzseri osztály fogalma és a középosztálybeli baloldaliság korlátaira vonatkozó megjegyzései ma újra felszínre kerültek a 2008 után kibontakozó nyugati középosz­tálybeli baloldalról zajló vitákban.

Barbara Ehrenreich – John Ehrenreich: Az újbaloldal. Esettanulmány a professzionális-menedzseri osztály radikalizmusáról.

Az amerikai szerzőpáros az újbaloldal felemelkedését és bukását vizsgálja a hatva­nas-hetvenes évekbeli Egyesült Államokban. Kapcsolódva a 127–128. lapszámban megjelent tanulmányukhoz, a baloldali radikális mozgalmak különböző irányzatait és korszakait a következő oldalakon is e mozgalmak osztályalapjával, a professzioná­lis-menedzseri osztállyal összefüggésben vizsgálják. Elemzésük szerint az újbaloldal kudarcának fő oka az volt, hogy e politikai mozgalom nyílt összeütközésbe került származási osztálya, a PMO osztályérdekeivel. Amikor írásuk végén a kiutat keresik, az újbaloldal keserű tapasztalataiból kiindulva, abból tanulva kívánnak javaslataikkal hozzájárulni egy valóban széles alapokon nyugvó antikapitalista mozgalom felépítéséhez.

Interjú

Moszkvát megalázták a szövetségesei. Igor Dmitrov és Viktor Alksznyisz beszélgetése

Olvasójel

Zdenyák József: Kinek az osztálykompromisszuma? Megjegyzések Scheiring Gábor Egy demokrácia halála című könyvéhez

Soós Kinga: Koncentrikus körök az ellenállás körül. Losoncz Alpár: A formakereső ellenállás. Társadalomkritikai tanulmányok. Budapest–Újvidék, Napvilág – Forum Könyvkiadó Intézet, 2020.

Imre: Egy emlékirat

„Kimeríthetetlen örökség a múlt.” (Edward Prime-Stevenson)

Fordította: Bojti Zsolt

VISSZHANG

„Nemet mond, miközben minden porcikája igent szeretne” – Száz Pál kritikája. Tiszatáj 78/1–2 (2024): 120–124.

A style hongrois férfias bűvöletében – Csehy Zoltán kritikája a dunszt.sk-n

120 év után ismerhetjük meg Imre hadnagy elsöprő férfiszerelmét – Kránicz Bence kritikája a 24.hu-n

Nádasdy Ádám a könyvről a Café Péntekben, Váradi Júlia kulturális ajánlóműsorában (Újra itt a Könyvhét, Klubrádió, a 15.21 perctől)

 

Előkészületben az Oxford University Pressnél – a kötet kritikai kiadása:

Imre. A Memorandum by Edward Prime-Stevenson

Edited by Zsolt Bojti and S. Brooke Cameron

 

 

Az 1900-as évek Budapestjére invitálja olvasóját ez a regény, mely 1906-ban íródott, de sokáig csak igen szűk körben volt hozzáférhető, csak angolul és később németül. Az elbeszélő, egy Oswald nevű angol (ez vélhetőleg magát a szerzőt takarja), megismerkedik egy Imre nevű fiatal katonatiszttel, és az első pillanattól valami különös harmónia köti össze őket. Mindketten magányosak, és mindketten egy súlyos titkot hordoznak: a férfiak iránti vonzalmukat. Nem mernek megnyílni egymás előtt, félnek az elutasítástól – míg végül mindketten rájönnek: ez bizony szerelem, ezen nincs mit titkolni. De vajon nem nőies dolog-e egy férfibe beleszeretni? Nem beteges dolog-e az ilyesmi? – merül föl mindkettőjükben a kínzó kétség. És mint minden szerelem, Oswald és Imre kapcsolata is számos csalódáson, örömön, keserűségen át jut el a végkifejletig. Közben Prime-Stevenson bemutatja a századfordulós Magyarországot (úgy tűnik, valóban járt itt, tudott magyarul is!), meg az akkoriban egyre népszerűbb pszichológiai gondolkodást, adottság és választás izgalmas sorskérdéseit.

Nádasdy Ádám

 

Részlet a fordító előszavából:

A századfordulón Amerikából Európába települt író és zenekritikus, Edward Prime-Stevenson (1858–1942) 1906-ban álnéven, pár száz példányban, magánkiadásban jelentette meg Imre: Egy emlékirat című kisregényét. Ennek első magyar fordítását és kritikai igényű kiadását tartja kezében az Olvasó. A férfiak közti szerelemről szóló irodalom fontos mérföldköve ez a mű: a kutatás szerint az egyik első olyan angol nyelvű, erotikát mellőző, mégis nyíltan meleg tárgyú regény, amely harmonikusan végződik; mi több, talán ez az első olyan regény, amelyet maga a szerző nevezett meg „homoszexuális” prózaként. Nem is találunk a szövegben a korabeli hasonszőrű művekre jellemző hajmeresztő fordulatokat, rémtörténetekbe illő teremtményeket, az utcákon sokatmondóan kószáló fiatal férfiprostituáltakat, ópiumbarlangban kalandozó arisztokratákat, rendőrségi rajtaütéseket, ereszcsatornán menekülő férfiakat vagy épp magánházak rejtekében, parfümfelhőben úszó orgiákat. Ehelyett egy viszonylag egyszerű történetet kapunk két férfi megismerkedéséről, akik a másik teste helyett egymás lélektanát térképezik fel, miközben fokozatosan nyílnak meg egymásnak, és teszik le a társadalom előtt hordott álarcukat.

A mű irodalomtörténeti jelentősége mellett szépirodalmi értékei talán eltörpülnek, a regény azonban fontos kortörténeti és „kórtörténeti” dokumentum, amely ügyesen egyensúlyoz a fikció és a valóság jelen esetben igen keskeny határán. A regény során betekintést nyerünk a férfiszerelem európai és magyarországi kultúrájába és az azt vizsgáló tudományba: az elbeszélő, Oswald egy Prime-Stevenson által kitalált szexológusnak, Xavier Mayne-nek – mint a szöveg szerkesztőjének – ajánlja fel visszaemlékezéseit. A regény így a páciens és az orvos, tágabb értelemben az alany és a tudomány hangján cáfol rá öt korabeli tévhitre (ezeket Prime-Stevenson egy másik, tudományos igényességgel megírt ismeretterjesztő munkájában sorolja fel): e tévhitek szerint a homoszexuális férfi fizikuma abnormális, erkölcse degenerált, biztosan szodomita, soha nem házasodik, ugyanakkor szexualitása heteroszexuális házassággal gyógyítható. A regényben a száraz, tudományos nyelvezethez szinte már visszatetsző önirónia és erőltetett szellemeskedés párosul, amelyek – Prime-Stevenson szerint – a társadalmi megítélés miatt lettek a homoszexuális temperamentum jellemző vonásai. A végeredmény egy olyan írásmű, amelyben az érintett elbeszélő és a tudomány eltérő beszédmódja és nézőpontja különös kölcsönhatásának következtében a személyes memoár stílusjegyei keverednek a korabeli tudományos művekre jellemző attribútumokkal.

PODCAST

 

A kötet szolgál a Politikatörténeti Intézet podcast sorozata 14. adásának apropójául, ezért felhívjuk olvasóink figyelmét (a jelen törvényi kötelezettségeknek megfelelően), hogy itt  a(z egyesek által) hagyományosnak nevezettől eltérő tartalom következik, szerintünk abszolút pozitív értelemben.

 

A beszélgetés résztvevői:

Bojti Zsolt, a kötet fordítója
Kanicsár Ádám András újságíró
Nádasdy Ádám költő, műfordító, a kiadás lektora


A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

 

A beszélgetésben az alábbi kérdések kerülnek szóba:

  • Miért fontos regény irodalomtörténeti szempontból az Imre: Egy emlékirat?
  • Miért lehet különleges a magyar olvasók számára?
  • Milyen környezetben jelent meg eredetileg a regény? Miért lehetett nehéz vagy kockázatos akkoriban egy LMBTQ-témájú könyv kiadása?
  • Mit tudunk a szerzőről, Edward Prime-Stevensonról?
  • Milyen tudományos és ismeretterjesztő céljai voltak a szerzőnek a könyvvel?
  • Hogyan jelenik meg a korabeli tudományos álláspont az LMBTQ emberekről a regényben?
  • Miért tarthatjuk érdekesnek a magyarság megjelenését a könyvben?
  • Milyen hatása volt a könyvnek a megjelenés időszakában és milyen hosszútávú hatásokról beszélhetünk?
  • Milyen plusz tartalmakkal találkozhatunk a kiadásban?
  • Miért különösen fontos a regény megjelenése napjainkban Magyarországon?

 

AJÁNLOTT IRODALOM:

Bojti Zsolt: ERÓSZ ÉS AGAPÉ – Erotextus Edward Prime-Stevenson Imre című regényének expozíciójában (Litera, 2019/2)

Zsolt Bojti: Slum or Arcadia? Hungary as “Other Space” in Imre by Edward Prime-Stevenson (Hungarian Journal of English and American Studies)

László Ferenc: Párnacsata (“You are a Magyar!”) (Magyar Narancs, 2007.12.06.)

Rekordárat fizettek egy Budapesten játszódó melegregényért (hvg.hu, 2009.05.04.)

 

 

A fordítás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.

 

Towards a scarcity of care? (E-book)

Letöltéskor választhat az e-pub és mobi formátumok közül.

 

A kötetet a Friedrich-Ebert-Stiftung gondozta.

The »scarcity« of care: this is the motif at the core of this most impressive interdisciplinary and transnational collection. Focussing on care migration from and in Central and Eastern Europe, it investigates the care drain, but also care gain, the transnational juxtaposition of social inequalities, the emergence and regulation of care markets, the work and life of care givers, moments of resistance and strategies of community building. Noémi Katona‘s and Attila Melegh’s book is a very exciting new addition to the vivid international debate on the forced commodification and transnationalisation of care and care work. It invites readers to take an informative and inspiring voyage through the sending and receiving countries and provides a profound insight into their commonalities and differences, as well as into the functionality and contradictions of care migration.

Prof. Dr. Brigitte Aulenbacher, Professor of Sociological Theory and Social Analysis and Head of the Department for the Theory of Society and Social Analyses, Institute of Sociology, Johannes Kepler University Linz

 

The volume elaborates the transnational dimension of the crisis of care from a central and eastern European perspective, and with its case studies it provides a differentiated account of the macroeconomic processes and institutions driving the demand and the supply sides of care migration. A wake-up call for policymakers and those still uncritically embracing the illusion of an EU of equals.

Eszter Kováts, political scientist, Eötvös Loránd University, Budapest

 

Political discussion of the ageing population has been going on for some time in EU coun- tries. But the discussion on decent working conditions for low-skilled migrants in the care industry is poorly reflected in EU migration policy and migration regulations in compari- son to the issue of high-skilled labour. The value of this book is its multifaceted approach and selection of case studies. The book will be useful not only for experts in migration studies, but also for students of law, public policy, sociology and economics, enabling them to better understand the complexity of relations between the labour market, family care migration and regulations.

Dr Irina Molodikova, Leader of the Project on Migration and Security in the Post-Soviet Space, Central European University, Budapest, Hungary

 

Despite the fact that transnational migration has long been the subject of academic inquiry, the topic of care migration has largely been ignored, even though its share in female labour migration is immense. The volume addresses transnational care migration to and from Central and Eastern Europe from the sociological and anthropological perspectives.

This volume is about liminality, that is, the liminal position of central and eastern European countries in the context of care migration: they are both sending and receiving coun- tries, both actors and beneficiaries of a »care drain«, both producers and recipients of »care chains«, both »from the East« and not really »from the East«, and thus occupying an ambivalent, in-between position in the marketisation of care.

Lika Tsuladze, Associate Professor of Sociology at Tbilisi State University and Executive Director of Center for Social Sciences (CSS)

 

VISSZHANG

Ezrek vándorolnak a keleti országokból jól szituált idős nyugati polgárokat gondozni. A Népszava interjúja Katona Noémival

Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról, 1867–1918

Elkerülhető lett volna Trianon, ha nem ilyen kiegyezés születik? Szerették-e a magyarok Ferenc Józsefet? Az általános választójog jelentette-e a nemzetiségi kérdés megoldását? Igaza volt Kossuth Lajosnak a Kasszandra-levélben? Jogtalan tizenegyes miatt vertek magyar focibírót Zágrábban? A „boldog békeidők” alatt ritkább volt az öngyilkosság is? A nők valóban „másodrendű” állampolgárok voltak a dualizmus korában? Budapest már akkor is az ország legnagyobb és legfontosabb városa volt?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál tömör válaszokat könyvünk, amely egyszerre tárgyalja a korszak fajsúlyos alapproblémáit (a nemzetiségi konfliktusoktól, a politika működési zavarain és a társadalmi egyenlőtlenségeken át a kulturális és gazdasági fejlődés, vagy éppen az urbanizáció ellentmondásos jelenségéig), valamint olyan figyelemfelkeltő, időnként provokatív kérdéseket vet fel, amelyek a dualizmus korának egy-egy érdekes jelenségére, a maitól eltérő jellegzetességeire világítanak rá.

100 kérdés és válasz a Monarchia Magyarországáról – mindenekelőtt az érettségire készülő vagy továbbtanulni vágyó diákoknak, gyorsan áttekinthető információkat kereső egyetemi hallgatóknak, megbízható és korszerű ismeretekre alapozó tanároknak, illetve a Ferenc József-i kor iránt általánosan érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

A szerzők és a Kiadó reményei szerint jelen kötet segít bővíteni a korszakra vonatkozó meglehetősen hiányos ismereteket, és hozzájárul a dualizmus korával kapcsolatos tévhitek eloszlatásához.

 

E-könyvben itt kapható

 

PODCAST

A PTI Podcast adása a kötetről (2021. szeptember 5.)

 

VISSZHANG

Ízelítő a kötetből a Mércén (2022. május 27.)

Alvajárók és ágyrajárók. László Ferenc recenziója a Magyar Narancsban (2021. november 10.)

Az Újkor ajánlja a kötetet (Bordás Bertalan, 2021. október 25.)

Részlet a kötetből a Mércén (2021. szeptember 15.) 

Pintér Bence ajánlja a kötetet az Úgytudjuk!-on (2021. június 3.)