Posted on Hozzászólás most!

Hamarosan megjelenik Bajomi-Lázár Péter kötete

 

A médiarendszerben végbemenő változások rendszerint a politikai rendszerben végbemenő változásokat követik és tükrözik. Így történt ez Magyarországon is, ahol a 2010-es országgyűlési választások során kétharmados mandátumtöbbséget szerző Fidesz–KDNP pártszövetség hatalomra kerülése után azonnal nekilátott a médialátkép gyökeres újrarajzolásának. A Reporters Without Borders nevű szervezet szerint a sajtószabadság terén Magyarország 2010-ben még a világrangsor 23. helyén állt, 2018-ra azonban a 73. helyre csúszott vissza, azaz időközben ötven ország előzte meg. Ugyanebben az időszakban a Freedom House a magyar sajtót a „szabad” kategóriából a „részben szabad” kategóriába sorolta át. A kormánypártok a média jó részének gyarmatosításával és propagandacélokra való fordításával az évtized második felére ideológiai hegemóniát vívtak ki maguknak. A pártrendszerben kialakuló „centrális erőtér” immár a médiarendszerben is kialakult. Az ebben a kötetben összegyűjtött írások a média feletti informális politikai ellenőrzés kialakulását, az így létrejövő patrónusi-kliensi médiarendszer működését dokumentálják – különböző perspektívákból, az összehasonlító médiaelemzés (media systems theory) eszközeivel.

 

KÖNYVBEMUTATÓ

 

2020. március 25. szerda, 17 óra

Kőleves (1075 Budapest, Kazinczy u. 41.)

Bajomi-Lázár Péter: A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018

A kötetet UJ PÉTER újságíró, a 444 főszerkesztője és SIPOS BALÁZS médiatörténész, az ELTE docense mutatja be.

Facebook esemény

 

A KÖTETRŐL

 

A Pulitzer-emlékdíjas Bajomi-Lázár Péter legújabb könyve az Orbán–korszak médiájával, médiapolitikájával foglalkozó írásait gyűjti össze. Mégsem tanulmánykötetet tartunk a kezünkben, mert a szerző a könyv számára átdolgozta és egységes keretbe illesztette az egyes fejezeteket. Élvezetesen és érdekesen, nem szakemberek számára is követhetően, ugyanakkor tudományos igénnyel ír a média kormányzati gyarmatosításáról. Kitekint a nemzetközi színtérre is: egyfelől más közép- és kelet-európai országok tapasztalataival hasonlítja össze a magyar nyilvánosság sorsát, másfelől a nyugat-európaihoz viszonyítja térségünk médiapolitikáját és újságírói gyakorlatát. A kötetet a demokratikus intézményrendszer, benne a szabad sajtó iránti mély demokratikus elkötelezettség és jobbító szándék ihleti. Azonban sehol nem találunk a szövegben megalapozatlan filippikát, retorikai túlzást – csak alapos, követhető érveket, átlátható gondolatmenetet, adatokkal és tényekkel alátámasztott következtetéseket. A kötetet minden, a hírek, a média, a politika és a közelmúlt történelme iránt érdeklődő állampolgárnak ajánlom. Természetesen a könyv elődleges piaca az újságírók, a médiaipar munkatársai, a médiapolitika érintettjei. Ugyanakkor világos szerkezete és remek stílusa miatt tankönyvnek is ideális az egyetemek és főiskolák média- és kommunikáció szakos hallgatói számára. A legjobb könyv, amit az Orbán-korszak médiapolitikájáról írtak.
Sükösd Miklós, Koppenhágai Egyetem

 

Bajomi-Lázár Péter, aki évekig az Oxfordi Egyetemen működő Média és demokrácia Közép- és Kelet-Európában kutatócsoport főmunkatársa volt, ebben a munkájában a magyarországi média működését elemzi a rendszerváltozástól napjainkig. A megértés és a magyarázat érdekében a politikai rendszer és a médiarendszer működését, a médiapiac logikáját, az újságírói hivatás állapotát, szociológiai, gazdasági és kulturális tényezőket egyaránt figyelembe vesz, és az összehasonlító médiatudomány nemzetközi szakirodalmának legújabb eredményeit, elméleteit és modelljeit használja. Ebben a kötetében (amely hetedik saját könyve) a felsorolt szempontok alapján veszi górcső alá a politikai marketing és propaganda működését Magyarországon, az újságírók szakmai (vagy szakmaiatlan) tevékenységét, a média és a politika változó viszonyát, a sajtószabadság alakulását Közép- és Kelet-Európában. Azt a kérdést járja körül: miért van egyes országokban a médiának hatalma – míg másutt a hatalomnak médiája? Munkája így egyaránt elsőrendű olvasmány a médiakutatónak, a politikusnak, az egyetemi hallgatónak és a gyakorló újságírónak.
Sipos Balázs, Eötvös Loránd Tudományegyetem

 

A SZERZŐRŐL

 

Bajomi-Lázár Péter médiaszociológiát, médiatörténetet és összehasonlító médiatanulmányokat tanít a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A Médiakutató alapító szerkesztője. Legutóbbi szerzői könyve: Party Colonisation of the Media in Central and Eastern Europe (Budapest & New York: The Central European University Press, 2014). Legutóbbi szerkesztett kötete: Media in Third-Wave Democracies. Southern and Central/Eastern Europe in Comparative Perspective (Budapest & Párizs: L’Harmattan, 2017).

 

Korábbi kötetei:

Média és politika (PrintXBudavár Zrt., 2010)

Média és társadalom (PrintXBudavár Zrt., 2006, 2008)

Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában (társszerk., Kotroczó Róberttel és Sükösd Miklóssal, L’Harmattan, 2007)

A rendszerváltás és az újságírók (társszerk., Monori Áronnal; az interjúkat Rádai Eszter készítette, PrintXBudavár Zrt., 2007)

Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig (szerk., Akadémiai Kiadó, 2005)

Globalizáció, média, politika (társszerk., Bayer Józseffel, MTA Politikai Tudományok Intézete, 2005)

Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák (Kodolányi János Főiskola, 2004)

Reinventing Media. Media Policy Reform in East Central Europe (társszerk., Sükösd Miklóssal, The Central European University Press, 2003)

Media & Politics (társszerk., Hegedűs Istvánnal, Új Mandátum, 2001)

A magyarországi médiaháború (Új Mandátum, 2001)

Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában (Új Mandátum, 2000)

 

Posted on Hozzászólás most!

Megjelent Balázs Gábor kötete

 

Aligha van olyan esemény, amely inkább a tágabb értelemben vett „baloldali tábor” teljes egyetértésének tárgya lenne, mint Párizs városának felkelése, a párizsi kommün a vesztes porosz–francia háború után, és. ezzel azért többé-kevésbé mindenki egyetért. Ennek a jelenségnek persze az egyik oka, hogy talán ez az a fontos történelmi esemény, amelyről tán a legkevesebbet tudunk: a kommün története még hívei, rajongói, tisztelői számára is legtöbbször elég homályos. Ennek oka, hogy a kommün, ez a „tigrisugrás a történelem szabad ege alatt” (Walter Benjamin szavaival) már a kortársak számára is nagyon nehezen megfogható és elmesélhető történelmi eseménynek bizonyult.
A könyv bőséges korabeli és modern forrást felhasználva tárja fel a párizsi kommün kiváltó okait, történelmi gyökereit, a városi forradalom természetét, a kortársak reakcióit, az események lefolyását, a kommün utáni megtorlást, valamint a forradalom utóéletét az emlékezetben és a történetírásban. Feldolgozásának módszere egyszerre klasszikus és formabontó. olvasmányos és elgondolkodtató.

 

KÖNYVBEMUTATÓ

 

2020. március 30. (hétfő) 17 óra

Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)

A könyvet CSUNDERLIK PÉTER történész és TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS filozófus mutatja be.
A beszélgetést a szerző, BALÁZS GÁBOR moderálja.

Facebook esemény

 

Kérdések és válaszok a Horthy-korról (E-könyv)

A kötet nyomtatott formában is kapható itt.

 

Létezett-e olyan, hogy Horthy-rendszer? Kollaboráns vagy németellenes ellenálló volt-e Horthy Miklós? Mi a zsidó? Rémületet keltett-e az erdélyi és a felvidéki szellem? Milyen feminizmus volt a keresztény-konzervatív világban? Miért nem lett olajsejkség Zalából? Hány millió koldus országa volt Magyarország? Bűnös város volt-e Budapest? Amerikanizálódott-e a kultúra? Hová lett a budai világítótorony? Ki volt az igazi Trebitsch? – és így tovább. E kötetben egymás után sorakoznak a legkülönfélébb kérdésekre adott válaszok egy olyan korszakról, amelyről az utóbbi években nemcsak a történészek vitáznak, hanem közéleti diskurzusokban is folyamatosan jelen van.

Ezt a könyvet sokféleképp lehet olvasni. Akár hagyományosan, az elejétől a végéig, akár tematikus kérdéscsoportonként: a politika, gazdaság, társadalom, kultúra, mindennapi élet és további egységek szerint, vagy akár tetszőleges kérdéstől elindulva a kereszthivatkozásokat követve, mindig új és újabb kérdésekhez és válaszokhoz jutva. Vagy csak az éppen minket érdeklő kérdést elolvasva, bárhol és bármikor, amikor épp egy kérdés-válasznyi időnk van.

De olvashatjuk többféleképpen egyéni beállítódásunk szerint is: saját vagy családi sérelmeink, jó és rossz tapasztalataink, a büszkeség – ki mindenkit és mi mindent adtunk a világnak –, vagy természetes előítéleteink mentén.  És mert minden könyvben kérdéseinkre keressük a választ, ez a kötet megkísérli, hogy néhány sokak fejében ott bujkáló kérdést szakszerűen és röviden megválaszoljon a sokféle igazság mögött rejlő történeti valóságot kutatva. A sorozat többi kötetét itt találja.

 

Ízelítő a kötet által megválaszolt kérdésekből:

Gazdasági felzárkózás, helyben járás vagy lemaradás?
Miért írták alá a trianoni békeszerződést?
Kutat vagy politizál egy szociográfus?
Imitátor volt-e Gömbös Gyula?
Mire ébredtek rá a „magyarok”?
Német nyomás, befolyás vagy hatás?
Méltóságos volt-e a méltóságos úr, tekintetes-e a ténsasszony?
Kiket szolgáltak a cselédek?
„Mindent vissza” vagy etnikai revízió?
Lebbencsleves, puliszka és kenyér: miből állt a szegények étrendje?
Fogyott-e a magyar?
A „zsidók” jóval gazdagabbak voltak, mint mások?
Hová tűnt a száz koronás bankjegy?
Milyen kapitalizmus volt a Horthy-korban?
Ki mit akart „csinálnil” a zsidósággal, avagy hányféle antiszemitizmus volt?
Hol termett a nyilas?
Hogyan segítette a természetjárás a munkásöntudatot?
Társadalombiztosítás vagy karitatív tevékenység?
Kiknek épültek a modern villák a budai hegyoldalakon?
Magyarország a béke szigete volt 1944-ig?
Könnyen vicceltek-e havi 200 pengő fixszel?
Új idők focija: a zsidók tehettek az „egyiptomi csapás”-ról?
Mitől volt egyedülálló a pesti kabaré?
Hanyas volt a „kettős társadalom”?
Mikor ért véget a Horthy-korszak?

 

SAJTÓVISSZHANG

Hová tűntek a demokraták? (A Horthy-korról I.) (Lőrincz László, Tényleg! blog, 2015. július 14.)

Amiről nem is tudtad, hogy meg akarod kérdezni (A Horthy-korról II.) (Lőrincz László, Tényleg! blog, 2015. október 1.)

Horthy-patchwork. (Lőrincz László, Élet ÉS irodalom, 2015. szeptember 25.)

Kérdések és válaszok a Horthy-korról (Barotányi Zoltán, Magyar Narancs, 2015. szeptember 3.)

Kérdések és válaszok (Nádas Sándor, 168 óra, 2015. július 16.)

Hányast kapjon a Horthy-korszak? (Kolozsi Ádám, Index.hu, 2015. augusztus 22.)

Horthy-kor kamaszoknak. Ignácz Károly (Parászka Boróka, Marosvásárhelyi Rádió, Románia, 2015. augusztus 6.) – HANGFELVÉTEL

Horthy-éra: tekintélyelvű korszak, némi amerikanizálódással – interjú Ignácz Károllyal (HVG.hu, 2015. július 13.)

Májusi vágyak (Katherine’s Bookstore, 2015. május 10.)

 

 

Budai Díjas a Kérdések és válaszok sorozat

A 2014. évi Nemzetközi Könyvfesztiválon Budai Díjat kapott a Napvilág kiadó KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK c. ismeretterjesztő sorozata, az oktatást-nevelést legjobban segítő könyv kategóriájában.

Az elismerést hagyományosan a Könyvfesztivál záró napján, 2014. április 27-én, vasárnap adták át.

A Budai Díjakat minden évben az oktatást leghatékonyabban szolgáló könyvek kaphatják meg, a díjazottról a kerület pedagógusai döntenek, ezúttal a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium tanárai.

Ötvös Zoltán, a II. kerületi polgármesteri hivatal művelődési irodavezetője kiemelte, hogy a könyvszakma és a pedagógusok egy közösséget alkotnak, és a munkájukban egymásra vannak utalva. Megjegyezte: a Budai Díj nemcsak elismerést, hanem köszönetet is jelent; szerinte az oktatást segítő könyvek éppolyan fontosak lehetnek, mintha a 21. század nagyregényét írták volna meg, hiszen általuk „értő olvasókat” nevelnek a tanárok.

A díjakról döntő háromtagú testület képviseletében Szabó Papp Edit pedagógus elmondta: azokat a kiadványokat díjazták, amelyek a lehető legbővebb felhasználási lehetőségeket kínálják. A Kérdések és válaszok elnevezésű sorozat kapcsán kiemelte, hogy a Napvilág sorozata „ingoványos területekről” szól, az eddig megjelent négy kötet olyan témákat dolgoz fel kérdés-felelet formájában, mint az első világháború, a Kádár-kor, az Európai Unió vagy a cigányság.

 

 

A fényből a sötétbe

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE), a magyar zsidóság 20. századi történetének egyik fontos szereplője volt. A század első felében a zsidó-magyar kultúra terjesztésében vállalt szerepet, majd részt vett az első világháború alatti hadigondozásban, azt követően a numerus clausus hatásainak enyhítésében. Legnagyobb tette, amely kultúrtörténeti jelentőségű volt, az 1939-1944 közötti Művészakció létrehozása és működtetése volt.

A kötet végigköveti az OMIKE tevékenységének évtizedeit, bemutatja legfontosabb szereplőit. A részletes leírást több mint 100 kép, 600-nál több jegyzet, kislexikonként is használható névmelléklet egészíti ki.

Harsányi László (1947-) közgazdász, társadalomkutató. Korábban a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, majd a Holokauszt Emlékközpont igazgatója. Az OMIKE történetét nyolc éve kutatja, a témát érintő több publikációja jelent meg az előző években.

„Lakner Artúr, mielőtt a vagonba tuszkolták, a sínek mellett még gyerekelőadást szervezett” – Beszélgetés dr. Harsányi Lászlóval a Szombatban (Sós Csaba, 2024, március 7.) 

BESZÉLGETÉS A SZERZŐVEL

 

SAJTÓVISSZHANG

Könyv a száműzöttek színházáról (Criticai lapok, 2020. szeptember 10.)

Deskriptív hiánypótlás (Laczó Ferenc, Múltunk 2020/3. szám)

Café Péntek – a szerzővel Váradi Júlia beszélgetett a Klubrádióban – hangfelvétel (2020.02.21.)

Tűréshatár – a szerzővel Szunyogh Szabolcs beszélgetett a Klubrádióban – hangfelvétel (2020.01.27.)

Magyar-zsidó kórkép gyógymód nélkül (Librarius, 2019. december 27.)

Ex Libris – Domány András írása az ÉS-ben (LXIV. évfolyam, 7. szám, 2020. február 14.)

Egy magyar kultúrtörténeti emlék – hangfelvétel (Kossuth Rádió, 2019. december 13.)

A fényből a sötétbe – beszélgetés a szerzővel (Origo, 2019. október 3.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ

 

2019. november 11.

Goldmark terem (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

A szerzővel MÉLYKUTI ILONA beszélgetett.
Közreműködött: MÁRTON ANDRÁS.
A kiadót KLOPFER JUDIT főszerkesztő képviselte.

Kényszerpályáról tévútra

Jelen munka a Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon 1914. július-1919. március című kötet folytatásának tekinthető.

1919 márciusában a nemzetgyűlési választásokra készülő szociáldemokratákat sokkhatásként érte a Vix-jegyzék átadása és a Károlyi–Berinkey-kormány lemondása. Dönteni kellett a kormányzás átvétele, vagy az anarchia, a teljes káosz következményei mellett. A fővárosban fennállt ugyanis a fegyveres összeütközés lehetősége. A szociáldemokraták nem vállalták egy ilyen zendülés fegyveres elfojtását; és az összeütközések, „a testvérháború” elkerülése, a kölcsönös vádaskodások megszüntetése érdekében az MSZDP vezetése – parázs vita után és többségi határozat alapján – tárgyalásokat kezdeményezett a politikai együttműködésről a kommunistákkal. Az új külpolitikai orientációhoz szükséges orosz-szovjet kapcsolatokkal ugyanis csak a Szovjet-Oroszországból hazatért kommunisták rendelkeztek. A politikai együttműködésnek indult tárgyalás azonban a két párt egyesülésének kimondásával zárult. Ez a döntés a szociáldemokraták nagy tévedése volt, hisz így aktuálisan lemondtak a demokrácia alapelveiről, és elfogadták az egypártrendszerre épülő proletárdiktatúrát. Ilyen körülmények között az MSZDP vezetése a kormányzásnak „undorral” való elfogadása mellett döntött. 1919. március 20–21-én tehát nem volt sem forradalom, sem puccs. A Forradalmi Kormányzótanács támogatottsága a munkásság körében jelentős volt, míg más társadalmi rétegek kezdetben reménykedve figyelték az antanttal való dacos szembefordulást.

A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatásában foganatosított, elképesztő ütemben végrehajtott drasztikus intézkedések azonban már a román intervenció előtti napokban súlyosbították a kormányzat helyzetét. Április közepétől mind gyakrabban alkalmazták a diktatúra erőszakos, gyakran terrorisztikus módszereit.

A törvényhozói és végrehajtó hatalmat egyesítő Forradalmi Kormányzótanács határozottan utasította vissza a rabló területi követeléseket tartalmazó Vix-jegyzéket, és követelte a fegyverszüneti megállapodás betartását, valamint a vitás kérdések tárgyalásos rendezését. Az orosz katonai segítség elmaradása, az európai forradalmi mozgalmak visszaesése nem kedvezett a Vörös Hadsereg sikeres tavaszi harcainak, és a tartalékok is kimerültek. A 1919. júniusi kongresszusok heves vitái és a kulisszák mögötti tárgyalások bonyodalmai pedig már előrevetítették a hatalomváltás módozatait és lehetőségeit.

 

Varga Lajos történész, az MTA doktora. Több évtizedes kutatómunkája az 1867 és 1945 közötti Magyarország társadalmi, politikai mozgalmainak vizsgálatára irányult. E témakörben több könyve, számos tanulmánya jelent meg. Több feldolgozása a parlamentarizmus, a választójog kérdésével foglalkozik.

Kiadónknál eddig megjelent művei:

 

SAJTÓVISSZHANG

Megvalósíthatatlan álomból megvalósuló rémálom (Horváth Gábor könyvkritikája, 2020. május 2.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ

 

2019. november 14.

Politikatörténeti Intézet (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

A kötetet bemutatta:
CSUNDERLIK PÉTER történész, Politikatörténeti Intézet
PÓK ATTILA történész, BTK TTI

 

A demokrácia lebontása Magyarországon

Az Európai Unió tagjai között Magyarország az egyetlen, amely csak részben szabad ország, derül ki a Freedom House 2019 februárjában megjelent értékeléséből. Hogyan jutott Magyarország idáig, hogyan lett az Unió „éltanulójából” legnagyobb kritikusává?

A könyv bemutatja a demokrácia fokozatos leépítését, és rávilágít arra, hogy a mai problémák és az EU-konfliktus oka sokkal mélyebben gyökerezik, belső természetű, és jóval korábbra tehető, mint a menekültválság. A magyar politikai és társadalmi változásokat évtizedek óta tanulmányozó, Magyarországon hosszú időt töltött finn történész és politológus szemével egyszerre láthatjuk belülről és egy tágabb perspektívából, finnországi példákkal is megvilágítva hazánkat és az országban zajló folyamatokat.

Nemcsak Magyarországról, hanem az egész régióról, sőt, tágabb értelemben világméretű jelenségekről is szól a könyv, s nemcsak azokhoz, akiket foglalkoztat, hogy merre tart ma Magyarország, hanem mindazokhoz, akiket Európa és Európa jövője is érdekel.

Fordította: Makra Hajnalka

 

SAJTÓVISSZHANG

Finnországot mégsem kell annyira féltetni a populistáktól (Szegő Iván Miklós, 24.hu, 2019. április 22.)

 

TARTALOM

Előszó

Magyarország ma
Demokrácia és politika
A demokrácia szerkezeti működése
A demokrácia névpolitikája
A puha autoritarizmus felé
Új alkotmány
A politikai kultúra változása

Emlékezet politika és a történelem felhasználása
Október 23. Demokrácia és mítosz
Március 15. Az identitás alapelemei
Augusztus 20. Ezeréves államiság

Európában és a nagyvilágban
A szomszéd államok és a nemzetpolitika
Az Európai Unióban
A világpolitika irányai

Korrupció, gazdaság és életszínvonal
Demokrácia és jólét?
Szavazás a pénztárcával
Gazdasági válság és az Európai Unió

Média és siker
A média rendszer- vagy tulajdonosváltása?
Jó hírek Magyarországról

Utóhang. A 2018-as választások után

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2019. április 8-án mutattuk be az Örkény István Könyvesboltban. Résztvevők:

EGRY GÁBOR, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója
HEGEDŰS ISTVÁN, a Magyarországi Európa Társaság elnöke
és a szerző, HEINO NYYSSÖNEN

 

LAUDÁCIÓ


Finn szemmel a magyar helyzetről

Heino Nyyssönen: A demokrácia lebontása Magyarországon
(Napvilág Kiadó, Budapest, 2019)

Hegedűs István könyvbemutatója elhangzott 2019. április 8-án az Örkény István Könyvesboltban (szerkesztett változat)

 

Tisztelt Érdeklődők!

Először is köszönet jár a kiváló fordítónak, Makra Hajnalkának: a könyv igazán olvasmányos, gördülékeny, érthető magyarul!

A szerző, Heino Nyyssönen régóta foglalkozik a magyar politikai rendszerrel. Stílusa visszafogott, józan, miközben egyértelmű és határozott az álláspontja. Új kötetében nem csak leírja és tényszerűen bemutatja a magyarországi liberális demokrácia lerombolásának történetét és hátterét, hanem normatív alapon bírálja az új berendezkedést, még akkor is, ha azt írja könyve végén, hogy szándéka szerint „nem elsősorban a politika normatív céljaira koncentrál, hanem inkább a módszereire”. Hát alaposan feltárja a Fidesz-kormányzás módszereit! Nagyon nem szereti, ami Magyarországon történik, de nem gyalázkodik: Heino Nyyssönen amolyan finn szenvedéllyel magyaráz. Ámbár lehet, hogy ez a felületes megfigyelésem csak rossz sztereotípia – vagy talán mégsem? Izgalmas, amikor hasonló összehasonlító kulturális jelentségeken és identitás-problémákon a szerző maga is hosszan elidőzik, visszatérően elmélázik.

Az egyik alapvető dilemma a könyvben ugyanis éppen a politikai kultúra helyzete, sajátossága – mindenütt, de persze leginkább Magyarországon. A szerző alaposan körbejárja a kérdést: politikai kultúrákról beszél, többes számban, megkülönböztetve a hivatalos állami reprezentációt – talán lehet így is mondani – és a megbúvó (back-door) politikai viselkedést és gondolkodásmódot. Tehát nem valamilyen elit-ellenkultúrát említ, amely ütközik a dominánssal, csak annyit mond, hogy ne higgyünk a szemünknek: más lehet a mélyben, a társadalom különböző rétegeiben, mint a politikai felszínen. Miközben nem fogadja el a politikai attitűdöket örökre meghatározó kulturális determinizmust, azért érdekes, ahogy számba veszi, mennyire egyedi a politikai diskurzus, mennyire eltérő a történelemszemlélet az egyes országokban. Magyarországon is megkülönböztet örökséget és hagyományt: a kádárizmus örökség, 1848 hagyomány. Persze mitikus hagyomány, ami – más történelmi eseményeknél, például Trianon esetében – éppen a tisztánlátást és a nyitott nyilvános történelmi vitákat és újragondolást nehezíti. A mai magyar kormány emlékezetpolitikája, legyen szó Nagy Imréről vagy Tisza Istvánról vagy a német megszállási emlékműről, rendkívül kiemelt szerepet játszott a tudatformálásban és a politikai konfliktusok kiéleződésében az elmúlt nyolc évben – 2018-ig jut el a szerző –, mégpedig egyértelműen nacionalista tálalásban. Mintha ez az emlékezetpolitikai magyar identitás jóval erőteljesebb lenne, mint a legtöbb nyugati demokráciában: sokszor nem is értik a külföldiek, miért olyan fontos az ezeréves történelemre való folytonos hivatkozás – ahogy Heino Nyyssönen fogalmaz – az egyik legnagyobb kis nemzet retorikájában és politikai érvrendszerében.

Ahogy Orbán Viktor beszédei is egyértelműen nacionalizmussal és populizmussal telítettek. A 2010 utáni magyarországi viszonyok közepette új politikai képződmény jött létre. A feladvánnyal – minek nevezzelek? – visszatérően foglalkozik a könyvben a szerző. Vagyis a rendszer természetének leírása, lényegének megragadása kitüntetetten fontos számára: legjobban a puha diktatúra mintájára alkotott kemény demokrácia terminológiát szereti, na meg az autoriter demokrácia kifejezést. Felveti ugyanakkor, Jan-Werner Müller nyomán, hogy olyan állat pedig nincs, aminek a neve illiberális demokrácia. Mégis nyitva marad a kérdés, van-e akkor még (korlátozott) demokrácia Magyarországon – és meddig marad puha az egyre tekintélyelvűbb rendszer?

Orbán és Európa: Heino Nyyssönen az európai uniós szerződés 7. cikk szerinti Magyarországgal szembeni eljárást kezdeményező 2018 őszi Sargentini-jelentést még tárgyalja, de az elmúlt hónapok-hetek felgyorsult eseményeit, így a Fidesz és az Európai Néppárt belháborúját természetesen már nem. Feleleveníti a Fidesz hatalomra kerülése óta bekövetkezett eseményeket, tehát az európai intézmények, leginkább az Európai Parlament és a magyar kormány közötti konfliktus-sorozatot, így a Tavares-jelentés elfogadását az Európai Parlamentben, amire válaszul a „Tiszteletet Magyarországnak!” kormányzati politikai követelése (és a központi kampány óriásplakátja) következett, illetve – a szerző megfogalmazásában „a düh és a felháborodás” keltette – furcsa, provinciális, ellen-országgyűlési határozat megszületett Magyarországon.

Hozzáteszem, 2019 áprilisában mindez már szinte történelem: ahogy ráfordulunk a májusi európai parlamenti választásokra, most már az a kérdés, kikerül-e a magyar kormánypárt az európai fősodorból és a nemzetközi populista/euroszkeptikus/radikális jobboldali tábor egyik vezető ereje válik-e belőle. Márpedig az Európai Unióhoz való viszonyunk is plurális: az európaizálódás azt is jelenti, hogy messze nem mindegy számunkra, ki a francia köztársasági elnök – és onnan nézve, hogy ki a magyar miniszterelnök. Még ha az egységes európai nyilvánosság csak most alakul, már egyáltalán nem zárt a tagállami politikai tér: immár nem csupán régimódi, szűkebb belpolitikai vita zajlik a közéletben. Magyarország esetében külön is érdemes lenne elemezni, hogy a belső és drámai politikai polarizáció hogyan függ össze éppen a nyitottság és bezárkózás híveinek fokozódó ellentétével.

A szerző többnyire 2006-tól indítja elemzését – bár például az úgynevezett „nemzetpolitika” esetében Kádár János egyik kijelentését is idézi, és a rendszerváltástól értékeli a hullámzó politikai folyamatokat. Így nem foglalkozik a Fidesz eredetével, történetiségével, a párt nézeteinek átalakulásával, nem bonyolódik bele sem az „orbanológiába”, sem a „viktorológiába”. Ami természetesen teljesen elfogadható – kicsit azért kár. Egyébként nekem kevésnek tűnik az a két-három mondat, amely a Kádár-korszak ellenzéki tevékenységét tárgyalja – pláne, hogy ebben a rövid keretben azt a színvonaltalan, bár elterjedt vélekedést is felidézi, hogy létezett-e a demokratikus ellenzék egyáltalán.

Két apró megjegyzés még a végére. A könyvben az szerepel egy ponton, hogy két egykori vezető politikus, Mikojan és Szuszlov „emlékiratait eljuttatta a Szovjetuniónak” – ami így nem érthető. Nyilván arról van szó, hogy jelentést írtak a szovjet kommunista párt politikai bizottságának 1956. október végén budapesti tárgyalásaikról és benyomásaikról. A másik, némileg fájóbb és gyorsan elintézett félmondat a könyvben, miszerint Orbán Viktor „meglepő fordulattal” – a háttértörténet valóban bonyolult és ellentmondásos – a szovjet csapatok távozását követelte 1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén. Ez a megfogalmazás így inkább ahhoz a közismert mítoszhoz áll közelebb, miszerint beszédében Orbán (egyedül) hazaküldte az oroszokat – és nem a jóval körülményesebb, átgondoltabb, ténylegesen elhangzott mondathoz. Szó szerint: „Ha nem tévesztjük szem elől ´56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.” Ez a megfogalmazás ma már nem is hangzik igazán radikálisnak – akkor meneküljünk vissza a legendához?… Végül is jól megvagyunk olyan idézetekkel, amelyek sosem hangzottak el, vagy nem éppen úgy, vagy nem abban az összefüggésben… Heino Nyyssönen biztosan nem ezt a megoldást javasolná, hiszen művében a történelmi tényekhez fűződő ragaszkodását bizonyítja.

Leginkább a magyarul olvasni tudó finneknek és a finnül tanuló magyaroknak ajánlom a könyvet! És mindenki másnak. Heino Nyyssönen műve nem csak kiváló összefoglalója az elmúlt nyolc év eseményeinek, hanem éles megfigyeléseivel a szerző a magyarországi és nemzetközi szakmai vitákat is gazdagítja.

 

Marx… Interpretációk, irányzatok, iskolák

Minek köszönhető Marx töretlen népszerűsége – teszik fel sokan a kérdést születésének 200. évfordulóján. A kötet szerzői-szerkesztői szerint ebben döntő szerepe van annak, hogy örökségéből az értelmezések, irányzatok és iskolák mérhetetlenül széles skálája alakult ki az idők során. Azt láthatjuk, hogy napjainkban a legtöbben először ezek kapcsán találkoznak a német gondolkodó nevével, és ennek hatása sugárzik vissza azután magára Marxra is. Az a gazdag szellemi-politikai muníció tehát, amelyet követői és örökösei felhalmoztak, végérvényesen beékelődik Marx időszaka és a mai olvasó kora közé.

A tanulmánykötet annak bemutatását tekinti elsődleges feladatának, hogy milyen formában kínál Marx „találkozási pontokat”. A három részre tagolt kötet egyes írásaiból megismerhetők azok a marxi gyökerű alapfogalmak, paradigmák és elméletek, amelyek megkerülhetetlenné váltak az idők során: a politikai gazdaságtan, formációelmélet, elidegenedés- és hegemónia,  a történelmi materializmus, osztályelmélet, rendszerelmélet, értékkritika és világrendszer-elemzés. Az elemzésekből feltárul, hogy miért oly vonzó sokak számára napjainkban azoknak az irányzatoknak a szellemi klímája, mint amilyen a maoizmus, a szituacionalizmus, a kritikai elmélet, a magyarországi Budapesti Iskola, az analitikus marxizmus, a Szocializmus, vagy Barbárság köre avagy a posztmarxizmus.  Végezetül megérthető, hogy a közgazdaságtan, a szociológia, a politikaelmélet, a pszichológia, a pedagógia, a feminizmus vagy az ökológia területein hogyan vannak jelen azok „kritikai” vagy „marxista” változatai.

A szerzők-szerkesztők szándéka szerint a szaktudományok művelőin túl a világ dolgai iránt érdeklődők, az egyetemisták és a terepen dolgozó aktivisták számára is hasznos, hiánypótló kötet abban is segít, hogy eligazodjunk Marx életművével kapcsolatban a túlegyszerűsítő, egydimenziós magyarázatok, az egymásnak is gyakorta ellentmondó és politikailag sokszor elfogult állítások tengerében.

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tanulmánykötete Karl Marx születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg 2018 őszén.

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet SZELÉNYI IVÁN és a szerkesztők, ANTAL ATTILAFÖLDES GYÖRGY és KISS VIKTOR mutatták be 2018. december 11-én a Politikatörténeti Intézetben.

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

Előszó: Marx öröksége, Marx örökösei
(Antal Attila, Földes György, Kiss Viktor)

 

Alapfogalmak, elméletek, paradigmák

Huszár Ákos
Osztályelmélet és elismeréselmélet – osztályharc az elismerésért?

Scheiring Gábor
Kritikai politikai gazdaságtan

Szigeti Péter
A termelési módok társadalmi formameghatározottsága. A formációelmélet jelentőségéről és hasznáról

Losoncz Márk
Marx, a rendszerteoretikus, a komplexitás gondolkodója

Marosán Bence
Elidegenedés és emancipáció a természetben. Ökológiai motívumok Marx és Engels munkásságában: úton egy marxista megalapozottságú ökológiai elmélet felé

Böcskei Balázs
A hegemóniaelmélet Gramscitól a neoliberális gyakorlatokig

Szigeti Attila
Értékkritika

 

Marxista változatok, kritikai pozíciók

Artner Annamária
A marxista közgazdaságtan alapjai és relevanciája napjainkban

Éber Márk Áron
A világrendszer-elmélet

Erős Ferenc
Lehetetlen küldetések: A pszichotudományok és a marxizmus

Kerékgyártó Ágnes
Öröklés nőágon: a marxista feminizmus

Dósa Mariann
A kritikai szociológiától a kritikai pedagógiáig – marxi gyökerekből

Antal Attila
Ökológiai marxizmus: az „ökológiai Marx” és annak felfedezése

 

Marxizmus – posztmarxizmus

Kapelner Zsolt
A kritika radikalitása: a frankfurti iskola és a kritikai elmélet

Mesterházi Miklós
Az egész város beszéli: Marx és a Budapesti Iskola

Merényi M. Miklós
Szocializmus vagy Barbárság: a demokratikus képzelőerő forradalma

Soós Kinga
Hosszú menetelés a marxizmus egy forradalmi ideológiája felé. Maoizmus keleten és nyugaton

Balázs Gábor
„In girum imus nocte et consumimur igni”. Guy Debord tegnap, ma, holnap

Szalai Miklós
Analitikus marxizmus: a marxizmus feladása vagy megújítása?

Földes György
A történelmi materializmus nyomában

Kiss Viktor
A posztmarxizmus intellektuális stratégiái

 

 

SAJTÓVISSZHANG

Mi maradt Marxból mára? Sok! (Pogátsa Zoltán, Új Egyenlőség, 2019. július 16.)

Ezek voltak 2018 legjobb olvasmányai (Mérce, 2018. december 29.)

Ismertető a KSH Könyvtár blogján (2019. június 28.)

2019. január 3-án a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában Földes György és Antal Attila beszélgettek a kötetről. Szóba került a marxizmus és posztmarxizmus kapcsolata, a baloldali politika elméleti és gyakorlati lehetőségei, a marxi életmű fontossága.

 

Ideológia, kritika, poszt-marxizmus

A kötet e-book formátumban is kapható itt.

 

A posztmarxizmus mint elméleti irányzat a hatvanas évek végén alakult ki, képviselői egyszerre kívántak túllépni az osztályharc és a történelmi materializmus horizontján és eközben hűek maradni Marx örökségéhez. Úgy érzékelték, hogy a kapitalizmus gyökeres átalakulása nyomán már használhatatlanná vált a marxizmus merev tudományos apparátusa. Az osztályharc, a világtörténelem, a forradalom, a szocializmus, a kizsákmányolás fogalmaira épülő beszédmódnak nemcsak mozgósító ereje csökkent, de érvényessége is megkérdőjeleződött.

E könyv elsőként teszi fel azt a kérdést, hogy miért éppen az ideológia lett az irányzat képviselőinek egyik központi témája. A szerző értelmezésében az ideológiakritika vonzereje abban rejlik, hogy a radikális-forradalmi politika újraalapozásának esélyét kínálja, lehetővé téve a marxista baloldal önkritikáját. Segítségével olyan eszközrendszerhez jutott a kritikai társadalomelmélet, amely alkalmasnak bizonyul a posztmodern kapitalizmus társadalmi és politikai folyamatainak elemzésére.

A szerző az ideológia problematikáján keresztül többek között olyan gondolkodók munkásságát mutatja be, mint Ernesto Laclau, Slavoj Žižek, Jean Baudrillard, Guy Debord, Michel Foucault, Gilles Deleuze és Antonio Negri. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy végül felvázolhassa azt az “ideológiakritikai szituációt”, amely véleménye szerint felelős a baloldali gondolkodás és cselekvés mai, egyre mélyülő válságáért. A könyv azzal, hogy közérthető módon segít eligazodni a különféle kortárs elméletek sokaságában, hasznos és hiánypótló olvasmány lehet a politológus, filozófus, szociológus hallgatók, illetve az érdeklődő laikusok számára is.

 

A szerzőről

Kiss Viktor (1976) politológus, ideológiakutató. Az ELTE BTK-n politikaelmélet, a Szegedi Egyetemen kommunikáció szakos bölcsész diplomát szerzett, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg PhD disszertációját. 2014 óta az MTA köztestületi tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Jelenleg a Politikatörténeti Intézet kutatója. Többek közt a Marx&Ideológia című könyv szerzője. Kutatási területe: ideológia, poszt-marxizmus, globalizáció, fogyatékospolitika.

Saját honlap
Közleményjegyzék: Magyar Tudományos Művek Tára

 

A sorozatról

Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre 11 ösztöndíjas kutató bevonásával, akik azóta rendszeresen vitatják meg egymás és külsős szerzők kutatásait és írásait. 2017 folyamán a Politikatörténeti Alapítvány ismét ösztöndíjpályázatot írt ki, hogy lehetővé tegye új műhelytagok csatlakozását a közös munkához. A Társadalomelméleti Műhely célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait.

A Földes György által szerkesztett sorozat további köteteit itt találja.

 

SAJTÓVISSZHANG

A kritikai gondolkodás megújítása (Kapelner Zsolt, Új Egyenlőség, 2019. március 6.)

Amikor a valóság eltűnőben van (Tallár Ferenc, Liget Műhely, 2018. október 17.)

Most fut fel itthon az új baloldal – Kiss Viktor ideológiakutató a Mandinernek (Szilvay Gergely, 2019. április 25.)

 

KÖNYVBEMUTATÓ

A kötetet 2018. november 26-án mutatta be a Politikatörténeti Intézetben BALÁZS ZOLTÁN egyetemi tanár (BCE), tud. főmunkatárs (MTA TK PTI). Az eseményre a sorozat két másik kötetének egyidejű bemutatójával került sor:

 

 

Rekviem az amerikai álomért

Fordította Piróth Attila

Az amerikai álomnak fontos része a társadalmi mobilitás: szegénynek születsz, keményen dolgozol, és meggazdagodsz. Az az elképzelés, hogy mindenki számára lehetséges tisztességes munkát szerezni, házat, autót venni, egyetemre járatni a gyerekeit. Ez mára összeomlott.

Az egyenlőtlenségek témáját vizsgáló könyvében Noam Chomsky a gazdasági tényeket átfogóan bemutatva veszi górcső alá a neoliberalizmus alaptételeit. A vagyon és a hatalom koncentrációjának mechanizmusát tíz alapelvre vezeti vissza: csökkentsd a demokráciát; alakítsd az ideológiát; tervezd újra a gazdaságot; hárítsd át a terheket; számold fel a szolidaritást; tartsd kézben a szabályozókat; szabd át a választásokat; tartsd kordában a tömeget; gyártsd le a beleegyezést; marginalizáld a lakosságot.

 

Filmvetítéssel egybekötött könyvbemutató:

Noam Chomsky és a PF Pictures három filmese, Peter Hutchinson, Kelly Nyks és Jared P. Scott számtalan órát töltött együtt 2011 és 2016 között, míg végül összeállt a Rekviem az amerikai álomért című 72 perces riport-dokumentumfilm. A Rekviem könyvváltozata ennek az anyagnak mintegy háromszorosát tartalmazza. A mű letisztultan mutatja be az amerikai baloldal évtizedek óta meghatározó gondolkodójának, minden idők egyik legtöbbet hivatkozott szerzőjének gazdasági-politikai nézeteit.

A kötet megjelenése alkalmából Magyarországra érkezett a Rekviem egyik alkotója, KELLY NYKS, aki részt vett a 2018. június 10-én (vasárnap) 15 órakor a budapesti Kossuth Klubban, illetve 2018. június 11-én (hétfőn) 18:30-tól a Politikatörténeti Intézetben – a Napvilág Kiadó és a Magyar Dipló által – szervezett vetítéseken. Június 11-én a film megtekintését egy, a KELLY NYKS rendezővel folytatott moderált, tolmácsolt beszélgetés követte ANTAL ATTILA politológus közreműködésével. A rendezvény keretében a Napvilág Kiadó részéről KLOPFER JUDIT szerkesztő mutatta be a könyvet.

 

Sajtóvisszhang:

Ébredés az amerikai álomból (Friss Róbert, Népszava, 2018. július 14.)

Miért hiteltelen az ellenzék? (Kabai Domokos Lajos, Bekiáltás blog, 2018. június 9.)

 

1916 – A fordulat éve?

A 20. század első évtizedei legalább annyira szóltak az útkeresésről és ezzel magának a liberalizmusnak az átalakulásáról, mint a boldog békeidők nyugalmáról.

Az első világháború részben felgyorsította mindezt, de a modernitás Janus-arca is hamar megmutatkozott. A tömeges háború, az iparosított gyilkolás, a dehumanizáló propaganda, a fellángoló antiszemitizmus, a civil lakossággal szembeni állami erőszak egyáltalán nem kivételes, egyedi jelenség volt, hanem tömeges tapasztalat. A háború más téren is alapvetően formálta át a társadalmat, éppen azért, mert korábban soha nem mozgósították annak minden osztályát a győzelem érdekében.

Magyarország részese volt mindezeknek a változásoknak. Sajátosságai, az ipar és mezőgazdaság aránya, a nemzetiségek nagy száma, a városiasodás különbsége Budapest, a metropolisz, és a vidéki közepes és kisvárosok közt megmutatkoztak ugyan az egyes jelenségek részleteiben, de a társadalom mozgósítása, a női és férfiszerepek változása, a gazdasági ágazatok jelentőségének eltolódása, az állami újraelosztás és beavatkozás iránti igény, a kultúra nemzetközi világát hirtelen felszabdaló nacionalista indulatok, a radikalizálódó nacionalizmus eltéveszthetetlenül jelen voltak 1916-ban. A következő évben kezdődő forradalmi hullámhoz képest 1916 olyan kiindulópontot kínál, ahonnan még a régi, de már az új világ is egyszerre belátható.

A kötet kilenc tanulmánya ezt a változást mutatja be, és a korszak hosszú távú társadalmi átalakulásait vizsgálva egyben arra is rámutat, miért vezettek a nagy háború okozta változások 1918–1919-hez, a Monarchia széteséséhez és Magyarország két forradalmához és ellenforradalmához.

 

TARTALOM

Előszó

GYÁNI GÁBOR
Augusztus és október között félúton
A frontkatonák átalakuló ethosza
Az otthoniak lankadása
Szubjektív epilógus

TOMKA BÉLA
Társadalmi és politikai változások Európában, 1880–1914
Indusztrializáció
Globalizáció
Politikai erőszak
Összegzés

EGRY GÁBOR
Háborús nacionalizmusok, versengő imperializmusok. Nemzet, állam, birodalom az első világháború idején
Birodalom és nemzetállam kölcsönhatásai
Háborús évek és mozgósítás
Összeomlás, nemzetállami birodalmak

RIGÓ MÁTÉ
A „hosszú” első világháború magyarországi nyertesei: erdélyi iparmágnások 1914 és 1920 között
Erdély gazdasága az első világháború előestéjén
Tőke nélküli tőkések: az első világháború, állami szubvenciók, és az erdélyi Renner-gyár
Dél-keleti nyitás? A Renner-gyár 1916 és 1920 között
Összegzés

BALÁZS ESZTER
Szellemi remobilizáció Magyarországon az 1916-os erdélyi román támadást követően
A szellemi élet „frontja” Magyarországon a román támadást megelőzően
A román betörés és a Nyugat folyóirat hivatalos politizálódása
Kétségbeesés és a hazafi as érzések fellángolása a naplókban és a levelezésekben
A román betörés mint az antimilitarizmus témája az avantgárdnál – és a Galilei Kör elmaradt előadás-sorozata
A román betörés mint a magyarországi nemzetiségi politika tesztje
Éljen a szabadjára engedett háborús gyűlölet!
„Ez lesz a hazaszeretet, a becsület és a férfiasság háborúja”
Az erdélyi válság dokumentálása és az atrocitás kérdése
A román betörés mint a magyar zsidók hazafias önpróbája a hátországban
A harctéri ellenség iránti gyűlölettől a bűnbakkeresésig
Összegzés

PAKSY ZOLTÁN
Hadifogolytáborból internálótábor. A traumák nyomán átalakuló Magyarország új intézményei
Hadifogolytáborok Magyarországon az első világháború időszakában
Hadifogolytáborokból internálótáborok. Az internálási rendszer kialakulása Magyarországon
A zalaegerszegi internálótábor létrejötte és működése

GÉRA ELEONÓRA
Egy fel nem fedezett művésznő a tudós férj árnyékában. Dr. Veress Endréné Méhely Mária története
„Nem tudok olyan jó honleány lenni, hogy lelkesedjem a háborúért”
Kolozsvárról Budapestre
„Mottó – spórolni!”
„Amíg erőt érzek magamban, addig kűzdeni fogok czélom eléréséért” – avagy kitekintés a világháború utáni időkre

ZALAI KATALIN
A nők „baljós” térfoglalása. A nők gazdasági mobilizációja az első világháború idején
A nők „tömeges” munkába állása
A megélhetés és a hadigazdálkodás kényszere
A „nadrágos nők”
A „nagykendős ” asszonyok
A „fehérgalléros” nők
A „normális állapot”

UMBRAI LAURA
Mit evett Budapest? A főváros élelmezéspolitikájának kialakulása és működése az első világháború éveiben
A város közélelmezésének helyzete a 19. század második felében
Budapest közélelmezését befolyásoló külső tényezők
Az adminisztratív intézkedések kora
A szolgáltató Budapest
A hadi állapotnak kiszolgáltatott Budapest közélelmezése
A közélelmezés mindennapjai Budapesten, jegyrendszer és a boltok előtt kígyózó sorok
Újabb fővárosi védőintézmények a közellátás biztosítása érdekében – a lakosság fehérjeellátása
A vendéglőktől a közétkeztetésig
A háború alatt Budapestre érkezők ellátása és a közétkeztetés
A mindennapi kenyerünk
Egyéb fontos élelmiszerek és a zöldséghelyzet

Képjegyzék

 

SAJTÓVISSZHANG

Dicsőségben vagy klórban gazdag háború? (Sujtó Attila, Újkor.hu, 2018. február 11.)

Recenzió a kötetről az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem honlapján (Róbert Péter, 2018. február 04.)

Tükröt tart a múlt: mi a hasonlóság Ferenc József és Orbán Viktor propagandájában? (Tari Tamár, Alfahír, 2018. február 1.)

Törésvonalak nyomában (Petrovics Gabriella, Magyar Hírlap, 2018. február 2.)