Annyi hajlakkot fújtak ki az 1980-as években, amennyi kilyukaszthatta az ózonpajzsot, de a kulturális környezetszennyezés sem volt kisebb. Ma mégis aranykorként gondolhatunk rá, hiszen a röhejes metálzenekarokat a fekete halálként végigsöprő eurodance követte az 1990-es években, majd mátrixos bőrkabátok váltották fel a bikiniket a 2000-es évtizedben, a 2010-es évek DJ-diktatúrájában pedig csoda, hogy nem lett szamizdat kiadvány a Rolling Stone magazin. Ha Nietzsche élne, a rockzenéről is kiállítaná a halotti bizonyítványt, a zene nélküli Music Television és a Marvel-filmeket sorozatgyártó Hollywood mellett. Valahol utat vesztettünk, hogy hol, azt nyomozza a Tilos Rádió Régen minden jobb volt című műsorának BRAVO-ösztöndíjas fiúbandája. Visszatérő hőseikkel egy egész univerzumot építenek, akár George Lucas, kritikáik pedig Lukács Györgyöt idézik, miközben a zene-, film- és televíziótörténet emblematikus produkcióit, legjobb és legrosszabb alkotásait listázzák olasz minőségben, a Miami Vice-tól a Közjátékig, a Varjúdombi meséktől a G. I. Joe-ig, Sabrinától Nicky Minajig és David Hasselhofftól Alekoszig. Traumatikus pillanatok, amelyektől máig rémálmaink vannak, akcióhősök, akiknek a mozdulatait utánoztuk, és jelenetek, amelyek hatására a kocsmai nézeteltérések rendezésének első számú eszközévé vált a nuncsaku. Kultúrtörténeti kalauz és generációs kiáltvány egy kötetben, leöntve jó sok ketchuppal.
Balázsy István (1978) – Filmideológus, fejlesztőmérnök és hobbivágó. Természetes közege a nyolcvanas évek politikája és tömegkulturális termékei, amelyek a mai napig alapjaiban határozzák meg mindennapi életünket. Kedvenc rendezője Martin Scorsese, apafiguraként tekint Oliver Stone-ra, akivel azonban ha politizálásba kezdene, perceken belül csapna a helyzet székdobálásba.
Bezsenyi Tamás (1988) – Történésznek kriminális, míg kriminológusnak fájóan történészi emlékezettel bíró szellemi szabadfoglalkozású, amely utoljára abban a korban volt hiteles FEOR-kód a KSH-nál, amely időszak egyben a kutatási területe is: a késő Kádár-korszak bűnözéstörténete és a rendszerváltás utáni szervezett bűnözés.
Csunderlik Péter (1985) – Szakmája szerint történész, „írói munkássága” részeként film- és tévékritikák szerzője. Képes a Marvel-filmekre is ráhúzni Lukács György A lélek és a formák című művét. Kedvenc filmjei a Sztrájk, a Fekete eső és Az utolsó cserkész, Illés Béla visszavonulása óta nem nézi az NB1-et.
Dékány László (1983) – Videós újságíró, szakmai tanulmányait a TracyTzu Akadémián végezte, kiváló minősítéssel. Kedvenc csapata az L. A. Csődörök, kedvenc étele a joghurt szalonnával. Egy piros baseballsapkáról előbb jut az eszébe Tony Scott, mint Donald Trump.
Laska Pál (1979) – Forgatókönyvíró, kiberbiztonsági szakértő. Szakterülete a nyolcvanas- kilencvenes évek popkultúrája. Kedvenc filmrendezője Paul Verhoeven, kedvenc csapata a vesztésre álló, kedvenc műfaja a katarzis.
KÖNYVBEMUTATÓ
2021. június 10., csütörtök, 18 óra
A szerzőkkel (Balázsy István, Bezsenyi Tamás, Csunderlik Péter, Dékány László, Laska Pál) LÉVAI BALÁZS producer beszélgetett az Instant-Fogas Komplexumban.
Egy közösség elképzelhetetlen saját szimbólumok nélkül. Ezek testesítik meg a kollektív identitást, és magától értetődően értékesnek és tiszteletre méltónak tartjuk őket. Még akkor is, ha sokszor szinte észrevétlenek, eredetük bizonytalan, történetük – vagy mindaz, amire emlékeztetnek – ellentmondásos. Ez a könyva 2004-ben tervezett és eleve közösségi jelképnek szánt székely zászló történetén keresztül mutatja be, hogyan használjuk szimbólumainkat a nyilvános eseményeken és a hétköznapokban, illetve hogy milyen erőfeszítésekre van szükség az elfogadtatásukhoz. A szerző végigköveti a kék-arany színű, hagyományos székely jelképekkel díszített zászló létrejöttének körülményeit, a tervezését övező ideológiai megfontolásokat, majd elterjedésének különböző szakaszait, végül pedig a mindennapivá válását, vagyis azt a folyamatot, amely a székely zászlót a 2000-es években ismét felerősödő székelyföldi autonómiamozgalom egyik központi szimbólumává tette.
A szerzőről
Patakfalvi-Czirják Ágnes szociológus-antropológus, 1985-ben született Sepsiszentgyörgyön. Kolozsvári tanulmányai után a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot a kultúratudományok területén. Antropológusként elsősorban Romániában és Magyarországon, valamint ösztöndíjjal a Moldovai Köztársaságban és Törökországban folytatott kutatásokat a hétköznapi nacionalizmus, az identitás és a zenei szubkultúrák témakörében. Jelenleg posztdoktori kutató a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékén, a Populáris zene és populizmus című nemzetközi összehasonlító kutatás keretében. A székely zászló a politikától a hétköznapokig az első monográfiája.
A szimbolikus politizálás, a határon túli közösségek helyzete és általában a nemzeti vagy közösségi jelképek használata évtizedek óta fontos kérdései a társadalomtudományoknak. Arra azonban, hogy a radikális jobboldali hálózatokon túl ezeket a szimbólumokat széles körben hogyan és mire használják, kevesebb reflexió született. A székely zászló 2004-óta tartó rövid története jól összefoglalja, hogy a XXI. században mik a klasszikus nemzetépítés határai, milyen nehézségei vannak a közösségi jelképek elfogadtatásának, valamint, hogy a politikai reprezentáció és közösség-koncepciók milyen viszonyban állnak a megélt identitással. Mindemellett arra is rávilágít, hogy az identitáspolitika hogyan hatott az etnopolitikai kérdések hétköznapiasodására, banalizálódására és piacosodására. A kötet kapcsán Patakfalvi-Czirják Ágnes kultúrakutatóval, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagjával Pap Szilárd István újságíró beszélgetett. Moderátor: Antal Attila jogász-politológus, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora.
A beszélgetésben az alábbi kérdések kerülnek szóba:
Mit jelent és minek a szimbóluma a 2004-ben tervezett székely zászló?
Patakfalvi-Czirják Ágnes írása a zászlót a politikai kontextus mellett a materiális kultúrában elhelyezve is vizsgálja. Milyen kérdések merülnek fel ebből a szempontból? Beszélhetünk-e a szimbolikus tárgyak biopolitikájáról?
A szimbolikus politikák és a fogyasztás kapcsán milyen közös pontok ragadhatók meg? A politikai elköteleződések és az identitás kommunikálásában milyen szerepe van a nemzetre utaló, azt megtestesítő tárgyaknak?
Mi a székely identitáspolitika tágabb társadalmi kontextusa, és hogy lehet elhelyezni a globális kapitalizmus keretében?
A székely zászló mint árucikk esetében hogyan kapcsolódik össze a helyi nemzetépítés, a nacionalizmus és a globális identitáspolitikai mozgalmak felerősödése?
Milyen kapcsolat van a székely identitáspolitika, a székely zászló és az Orbán-rendszer között?
Ignácz Károly: A bethleni kétharmad – választási törvénytelenség és aránytalanság révén (SIPOS József: A bethleni kétharmad. A Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése és az 1922-es választások. Belvedere Meridionale, Szeged, 2020. 386 p.)
Hubai László: Az államszocializmus álparlamentje (FEITL István: Az államszocializmus álparlamentje. Országház Könyvkiadó, Budapest, 2019. 600 p.)
Molnár Eszter Edina: Az első generáció (SZŐTS Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények. Kronosz, Pécs, 2020. 268 p.)
Lajkó Ádám: Képzelt fasizmus (Paul E. GOTTFRIED: Fascism. The Career of a Concept. Northern Illinois Univer sity Press, DeKalb, 2016.)
Gellért Ádám: A Tanácsköztársaság villanófényben (HATOS Pál: Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2021. 608 p.) (online melléklet)
A FOLYÓIRATRÓL
A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
A Múltunk folyóirat a következő helyeken érhető el:
Előfizethető, illetve megvásárolható közvetlenül a Napvilág Kiadóban (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.), továbbá megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.).
Egy lapszám bolti ára: 900 Ft, a kiadó szerkesztőségében, honlapján, valamint előfizetéssel 600 Ft.
Előfizetés: az innen letölthető megrendelőszelvényt kitöltve küldje el nekünk a kiado@napvilagkiado.hu emailcímre. Az éves előfizetési díj (4 számra): – személyes átvétellel a Kiadóban: 2400 Ft (4*600 Ft)
– postázással: 4120 Ft (2400 Ft + postaköltség: 1720 Ft)
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban, emailen, telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.
VÁROS, METROPOLISZ KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1945 UTÁN
Szívós Erika: Kelet-Közép-Európa nagyvárosai a második világháborútól a 2000-es évekig: mai városfejlődésünk jelenkori gyökereiről
Barkóczi Janka: A FŐMO és a budapesti mozipolitika a Kádár-korban
TANULMÁNYOK
Erős Vilmos: Egy „polgári” történész viszontagságai az 1950-es, 1960-as években
Hevő Péter: Fegyverbe, fegyverbe? A délszláv háború hatása a németországi zöldmozgalomra
FÓRUM
Csunderlik Péter: Kollaboráció, ellenállás és felemás megtorlás – Deák István a második világháborúról és emlékezetéről
SZEMLE
Matolcsi Réka: Honoráciorok és választópolgárok (GERHARD Péter: Deszkafalak és potyavacsorák. Választói magatartás Pesten a Tisza Kálmán-korszakban. Korall, Budapest, 2019. 372 p.)
Izsák Lajos: Politikus, diktátor, száműzött (FEITL István: Ki volt Rákosi Mátyás? Napvilág Kiadó, Budapest, 2020. 292 p.)
Danyi Gábor: Váltsunk át szabadságra hatvanöt zlotyit! (MITROVITS Miklós: Tiltott kapcsolat. A magyar–lengyel ellenzéki együttműködés 1976–1989. Jaffa, Budapest, 2020. 304 p.)
Fiziker Róbert: Kémjáték a Duna mentén (BARÁTH Magdolna–SZEKÉR Nóra (szerk.): Ügynökhistóriák a Lajtán innen és túl. Hírszerzéstörténeti tanulmányok. ÁBTL–Kronosz, Budapest–Pécs, 2020. 298 p.)
Antal Attila: A populizmus „végtelensége” (PAÁR Ádám: A populisták (h)ősei. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Szombathely, 2020. 316 p.)
E SZÁMUNK SZERZŐI:
Antal Attila PhD, jogász, politológus, ELTE Állam- Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet, adjunktus, Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely, koordinátor
Barkóczi Janka PhD-hallgató, BCE Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola, Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum, kutató
Csunderlik Péter PhD, történész, az ELTE BTK oktatója, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa
Danyi Gábor PhD, posztdoktori kutató, ELTE-BTK, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék
Erős Vilmos PhD, egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet, Modernkori Magyar Történeti Tanszék
Fiziker Róbert PhD, történész, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, 1945 előtti Kormányszervek Főosztálya, főlevéltáros
Hevő Péter PhD, történész, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, muzeológus; ELTE BTK, óraadó; Újkor.hu, rovatvezető
Izsák Lajos DSC, történész, Professor Emeritus ELTE BTK Történeti Intézet
Matolcsi Réka PhD-hallgató, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Modernkori Magyarország Doktori Program
Szívós Erika PhD, történész, habilitált egyetemi docens, tanszékvezető, ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék
A FOLYÓIRATRÓL
A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
A Múltunk folyóirat a következő helyeken érhető el:
Előfizethető, illetve megvásárolható közvetlenül a Napvilág Kiadóban (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.), továbbá megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.).
Egy lapszám ára: 900 Ft.
Előfizetés: az innen letölthető megrendelőszelvényt kitöltve küldje el nekünk a kiado@napvilagkiado.hu emailcímre.
Az éves előfizetési díj (4 számra):
– személyes átvétellel a Kiadóban: 2400 Ft (4*600 Ft)
– postázással: 4120 Ft (2400 Ft + postaköltség: 1720 Ft)
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban, emailen, telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.
Amikor politikáról gondolkodunk, akkor általában a szegények és gazdagok, a hatalom és a nép, az erősek és gyengék, a tőkések és a munkások közötti hagyományos szembenállásokból indulunk ki. A könyv fő tézise szerint azonban teljesen más megközelítésre van szükségünk, amennyiben a következő évtizedek közéleti eseményeit várhatóan a rendszerek nyújtotta előnyökön belül lévők és az azokon kívül rekedtek küzdelmei határozzák majd meg.
Az új globális konfliktus megjelenésére utalnak a világszerte épülő falak és kerítések éppúgy, mint az egymást érő migrációs hullámok útjában magasodó szögesdrótok, a koronavírus idején lezáruló határok és karanténok, vagy a Brexit, az EU bővítés felfüggesztése és a nemzetállami nosztalgia felerősödése.
A változás hátterében a posztmodern kapitalizmus éleződő ellentmondásai állnak. A szerző bemutatja, hogy a tőke miképpen szabdalja gazdasági, társadalmi és kulturális zónákra a Földet és hogyan emelkednek ki a most kialakuló kulturális kapitalizmus oázisai a globalizáció sivatagából. Ezekkel a folyamatokkal összefüggésben elemzi többek között a jelen szorongó és konzervatív korszellemét, a populizmus veszélyeit vagy magyar politikai elit versengését. Kiemelten foglalkozik a 21. század radikális-forradalmi baloldali mozgalmainak esélyeivel – különös tekintettel az autonomista, feminista és ökológiai irányzatokra. A kötet a politikaelmélet és a kultúrkritika nézőpontjának eredeti egyesítési kísérlete, amely alapos szembenézésre sarkallja olvasóját.
Kiss Viktor (1976) politológus, ideológiakutató. A PTI Társadalomelméleti Műhelyének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és doktori témavezetője. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A posztmarxizmus egyik vezető hazai képviselője, aki elsősorban a kritikai társadalomelmélet, a globalizáció és a posztmodern politikaelmélet témáival foglalkozik. Többek között a Marx & Ideológia (2011) és az Ideológia, kritika, posztmarxizmus (2018) című könyvek szerzője, illetve a Marx – interpretációk, irányzatok, iskolák (2018) című tanulmánykötet társszerkesztője.
A kritikai baloldal jelenét, jövőjét és gondolkodásmódját meghatározó témák sokasága hever előttünk az asztalon. Ennek ellenére gyakran azt tapasztaljuk, hogy ezek a témák és vitapontok vagy elsikkadnak a „szürke hétköznapokban”, vagy a cselekvési potenciál fenntartása és a mozgalmi egység nevében szándékosan szőnyeg alá söprik őket. „Szeressük egymást gyerekek!” Mindenkire szükség van!” „A közös pontokra koncentráljunk!” Hol a rendszerkritika, és az ezzel szükségszerűen együtt járó baloldal-kritika helye? A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye podcastjában ezekről a kérdésekről volt szó a kötet kapcsán.
„Sikerült-e a baloldal gondolkodásmódjának és a rendszerkritikus politikának átlépnie a helyi keretekből globális szintre?” – teszi fel a kérdést KISS VIKTOR beszélgetőtársainak, ANTAL ATTILA politológusnak és CSIGÓ PÉTER szociológusnak. Szerinte a mindennapokban azt tapasztalhatjuk, hogy a különböző közéleti vitákban nagyon könnyen szűkülünk bele a körülöttünk zajló ügyekbe, rekedünk meg a nemzetállami politikai keretek között. A lakhatási kérdések, szociális ügyek, közéleti botrányok, az Orbán-rendszer visszásságai és hasonlók töltik ki a baloldali közbeszédet. A probléma az, hogy valójában a baloldal továbbra sem tudja, hogyan kell „globálisan gondolkodni”, hogyan kell helyi tevékenységét a nemzetközi dimenzióban megfogalmazni. A kívül és belül közötti küzdelmek középpontba állítása erre a problémára kínálhat megoldást.
Kollai István: Értelmetlen viták. Miben különböznek a premodern népnyelvi konfliktusok a nacionalizmusoktól?
Berecz Ágoston: Nyelvi jogok a dualista Magyarország igazságszolgáltatásában
TANULMÁNYOK
Kund Attila: „Ha olyan férjet választana, akinek a vére zsidó vérrel keveredett…” Faji antiszemitizmus és családi botrány dr. Bársony János végrendelete körül
Takács Róbert: Nyugati tartalmak, fővárosi mozik és színházak. A műsorpolitika nagyvárosi torzításai a késő Kádár-korszakban, 1975–1989
SZEMLE
Turbucz Dávid: Horthy Miklós felelőssége (UNGVÁRY Krisztián: Horthy Miklós. A kormányzó és felelőssége 1920–1944. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020. 224 p.)
Laczó Ferenc: Deskriptív hiánypótlás (HARSÁNYI László: A fényből a sötétbe. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület évtizedei 1909–1950. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019. 408 p.)
Joó Adrienn: Tanítók és a tanítóképzés a forradalmak korában (DONÁTH Péter: Pedagógusok az 1918–1919. évi politikai forgószélben. Tanítóképzők a forradalmak, az idegen megszállás és az ellenforradalmi számonkérés idején. Trezor Kiadó, Budapest, 2020. 562 p.)
A. Gergely András: Láthatatlan nők, angyalarcú férfiak (PETŐ Andrea: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a második világháború alatt. Jaffa Kiadó, Budapest, 2018. 260 p.; KUNT GERGELY: Kipontozva… Nemi erőszak második világháborús naplókban. Osiris Kiadó, Budapest, 2019. 240 p.)
A. Gergely András CSC/PhD, politológus, kulturális antropológus, ELTE TÁTK, címzetes egyegyetemi tanár
Benkes Mihály történész, habil. ny. egyetemi docens, ELTE-TÁTK
Berecz Ágoston PhD, Budapest–Bécs, Pasts, Inc és Szófia, Center for Advanced Study, tudományos munkatárs
Feitl István történész, főtanácsadó, Politikatörténeti Intézet
Földes György DSc, címzetes egyetemi tanár (ELTE), Politikatörténeti Intézet
Joó Adrienn művelődésszervező, kutatási területe: magyar oktatás- és művelődéstörténet
Kollai István PhD, történész-közgazdász, a nemzetközi kapcsolatok doktora, adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem
Kund Attila PhD-hallgató, szociológus, PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, Európa és a magyarság a 19–20. században Doktori Program
Laczó Ferenc PhD, docens (universitair docent 1), Történelem Tanszék, Maastrichti Egyetem
Takács Róbert PhD, történész, Politikatörténeti Intézet, tudományos munkatárs
Turbucz Dávid PhD, történész, ELKH BTK Történettudományi Intézet
A FOLYÓIRATRÓL
A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
A Múltunk folyóirat a következő helyeken érhető el:
Előfizethető, illetve megvásárolható közvetlenül a Napvilág Kiadóban (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.), továbbá megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.).
Egy lapszám ára: 900 Ft.
Előfizetés: az innen letölthető megrendelőszelvényt kitöltve küldje el nekünk a kiado@napvilagkiado.hu emailcímre.
Az éves előfizetési díj (4 számra):
– személyes átvétellel a Kiadóban: 2400 Ft (4*600 Ft)
– postázással: 4120 Ft (2400 Ft + postaköltség: 1720 Ft)
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban, emailen, telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.
Forgatható könyv, olvasható elölről, hátulról. Két címlap, két elbeszélő, két történet – középütt találkoznak. Az egyik történet az Izraelben ortodox zsidóként nevelkedő Amnon Zichronié, aki aztán Zürichbe, majd az USA-ba kerül és pszichoanalitikus lesz, a másik a Kelet-Németországban született újságíróé, Jan Wechsleré, akinek a könyv kezdetén váratlanul hoznak egy csomagot, amelyikről a leghalványabb elképzelése sincs, kié lehet…
Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE), a magyar zsidóság 20. századi történetének egyik fontos szereplője volt. A század első felében a zsidó-magyar kultúra terjesztésében vállalt szerepet, majd részt vett az első világháború alatti hadigondozásban, azt követően a numerus clausus hatásainak enyhítésében. Legnagyobb tette, amely kultúrtörténeti jelentőségű volt, az 1939-1944 közötti Művészakció létrehozása és működtetése volt.
A kötet végigköveti az OMIKE tevékenységének évtizedeit, bemutatja legfontosabb szereplőit. A részletes leírást több mint 100 kép, 600-nál több jegyzet, kislexikonként is használható névmelléklet egészíti ki.
Salamon Mihály könyve a budapesti zsidómentés és ellenállás egyik központi helyének, az Üvegháznak a történetét dolgozza fel. Regényes formában írja meg az üldözött és bujkáló zsidók, illetve a földalatti cionista mozgalom történetét. De egyfajta riport is, vagy még inkább leírása az Üvegház mindennapi életének, az ott lakó emberek sorsának. Riport, mert a szerző átélője és résztvevője volt az eseményeknek, így a benne szereplők is valós személyek, hús-vér emberek voltak.
Körmendi Ferenc A budapesti kaland című, 25 nyelvre lefordított regényével lett világhírű. A Júniusi hétköznap Londonban jelent meg 1943-ban magyar nyelven. A regény valóságos történelmi tényen alapul; annak az 1939-es napnak a története, amikor a hungaristák robbantásos merényletet követtek el a Dohány utcai zsinagógában. A regény főhősét, Barát Miklóst ezen az egy napon követjük végig Budapesten a tragikus eseményig. A könyv izgalmas, egyben letehetetlen és megrázó olvasmány, és rendhagyó történelmi regény.
A szöveget két kiegészítő tanulmány kíséri: az első a történelmi eseményt tárja fel, a második e méltatlanul elfelejtett szerzőt és örökérvényű témáit értékeli a magyar irodalomban.
BAJCSI ILDIKÓ PhD, történész, Clio Intézet, tudományos munkatárs
BENCZE DÁVID PhD-hallgató, Eszterházy Károly Egyetem – Eger, Történelemtudományi Doktori Iskola
BÉLA BODÓ PhD, Bonni Egyetem, Történettudományi Intézet, Kelet-Európa Tanszék
FAZEKAS CSABA PhD, Miskolci Egyetem BTK, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete, egyetemi docens
FEITL ISTVÁN történész, főtanácsadó, Politikatörténeti Intézet
FŐCZE JÁNOS PhD, történész, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, levéltáros
HAJDU TIBOR DSc, nyugdíjas történész,
KOVÁCS SZABOLCS PhD-hallgató, Eszterházy Károly Egyetem
MARELYIN KISS JÓZSEF történész–szociológus, országgyűlési almanach-szerkesztő, a Jelenkutató Alapítvány Intézet vezetője
PASTOR, PETER PhD, Professor Emeritus, History Department, Montclair State University, New Jersey, USA
TOLDI LÓRÁNT PhD-hallgató, ELTE BTK Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program; levéltáros, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
TÖMÖSKÖZI FERENC PhD, kutató, Selye János Egyetem Református Teológiai Kar, Történeti Tudományok Tanszéke
A FOLYÓIRATRÓL
A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
A Múltunk folyóirat a következő helyeken érhető el:
Előfizethető, illetve megvásárolható közvetlenül a Napvilág Kiadóban (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.), továbbá megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.).
Egy lapszám ára: 900 Ft.
Előfizetés: az innen letölthető megrendelőszelvényt kitöltve küldje el nekünk a kiado@napvilagkiado.hu emailcímre.
Az éves előfizetési díj (4 számra):
– személyes átvétellel a Kiadóban: 2400 Ft (4*600 Ft)
– postázással: 4120 Ft (2400 Ft + postaköltség: 1720 Ft)
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban, emailen, telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.
A médiarendszerben végbemenő változások rendszerint a politikai rendszerben végbemenő változásokat követik és tükrözik. Így történt ez Magyarországon is, ahol a 2010-es országgyűlési választások során kétharmados mandátumtöbbséget szerző Fidesz–KDNP pártszövetség hatalomra kerülése után azonnal nekilátott a médialátkép gyökeres újrarajzolásának. A Reporters Without Borders nevű szervezet szerint a sajtószabadság terén Magyarország 2010-ben még a világrangsor 23. helyén állt, 2018-ra azonban a 73. helyre csúszott vissza, azaz időközben ötven ország előzte meg. Ugyanebben az időszakban a Freedom House a magyar sajtót a „szabad” kategóriából a „részben szabad” kategóriába sorolta át. A kormánypártok a média jó részének gyarmatosításával és propagandacélokra való fordításával az évtized második felére ideológiai hegemóniát vívtak ki maguknak. A pártrendszerben kialakuló „centrális erőtér” immár a médiarendszerben is kialakult. Az ebben a kötetben összegyűjtött írások a média feletti informális politikai ellenőrzés kialakulását, az így létrejövő patrónusi-kliensi médiarendszer működését dokumentálják – különböző perspektívákból, az összehasonlító médiaelemzés (media systems theory) eszközeivel.
A KÖTETRŐL
A Pulitzer-emlékdíjas Bajomi-Lázár Péter legújabb könyve az Orbán–korszak médiájával, médiapolitikájával foglalkozó írásait gyűjti össze. Mégsem tanulmánykötetet tartunk a kezünkben, mert a szerző a könyv számára átdolgozta és egységes keretbe illesztette az egyes fejezeteket. Élvezetesen és érdekesen, nem szakemberek számára is követhetően, ugyanakkor tudományos igénnyel ír a média kormányzati gyarmatosításáról. Kitekint a nemzetközi színtérre is: egyfelől más közép- és kelet-európai országok tapasztalataival hasonlítja össze a magyar nyilvánosság sorsát, másfelől a nyugat-európaihoz viszonyítja térségünk médiapolitikáját és újságírói gyakorlatát. A kötetet a demokratikus intézményrendszer, benne a szabad sajtó iránti mély demokratikus elkötelezettség és jobbító szándék ihleti. Azonban sehol nem találunk a szövegben megalapozatlan filippikát, retorikai túlzást – csak alapos, követhető érveket, átlátható gondolatmenetet, adatokkal és tényekkel alátámasztott következtetéseket. A kötetet minden, a hírek, a média, a politika és a közelmúlt történelme iránt érdeklődő állampolgárnak ajánlom. Természetesen a könyv elődleges piaca az újságírók, a médiaipar munkatársai, a médiapolitika érintettjei. Ugyanakkor világos szerkezete és remek stílusa miatt tankönyvnek is ideális az egyetemek és főiskolák média- és kommunikáció szakos hallgatói számára. A legjobb könyv, amit az Orbán-korszak médiapolitikájáról írtak. Sükösd Miklós, Koppenhágai Egyetem
Bajomi-Lázár Péter, aki évekig az Oxfordi Egyetemen működő Média és demokrácia Közép- és Kelet-Európában kutatócsoport főmunkatársa volt, ebben a munkájában a magyarországi média működését elemzi a rendszerváltozástól napjainkig. A megértés és a magyarázat érdekében a politikai rendszer és a médiarendszer működését, a médiapiac logikáját, az újságírói hivatás állapotát, szociológiai, gazdasági és kulturális tényezőket egyaránt figyelembe vesz, és az összehasonlító médiatudomány nemzetközi szakirodalmának legújabb eredményeit, elméleteit és modelljeit használja. Ebben a kötetében (amely hetedik saját könyve) a felsorolt szempontok alapján veszi górcső alá a politikai marketing és propaganda működését Magyarországon, az újságírók szakmai (vagy szakmaiatlan) tevékenységét, a média és a politika változó viszonyát, a sajtószabadság alakulását Közép- és Kelet-Európában. Azt a kérdést járja körül: miért van egyes országokban a médiának hatalma – míg másutt a hatalomnak médiája? Munkája így egyaránt elsőrendű olvasmány a médiakutatónak, a politikusnak, az egyetemi hallgatónak és a gyakorló újságírónak. Sipos Balázs, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Hibrid médiarendszerben élünk – Bajomi Lázár Péter médiakutató a Klubrádióban (2020.05.12.)
KÖNYVBEMUTATÓ
A kötetet SIPOS BALÁZS és UJ PÉTER, valamint a szerző részvételével mutattuk be 2020. szeptember 24-én a Kőlevesben:
PODCAST
1989/90-ben abban a tekintetben konszenzus volt a politikai és sajtóbeli szereplők között, hogy milyen sajtó- és médiairányításra mondanak nemet, ám az akkor a képzésben és etikai kódexekben domináns objektivitásdoktrína a gyakorlatban mégsem vált általánossá. A beszélgetés annak okait boncolja, hogy miért jutott el a rendszerváltás utáni magyar média plurális, de erősen pártosodó sokszor „olasz modellként” leírt állapoton át a domináns párt által uralt – immár az orosz modellhez hasonlított – hibrid médiarendszerig. Mi volt ebben a politikai erők szerepe és felelőssége, és miként hatott e folyamatra a gazdasági-piaci környezet, illetve utóbbit hogyan alakították a kormányok hatalmi–társadalompolitikai céljaiknak megfelelően. És végül: miképp viszonyul az olvasó, a médiafogyasztó mindehhez? Résztvevők: Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató c. folyóirat szerkesztője, Bátorfy Attila médiakutató, az Átlátszó blog újságírója, valamint Takács Róbert történész (PTI).
A SZERZŐRŐL
Bajomi-Lázár Péter médiaszociológiát, médiatörténetet és összehasonlító médiatanulmányokat tanít a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A Médiakutató alapító szerkesztője. Legutóbbi szerzői könyve: Party Colonisation of the Media in Central and Eastern Europe (Budapest & New York: The Central European University Press, 2014). Legutóbbi szerkesztett kötete: Media in Third-Wave Democracies. Southern and Central/Eastern Europe in Comparative Perspective (Budapest & Párizs: L’Harmattan, 2017).
Korábbi kötetei:
Média és politika (PrintXBudavár Zrt., 2010)
Média és társadalom (PrintXBudavár Zrt., 2006, 2008)
Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában (társszerk., Kotroczó Róberttel és Sükösd Miklóssal, L’Harmattan, 2007)
A rendszerváltás és az újságírók (társszerk., Monori Áronnal; az interjúkat Rádai Eszter készítette, PrintXBudavár Zrt., 2007)
Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig (szerk., Akadémiai Kiadó, 2005)
Globalizáció, média, politika (társszerk., Bayer Józseffel, MTA Politikai Tudományok Intézete, 2005)
Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák (Kodolányi János Főiskola, 2004)
Reinventing Media. Media Policy Reform in East Central Europe (társszerk., Sükösd Miklóssal, The Central European University Press, 2003)
Media & Politics (társszerk., Hegedűs Istvánnal, Új Mandátum, 2001)
