budapest kifejezésre történő keresés eredménye:

Kérdések és válaszok 1918–1919-ről

Ki mondta ki először, hogy „Nem! Nem! Soha!”? Kik ölték meg Tisza Istvánt? Miért Károlyi Mihály lett a forradalom vezére? Harcosokat vagy fosztogatókat nem akart látni Linder Béla? Sikkasztott-e Kun Béla? Puccs vagy forradalom? – Milyen viccek terjedtek a kommün idején? Átadta-e a hatalmat Károlyi Mihály? Mondta-e Ady a halálos ágyán, hogy „ez nem az én forradalmam”? Magyar forradalmár volt-e Josef Tiso? Mi volt a „szovjetsör”? Miért Garbai Sándor lett a Forradalmi Kormányzótanács elnöke? Különbözött-e a nők elleni erőszak forradalomban és ellenforradalomban? Mit ettek a népbiztosok? Valóban mozikká akarták-e alakítani a templomokat a kommünben? Hogyan kerültek korábbi császári, honvéd- és későbbi horthysta tisztek a Vörös Hadsereg élére?

Az első világháborús vereség, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a katonai és gazdasági összeomlás elsöpörte 1918 őszén a régi, díszmagyarba öltözött politikai elitet: egy szocialistává lett „vörös gróf” mellett kopott zakós baloldali újságírók, értelmiségiek és szakszervezeti vezetők kerültek az ország élére. Feladatuk talán nehezebb volt, mint bárkinek addig a magyar történelemben, és a válaszkísérleteik is példátlanok voltak. Az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenysége máig heves indulatokat vált ki a magyar közvéleményben. A kötetet jegyző történészek „harag és részrehajlás nélkül” igyekeznek ismertetni a legfontosabb 1918–1919-es magyarországi eseményeket, teszik pontosabbá ismereteinket és megfelelő helyenként cáfolják a kerengő tévhiteket.

A sorozat korábbi köteteit itt találja.

SAJTÓVISSZHANG

„Hazaárulás és patkányforradalom”? Kérdések és válaszok 1918-1919-ről (Mérce, 2018. október 17.)

Hozzászólásaink a vörösterror-vitához (Kérdések és válaszok 1918–1919-ről c. könyv) (Clio Intézet, 2018. december 1.)

A velünk élő bolsevizmus (Ligeti Dávid, Magyar Idők, 2018. december 4.)

Szabadkőműves összeesküvéstől az Erdély-mentő Mackensenig: 1918–19 legendái és a valóság (Borbás Barna, Válasz Online, 2019. március 6.)

A kormánypártiaknak nem tetszik, ha kiderül: a történelem nem fekete és fehér (Tálos Lőrinc, Azonnali.hu, 2018. december 19.)

A mostani magyar ellenzék sokat tanulhatna a száz évvel ezelőtti magyar baloldaltól, hogyan hozhatna létre ellenvilágot (Lakner Zoltán, 168 óra, 2018. november 3.)

Relativizálják a vörös terrort a balos történészek (Czopf Áron, Mandiner, 2018. november 15.)

Kun Béla folyton sírt, a Lenin-fiúk cukiságkampányt csináltak Burzsuj kutyával (Kolozsi Ádám, Index, 2018. március 21.)

1918: a lehetetlen forradalom (Révész Sándor, hvg.hu, 2018. október 28.)

Tanácsköztársaság-könyv: ferdítés nélkül, némi részrehajlással (Lakner Dávid, Magyar Hang, 2019. január 9.)

Lőrinc László könyvkritikája az Élet és Irodalomban (EX LIBRIS – LXII. évfolyam, 35. szám, 2018. augusztus 31.)

Az első világháború vége: a fegyverszünet bizonytalanságba taszítja Magyarországot (Szegő Iván Miklós, elsovh.hu)

A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában a kötet kapcsán 2018. április 20-án Csunderlik Péter beszélgetett Hajdu Tiborral – a Tanácsköztársaság történetéről írt eddig egyetlen, 1969-es nagymonográfia szerzőjével – a proletárdiktatúra történetéről és magyarországi utóéletéről. A felvétel ide kattintva visszahallgatható.

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2018. április 21-én mutattuk be a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében a Millenárison ROMSICS GERGELY, HAJDU TIBOR, EGRY GÁBOR, CSUNDERLIK PÉTER és PÓK ATTILA történészek részvételével:

 

Társadalmi struktúra és állami redisztribúció

Ahogy a cím is egyértelműen utal rá, ez a könyv egy régi téma, az „osztályviszonyok” értelmezése körül forog. Közelebbről az a kérdés áll középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről: a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján. Mindehhez a Polányi Károly által bevezetett piac és redisztribúció fogalmakat hívja segítségül. Ezeket a ’80-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazta a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Most ennek a 21. századi globális tőkés piacgazdaság keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet.

A könyv szükségszerűen több szálon fut, így hangsúlyos szerepet kapnak benne a szociálpolitikai változások, a pénzbeli támogatások, a jóléti szolgáltatások, az állami foglalkoztatás kérdései, valamint a korábbi államszocialista modellről az „új” európai jóléti modellre történő átállás ellentmondásai illetve ennek tanulságai is. A fő cél azonban a rendszerváltás utáni negyed század során felhalmozott empirikus anyag mérlegelésén alapuló elméleti általánosítás, hogy ennek segítségével minél élesebben kirajzolódjanak a mai magyar társadalom struktúrájának alapvető összefüggései, és olyan modellhez jussunk, amely az empirikus társadalomkutatás során is elfogadható részletességben képes visszatükrözni az anyagi természetű egyenlőtlenségeket.

A könyv tanulsága: a társadalmi struktúra és az „osztályviszonyok” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló államoknak a 21. század globalizálódott gazdaságában is meglehetősen nagy a hatalmuk a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására.

A könyv elsősorban szociológusokhoz-szociálpolitikusokhoz szól, de a szerző reményei szerint számot tarthat a jogalkotók, a politikusok és a magyar társadalom működését figyelemmel kísérő nagyobb közönség érdeklődésére is.

 

A szerzőről

Vastagh Zoltán (1981) szociológus, társadalomstatisztikus. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoportjának tudományos segédmunkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Doktori Iskolájának doktorjelöltje, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagja. Kutatási területei: szegénység, gyermekszegénység, társadalmi struktúra, fogyasztási szokások, életstílus.

 

A sorozatról

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre 11 ösztöndíjas kutató bevonásával, akik azóta rendszeresen vitatják meg egymás és külsős szerzők kutatásait és írásait. 2017 folyamán a Politikatörténeti Alapítvány ismét ösztöndíjpályázatot írt ki, hogy lehetővé tegye új műhelytagok csatlakozását a közös munkához. A Társadalomelméleti Műhely célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait.

A Földes György által szerkesztett sorozat további köteteit itt találja.

 

SAJTÓVISSZHANG

Ami kinn, az van benn. A „magyar társadalom” külső függőségeinek és belső szerkezeteinek viszonyáról (Éber Márk Áron, socio.hu, 2018)

Ezek voltak 2017 legjobb olvasmányai (Kiss Viktor írt a kötetről a Mércén, 2017. december 30.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A sorozat első három kötetét 2017. október 9-én mutattuk be a Politikatörténeti Intézetben Bozóki András, Éber Márk Áron, György Péter, valamint a szerzők, Antal Attila, Bagi Zsolt és Vastagh Zoltán részvételével.

 

 

Az esztétikai hatalom elmélete

A kötet e-könyvben is kapható itt

 

Nincs hathatós emancipatorikus politikai cselekvés kulturális emancipáció nélkül – ez a könyv központi állítása. A kulturális emancipáció egy újbarokk korban azonban nem jelentheti a modernitás műveltségének és művelődésének visszavárását. Milyen lehetőségek maradnak? Részvételi tömegkultúra és új tudatot teremtő művészet. A kulturális felszabadítás eszköze a képessé tétel, nem pedig az elidegenedés felszámolása.

 

A szerzőről

Bagi Zsolt (1975) tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen és az Université Paris-Est Créteil Val-de-Marne egyetemen végezte.

Filozófus és irodalmár, legfontosabb művei:
A körülírás. Nádas Péter: Emlékiratok könyve (Jelenkor, 2005)
Az irodalmi nyelv fenomenológiája (Balassi, 2006)
Helyi arcok univerzális tekintetek. Facies localis universi (Műút, 2012)

Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatója, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagja.

 

A sorozatról

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre 11 ösztöndíjas kutató bevonásával, akik azóta rendszeresen vitatják meg egymás és külsős szerzők kutatásait és írásait. 2017 folyamán a Politikatörténeti Alapítvány ismét ösztöndíjpályázatot írt ki, hogy lehetővé tegye új műhelytagok csatlakozását a közös munkához. A Társadalomelméleti Műhely célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait.

A Földes György által szerkesztett sorozat további köteteit itt találja.

 

SAJTÓVISSZHANG

Nincs politikai felszabadítás kulturális felszabadítás nélkül (Borbély András, Mérce, 2018. augusztus 24.)

Felszabadítás most! (Borbély András, A szem, 2018. augusztus 21.)

Ezek voltak 2017 legjobb olvasmányai (Kiss Viktor írt a kötetről a Mércén, 2017. december 30.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A sorozat első három kötetét 2017. október 9-én mutattuk be a Politikatörténeti Intézetben Bozóki András, Éber Márk Áron, György Péter, valamint a szerzők, Antal Attila, Bagi Zsolt és Vastagh Zoltán részvételével.

 

Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták

A kötet sajnos már nem kapható, de e-book formátumban elérhető itt.

 

Ha áthaladunk az Anker közön, a második szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját (ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható), mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban. Miért?

1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra esküdő társaság indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki. Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a galileistákat, versek sorát dedikálta a Galilei Körnek, Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy ők vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”. A kör jelentősége ellenére azonban 1960 óta lényegében nem jelent meg tudományos monográfia a nemzetközi hírű tudósok sorát adó diákegyesület történetéről.

Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építő munkája ezt a hiányt kívánja betölteni, elsősorban a diákegyesület történetének 1908–1914 közti „nagy korszakára” koncentrálva, de ismertetve a galileisták 1914 utáni, a Galilei Kör 1918. januári bezárásához vezető antimilitarista tevékenységét is. A galileisták 1918–1919-es eseményekben játszott szerepéről tudottakat is eddig nem ismert részletekkel gazdagítja a diákegyesület történetének feldolgozása.

 

SAJTÓVISSZHANG

A kötet bekerült a Magyar Nemzet 2017-es történelmi témájú válogatásába (a szerző másik, Pető Péterel közös kötetével együtt)

Sokan ma a korszak sorosistáiként tekintenek rájuk (Lakner Dávid, Magyar Nemzet, 2017. április 12.)

Száz éve összeálltak a fiatalok, hogy megvédjék a tanszabadságot – nem lett jó vége (Farkas Attila Márton, 24.hu, 2017. április 21.)

„Láznak ifjú serege” vagy „bárgyú eszmezavarosok” – kik voltak a galileisták? (Csunderlik Péter, Múlt-kor, 2017. április 21.)

Könyvismertető az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem honlapján (Róbert Péter, 2017. április 26.)

Könyv + Idealisták (Révész Sándor könyvajánlója a HVG-ben, 2017. május 4.)

Haza ÉS/VAGY haladás? Puzsér Róbert beszélget Horváth Oszkárral, Csunderlik Péterrel és Farkas Attila Mártonnal a Szirmok, virágok, koszorúk c. film és a Galilei Kör történetéről szóló kötet kapcsán (2017. május 17.)

Az idegenszívű Ady beállt a sorosista szabadkőművesek mögé (Kolozsi Ádám, Index, 2017. május 22.)

“A diákoknak a legradikálisabbaknak kell lenniük” – Csunderlik Péter történész a Galeli Körről (Pap Szilárd István, Kettős Mérce, 2017. május 21.)

Gyermek Voltaire-ek (László Ferenc, Magyar Narancs, 2017. május 25.)

Az észmunkások – A Galilei Kör története (Szénási Sándor interjúja a szerzővel, 168 óra, 2017. június 15.)

Régen minden jobb volt – PODCAST (2017. június 2.) – Csunderlik Pétert kérdezte a Galilei Kör történetéről Baranyi Tamás történész, az Antall József Tudásközpont kutatási igazgatója

Hajdu Tibor: A Galilei Körről egy évszázad perspektívájából (Múltunk 2017/2)

Pető Iván: “Az igazság egy lehet csak…” (Mozgó Világ 2017/7-8.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2017. április 22-én mutattuk be a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Résztvevők: Csunderlik Péter, Pók Attila, Konok Péter. Moderátor: Földes György

 

Nem lehet visszatérni

 

A kötetet 2017. április 21-én mutattuk be a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Résztvevők voltak: Deres Péter dramaturg, szerkesztő; Fedor Vilmos író, Miskolc volt alpolgármestere; Gálvölgyi János színművész

Moderálta: Sándor Erzsi. Felolvasott: Fillár István

Az eseményről készült videófelvétel ide kattintva megtekinthető.

 

A kötet Nagy Attila színművész, rendező önéletrajzi és színház-esztétikai írásainak, nyilatkozatainak, személyes vallomásainak szerkesztett gyűjteménye. Nagy Attila részt vett az 1956-os forradalomban, amelyet követően előbb halálra, majd  –  enyhítésként – 12 évi fegyházbüntetésre ítélték, ahonnan 1961-ben szabadult. Ezek viszonylag közismert tények, ám az már kevésbé, hogyan került az események fősodrába, illetve, hogy a börtönéveket miként sikerült átvészelnie. Ugyancsak kevesen ismerik a kiváló színművész családjának, gyermekkorának és művészi indulásának részleteit.

A kötet első része ezeknek a személyes emlékeknek bizalmas hangnemű bemutatása: a látszólag békés ifjúkortól a pályakezdő színész dilemmáin át az ’56-os események felidézéséig. Az életrajz itt –amellett, hogy őrzi „mesélő” stílusát és atmoszféráját –,  pontos kor- és társadalomrajz is.

A kötet második fele Nagy Attila színészi-rendezői filozófiáját mutatja be a művész színház-esztétikai esszéin keresztül: elvei, tanácsai, szakmai javaslatai ma is megállják helyüket; és egy elmélyült, sokat elemző-gondolkodó, a világszínház fejleményeiben naprakész, éles szemű intellektuális alkotó portréját rajzolják ki.

A kötet emellett tartalmaz néhány interjút is, amelyekben a szerző élete legfontosabb stációiról, fordulópontjairól vall az újságírónak.

 

Mesék a nagy háborúból

Kovács György 1875-ben a Somogy megyei Kastélyosdombón született, árva gyermekként nevelkedett, iskolába nem járt, felnőtt korában pásztoroktól tanult meg írni-olvasni. Az I. világháborút a magyar királyi pécsi 19., majd a budapesti 30. honvéd gyalogezred  közkatonájaként szolgálta végig, bejárva az orosz, román és az olasz frontot. Harctéri naplója egymásba fonódó meseszerű történetekként eleveníti meg az első világháború eseményeit. Azonban csak a stílus Háry János-i, a leírt tartalom maga a háború drámai és naturális valósága, ahogy azt Kovács György és sok millió társa 1914 és 1918 között átélte.

A szerző a szöveg mellett, hol azok illusztrálására, hol azoktól függetlenül, rajzokat is készített. A napló gazdag, naiv népi ábrázoló művészet körébe sorolható képi anyaga önmagában is különleges. A fronton szabadidejében alkotó Kovács György az írás és a rajzolás segítségével egy másik világba ringathatta magát. 100 év múltával a kötet és a képek megjelentetésével most velünk teheti ugyanezt.

 

Kiadó: Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány

Sorozat: Nagy Háború Könyvek (2.)

A sorozat első kötetét itt találja: A pokol tornácán. Imre Gábor kadét doberdói naplója

 

Holtpont

Jelen kötet a Politikatörténeti Alapítvány által támogatott Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyében együtt gondolkodó és vitázó társadalomtudósoknak a mai magyar valóságról adott elemzéseit, kritikus látleleteit tartalmazza. A kötet első felét a magyar politika, a másikat a magyar társadalom szociális és kulturális viszonyai elemzésének-leírásának szenteljük.

Reményeink szerint az írásokból világosan kirajzolódik a demokrácia és a társadalom válságának egy olyan kritikus olvasata, amely új színt képvisel a jelenlegi hazai tudományos és politikai diskurzusban. Elemzéseinkben szakítunk azzal az eddig jellemző gyakorlattal, amikor a vita résztvevői önreflexió nélkül, csak a mindenkori politikai kurzust hibáztatják a bajokért, az áldatlan közállapotokért. Ennek az újításnak persze meglehet az ára: harag és elutasítás az érintettek részéről.

Kötetünk fontos következtetése: a nemzeti együttműködés meghirdetett rendszerét fel kell hogy váltsa az európai együttműködésben részt vállaló Magyar Köztársaság társadalmi-gazdasági szolidaritásnak formát adó demokráciája. Ennek az új köztársaságnak tagadnia kell az illiberális berendezkedést, de nem lehet puszta folytatása a 2010 előtti liberális alkotmányos demokráciának. A korábbi modernizációs konszenzus helyébe egy igazságosabb társadalom vízióját célszerű állítani, a zárt nemzetfelfogást egy nyitott, befogadó nemzetfelfogással érdemes felváltani.

Szerkesztők: Földes György és Antal Attila

 

 

TARTALOM

 

Előszó

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

Scheiring Gábor: A nemzeti burzsoázia diszkrét bája – A demokrácia hanyatlásának politikai gazdaságtana

Sebők Miklós: A modernizációs konszenzus mint a rendszerváltás ideológiája és közpolitikája

DEMOKRÁCIA, (IL)LIBERALIZMUS ÉS ELLENSÉG

Böcskei Balázs: Új autoriter rezsimek, a magyar illiberalizmus és a „létező liberalizmus” válsága

Csigó Péter: ’89 mint társadalmi csapda

Antal Attila: Politikai ellenség és identitás

TÁRSADALOM ÉS SZOLIDARITÁS

Vastagh Zoltán: Az állami újraelosztás és a jövedelmi egyenlőtlenségek politikai természete

Misetics Bálint: „Gátak építése helyett” – A hajléktalanság állami kezelése a rendszerváltás után

Takács Erzsébet: A szolidaritás és a társadalmi együttműködés az individualizálódott társadalmakban és Magyarországon

IDENTITÁS, KULTÚRA, EMANCIPÁCIÓ

Binder Mátyás: „Roma – identitás – politika” a rendszerváltás utáni Magyarországon

Patakfalvi-Czirják Ágnes: Nemzeti csoportkép. A székely identitás mint kategória alakulása a rendszerváltás óta

Bagi Zsolt: Emancipáció túl a modernség horizontján – A mai magyar irodalom elköteleződéseiről

 

 

SAJTÓVISSZHANG

Holtpont és elmozdulás. A nemzetközi politikai gazdaságtan diagnózisától a jóléti állam északi modelljének terápiájáig (Éber Márk Áron)

Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről (Népszava, 2016. május 3.)

 

RENDEZVÉNYEK

 

2016. május 6.
Könyvbemutató és beszélgetés a Szimbiózis Napokon

Résztvevők: BINDER MÁTYÁS, PATAKFALVI-CZIRJÁK ÁGNES, ANTAL ATTILA

 

 

2016. május 3.
Szakmai vita a kötetről a Politikatörténeti Intézetben

Résztvevők: SZALAI ERZSÉBET, ELEK ISTVÁN, MAGYAR BÁLINT

 

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2016. április 22-én mutattuk be a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Gagyi Ágnes és Andor László közreműködésével.

 

 

KONFERENCIA

2015. november 26.
A mai magyar valóság az elmúlt negyed század tükrében
Politikatörténeti Intézet

A részletes programhoz és az előadásokról készült videók megtekintéséhez kattintson ide.

 

 

Keresztény voltam Európában

Közhely, hogy minden könyvnek megvan a maga sorsa. Ezen igazság alól természetesen Salamon Mihály könyve sem kivétel, amely a budapesti zsidómentés és ellenállás egyik központi helyének, az Üvegháznak a történetét dolgozza fel. Ugyanakkor érdemes megállni egy pillanatra a könyv öndefiníciójánál: riport regény. Regényes formában írja meg az üldözött és bujkáló zsidók, illetve a földalatti cionista mozgalom történetét. De regényes azért is, mert szabálytalan a történet fűzése, az idősíkok kezelése. A szöveg fogalmazása pedig visszaadja a ’40-es évek szóhasználatát, kifejezéseit, vagy az akkor még élő héber, illetve jiddis szófordulatait. És ugyanakkor egyfajta riport is, vagy még inkább leírása az Üvegház mindennapi életének, az ott lakó emberek sorsának. Riport, mert a szerző átélője és résztvevője volt az eseményeknek, így a benne szereplők is valós személyek, hús-vér emberek voltak.

A regény keletkezésének pontos körülményeiről sajnos kevés konkrét információval rendelkezünk. S bár a különböző internetes fellelhetőségek szerint a kiadás éve lehet akár 1949, 1955, de akár 1957 is, mi ebben a kérdésben nem foglaltunk állást. Annyit vehetünk biztosra, hogy a szerző már Izraelben vetette papírra munkájának végső változatát. Ez együtt járt azzal is, hogy néhány dologra már nem emlékezett, talán nem is emlékezhetett kristálytisztán.
A magyar kiadás előkészületeként a Vámos György által átdolgozott és szerkesztett műhöz csak a szükségszerű magyarázó és pontosító lábjegyzetekkel láttattuk el a jobb érthetőség és a pontosság kedvéért. Tekintettel a szövegben szereplő személyek számára és fontosságára, indokoltnak láttuk, hogy akiről csak lehetett egy rövid biográfiát is közöljünk a kötet végén egy „kislexikonban”.

 

Felelős szerkesztő, a jegyzeteket írta és az annotált névmutatót készítette Kovács Tamás és Klettner Csilla.

 

Sajtóvisszhang:

Eltagadott hősök. A zsidómentő akciók (Barát József, 168 óra, 2016. június 30.)

Róbert Péter recenziója (or-zse.hu, 2016. június 29.)

Keresztény voltam Európában – interjú Kovács Tamással, a kötet egyik szerkesztőjével (Hangfelvétellel!) (Médiaklikk, 2016. július 29.)

 

Könyvbemutató:

A kötetet 2016. június 23-án mutattuk be az Üvegház emlékszobájában (1054 Budapest, Vadász u. 29.). A művet Vámos György szerkesztő, a Carl Lutz Alapítvány vezetője és Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója ismertette.

Az eseményről készült videófelvételt ide kattintva megtekintheti.

A bemutatóról készült képgalériánkat itt találja.

Etnicitás, identitás, politika

A két világháború közti magyar kisebbségek története általában egy trauma- és hanyatlástörténetként jelenik meg. Egry Gábor munkája más megközelítést választ, a kisebbségi eliteket fontos szereplőként kezelve megpróbálja rekonstruálni, hogy milyen módon alakíthatták saját csoportjaik identitását, akár Budapest, akár a nemzetállami központok ellenében is. Ehhez olykor váratlan szövetségesre találtak a regionális többségi elitekben, akik nem ritkán a kisebbséggel vállaltak kvázi-etnikus közösséget többségi társaikkal szemben, bár saját nemzetiesítő céljaikról általában nem mondtak le.

Az eredmény egy messze nem kétoldalú, dinamikus viszonyrendszer volt, amelyben ugyanazok a csoportok akár egyszerre tartozhattak egybe és állhattak a nemzeti közösségek közti határ két oldalán. Mindez azonban nem csupán öntematizáció volt, hanem a mindennapokban is tetten érhető jelenség, ami nem pusztán nemzeti közömbösséget, hanem az élet különböző színtereinek változó mértékű nemzetiesítését is magában hordozta. A nemzetiesítő állam azonban sokszor nem csupán egyénekkel, hanem helyi közösségekkel és szokásaikkal, normáikkal is szembesült. A közösségi és a magánszféra átalakulásának folyamata ennek hatására változatos formában ment végbe; egységes, jogszűkítő nemzetállam helyett sokáig inkább az etnicitás, a nemzetiségi viszonyokat informálisan elrendező helyi kompromisszumok sorát megteremtve.

 

A kötetet 2015. december 14-én mutattuk be a Politikatörténeti Intézetben ABLONCZY BALÁZS történész és FEISCHMIDT MARGIT szociológus részvételével. Az eseményről készült videót ide kattintva megtekintheti az interneten.

 

Sajtóvisszhang:

Identitáspolitikák és hétköznapok Nagy-Romániában és Csehszlovákiában (Zahorán Csaba, Patakfalvi-Czirják Ágnes, Múltunk 2016/4)

Identitás és politika – összefonódó történetek (A. Gergely András, Közelítések III. évf. 1-2. szám, 103-105. o.)

Rigó Máté recenziója (Hungarian Historical Review 6,  no. 2  (2017): 473-478.)

„Előadva, elfogyasztva” (Szabó Csongor, REGIO, 25. évfolyam 3. szám, 2017)

 

A Lengyel Történettudományi Társaság krakkói tagozata valamint a Jagelló Egyetem Történettudományi Kara 2001-ben Wacław Felczakról és Henryk Wereszyckiről elnevezett díjat alapított XIX. és XX. századi közép-kelet-európai történelemmel foglalkozó kutatók számára. Egry Gábor kötetét 2017-ben jelölték erre az elismerésre, amelyet végül nem kapott meg, de a jelölés ténye is fontos adalék a könyv tudományos megítéléséhez.

 

Nem celeb, csak híres

Lássanak csodát: a Szerző –  maga is a szó legteljesebb értelmében szaktárs – nem magáról ír, hanem a többieket mutatja be! Azokat, akiket – ahogy írja – szeret. Itt és most, Szerzőnk szeretettel közelít, e szerint is válogat. Akik ismerik őt, tudják, nincs jogunk kételkedni.  Ebben nem ismer tréfát. (Vitray Tamás)

Ennek a könyvnek a szereplői kivétel nélkül tisztelhető profik. Ismerkedjenek meg velük, hiszen az a közös jellegzetességük, hogy nem a bulvársajtó csinálta meg őket, hanem saját eredetiségük, tehetségük és szakmai jártasságuk. (Rangos Katalin)

Olvasom ezeket az interjúkat a hozzám huszonöt évvel ezelőtt kötődő emberekkel, és valami furcsa melegség jár át. Annyira örülök, hogy ilyen sokra vitték… Fantasztikus volt ez a generáció, ezért nem véletlen, hogy nem tudták őket megtörni. Különös szerencsém volt, hogy nekem megadatott, hogy velük dolgozhattam. (Bánó András)

Ennyi izgalmas ember, ennyi értelem, érzelem és tehetség, micsoda sorsok, micsoda pályák és karrierek… Hogy is van ez? … hátradőlök, becsukom a szemem, és elképzelem: micsoda televíziót tudnának ezek csinálni a köz szolgálatában! (Érdi Sándor)

Szegvári Kati sokszínű csapatot vonultat fel, s nemcsak a személyekről, de a mai televíziós helyzetről is pontos rajzot ad. Szinte egységes csapatba rendezi a sokféle sorsot, embert, karriert. Bár ilyen választásom nincs, de a könyvet  olvasván elgondolkozom, vajon jó lenne-e ma közéjük tartoznom? (Horvát János)

 

TARTALOM

Előszó (Vitray Tamás)

A válogatott 13 – Így látják ők (Bánó András, Érdi Sándor, Horvát János, Rangos Katalin)

Kedves Olvasó! (Szegvári Katalin)

Azurák Csaba /
„Én ennek a világnak nem azért vagyok a részese, meg a szerelmese, mert szebb sonkát akarok kapni a boltban…”

Erős Antónia /
„Szép, szerethető az utam. Remélem, sok távolság van még előttem.”

Hadas Kriszta /
„Nekem kamerát kell adni a kezembe, akkor vagyok szabad.”

Hajós András /
„…én egy önálló csónakot vezetek, és akkor szállok át a gályát húzni, amikor én akarom.”

Kolosi Péter /
„…ezen a csatornán a különböző vélemények mind megjelenhetnek. Számomra ez jelenti a sajtószabadságot.”

Kotroczó Róbert /
„Valóra vált a gyerekkori álmom. Kevés embernek adatik ez meg.”

Máté Kriszta /
„…én ezt tanultam, ezt vallom, nem tudok mást mondani.”

Rábai Balázs /
„Azt mondták, ha kineveznek, az hadüzenet a hatalomnak.”

Sváby András /
„Sose féltem a bizonytalantól, nagyon sokszor léptem ki a biztos tutiból.”

Szellő István /
„…tesszük a dolgunkat, a nézők megelégedésére. Ezt nem én mondom, hanem számok bizonyítják.”

Till Attila /
„Bulvár szempontból én egy kispolgár vagyok.”

Vágó István /
„…nekem sokkal többet ér azoknak a szeretete, akik a világlátásomért szeretnek.”

Vujity Tvrtko /
„Soha nem akartam a saját riportjaim hősi halottja lenni.”

 

SAJTÓVISSZHANG

Szegvári Katalin nem celebjei, de annál inkább híresei (Boon.hu, 2019. május 30.)

RTL Klub Portré – Barabás Éva beszélget Szegvári Katalinnal (2016. május 18.)

RTL KLub Fókusz – beszámoló és interjúk a könyvbemutatóról (2016. április 25.)

ATV Start Plusz – a műsor vendége Szegvári Katalin (2016. április 25.)

Milyen tévét tudnának együtt csinálni! (168 óra, Karácsony Ágnes, 2016. április 27.)

Nem celebek, de híres beszélgetőtársak (Bors Online, 2016. április 25.)

Comment.com – beszámoló a könyvbemutatóról (Szűcs Gyula, 2016. április 25.)

Interjúk nem celeb híres emberekkel (Népszava, 2016. december 9.)

Bejegyzések Szegvári Katalin blogján (SztárKlikk, 2016. szeptember 11.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2016. április 23-án mutattuk be a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a szerző és a riportalanyok részvételével.