Korea a Távol-Kelet kevésbé ismert területei közé tartozik. Ennek történelmi okai vannak: a Koreai-félsziget évszázadokon keresztül háttérbe szorult két hatalmas szomszédja mögött. Kína és Japán közelsége állandó fenyegetést is jelentett a koreai történelem során, a második világháború után pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyhatalmi vetélkedése formálta át a félsziget helyzetét.
A szerző szöuli kutatásai során összegyűjtött anyagok segítségével mutatja be a Koreai-félsziget történetét az őskortól kezdődően, a rivális ókori és kora középkori királyságokon keresztül egészen az újkorig. A történelmi eseményeken túl betekintést nyerhetünk a klasszikus koreai kultúra több fontos részletébe is.
A könyv továbbá részletesen foglalkozik a Koreai-félsziget 20. századi megosztásának folyamatával, a két koreai állam eltérő fejlődésével és belső viszonyainak alakulásával. A szerző bemutatja a politikai rendszereken felülemelkedő nemzeti összetartozás-tudat megnyilvánulásait is, amelyek a jövőben kulcsszerepet játszhatnak a félsziget egységének helyreállításánál. A könyvet egyaránt haszonnal forgathatják a távol-keleti történelem és kultúra iránt érdeklődő olvasók, de akár a dél-koreai történelmi filmsorozatok rajongói is.
A kötetet több mint száz, nagyrészt eddig publikálatlan szövegközi fénykép illusztrálja, amelyeket a szerző a Koreai Köztársaságban és a KNDK-ban készített. A könyv végén kronológiai táblázat teszi könnyen áttekinthetővé a félsziget történelmi fejlődését.
A Napvilág Kiadó 2008-ban jelentette meg először Csoma Mózes Korea – egy nemzet, két ország című könyvét, amelynek kedvező fogadtatása és a nagyfokú érdeklődés időszerűvé tette a második, bővített kiadás megjelentetését.
DR. CSOMA MÓZES Habilitált egyetemi docens, Korea-kutató, az ELTE Koreai Tanszékének vezető oktatója
Tanulmányait az ELTE történelem–politikaelmélet szakán és a szöuli Yonsei Egyetemen végezte. Ösztöndíjasként a Koreai Köztársaságban kutatta a félsziget megosztottságának történelmi gyökereit. Érdeklődésének középpontjában a politikai rendszereken felülemelkedő nemzeti azonosságtudat, valamint a két Korea – esetenként eltérő – történelemszemléletének összevetése áll.
Magyarországon megjelent könyvei:
• Koreaiak Magyarországon az 1950-es években (L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012) • Koreai csaták és harcosok (Oriental History Project, Budapest, 2011) • Magyarok Koreában (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009) • Korea – egy nemzet, két ország (Napvilág Kiadó, Budapest, 2008)
Ezt a címet viseli Ripp Zoltán 2006-ban megjelent monográfiája, amely olyan átfogó, tényfeltáró és oknyomozó munka, ami az elsődleges forrásokra, eddig még nem kutatott levéltári dokumentumokra is építve dolgozta fel az 1987 közepétől 1990 tavaszáig terjedő időszak történéseit. Választ ad a rendszerváltás „titkaira” kíváncsi olvasónak, de nem a leleplezés vagy a megbélyegzés, hanem a tárgyszerű megismerés és a megértés szándékával. A monográfia a rendszerváltás kézikönyveként is használható, nem hiányozhat annak a (virtuális) könyvespolcáról, akit mélyebben érdekelnek közelmúltunk történései.
A kötet már évek óta nem kapható, így a rendszerváltás 30. évfordulója apropóján úgy döntöttünk, INGYENESEN letölthetővé tesszük PDF-formátumban: kattintson!
KÖNYVEINK A RENDSZERVÁLTÁS IDŐSZAKÁRÓL 30-50%-OS KEDVEZMÉNNYEL
Ismét megnyitottuk a Napvilág Kiadó Alkotmány utcai könyvesboltját, ahol szeretettel várjuk Önt hétfőtől-csütörtökig 8.30-16.00 között. Nem változtatunk sem az újdonságokra adott 30%-os kedvezményen, sem további akcióinkon, ezek a kedvezmények online rendelésnél és személyes vásárlásnál is tovább élnek.
Igyekszünk a saját és vásárlóink biztonságára is ügyelni, ezért épületünkbe belépve kötelező a portánál elhelyezett kézfertőtlenítő használata, valamint a bent tartózkodás során a maszk viselése. Együttműködését előre is köszönjük!
Kérdéseire szívesen válaszolunk a kiado@napvilagkiado.huemailcímen, vagy a fenti nyitvatartási időben a 06 1 311 4866 telefonszámon.
Amikor Mészáros István 2017 októberében angliai otthonában elhunyt, a budapesti Lukács Archívum és Könyvtár munkatársain kívül kevesen tudták, mennyire értékes levelezés maradt ránk, amit Mészáros tanárával, Lukács Györggyel, az ELTE professzorával folytatott 1952 és 1971 között. Úgy gondoljuk, érdemes a húsz esztendős levelezés néhány filozófiai kérdésfelvetését és azok tanulságait olvasóink elé tárni. Még akkor is érdemes, ha kísérletünk megközelítőleg sem léphet fel a teljesség igényével, s csupán adalékokkal járul hozzá az érintett problémák megoldásához. Lukács György és Mészáros István levelezése a „mester” és a „tanítvány” közötti húszéves együttműködés lenyomata. Feltárja, hogy a világszerte (el)ismert és olvasott magyar marxista filozófusok hogyan keresték az utat, együtt és külön-külön is, egy olyan filozófiai és etikai álláspont kimunkálásához, amely egyaránt túllép a polgári társadalmon – a kapitalizmus rendszerén – és a levelezésük idején még létezett államszocialista kísérleteken. Mind a közreadott levelek, mind a bevezető tanulmány történész, illetve jogfilozófus szerzői e „harmadik lehetőség”, tertium datur elvi, értelmezési lehetőségeit gazdagítják. Levelezésük feltárása az Eszmélet szerkesztőségének is kötelessége, hiszen Mészárost az Eszmélet alapítójának tekintjük – abban az értelemben, hogy 1956-ban ilyen címen többen az ő főszerkesztésével szándékoztak folyóiratot útjára indítani. Mint ismeretes, az „első” Eszmélet azután az emigrációban két számot élt meg.
A demokratikus szocializmus halvány esélye az egyedüli esélyünk. Leo Panitch és Bhaskar Sunkara beszélgetése
Analízis
Ropolyi László: Engels és a természet(tudományok) dialektikája
Michael Savvas: Amerika: az utolsó utáni pillanat. A 2020. novemberi választások az Egyesült Államokban
Tényről tényre
Salvatore Engel-Di Mauro: A kapitalizmus több száz millió áldozata és az antikommunizmus
Tütő László: „…hogy a profit ne csináljon a szegénységből nyomort” – sőt, tömeghalált. A világ, ahol élünk.
Történelem
Fjodor Szinyicin: A szovjet katonai hatóságok intézkedései a (magyar) polgári lakosság jogainak védelmében, 1944–1945
Olvasójel
Igari Léna: Őrizd meg a leveleim! A holokausztkutatásról a Szovjetunióban és a mai Oroszországban.
Barát Endre: „A vízzel való érintkezés mindig újjáéledést jelent.” Éber Márk Áron: A csepp. A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete. Budapest, Napvilág Kiadó, 2020.
Asztal körül
Forradalmak Rojavától Washingtonig. Online konferencia, 2020. december 10–11. Történelmi háttér – Lugosi Győző; Összefoglalás – Barta Tamás, Hortobágyi Anna, Rosenfeld Annajuli és Somogyi Péter
Változatok egy témára
Pinar Dinc: A kurd mozgalom és az Észak-szíriai Demokratikus Föderáció. Alternatíva a (nemzet)állami modellel szemben?
Marcel Cartier: „Jineológia”: a nők felszabadításának tudománya a kurd mozgalomban
Interjú
A rojavai forradalmat a nők fogják megvédeni. Interjú Zeynep Efrînnel, a Női Védelmi Egységek (YPJ) parancsnokával.
Tromf
Tütő László: Érdemes-e feltalálni a spanyolviaszt?
Pritz Pál: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Áchim András és Féja Géza
Umbrai Laura: A budapesti közkonyhák története az 1920-as években, avagy hogyan lesz fogékonysága „az államnak bizonyos szociális közszükségletek ellátásra”
Trádler Henrietta: Cseléd a családban. A cseléd-gazda kapcsolat értelmezése Csinszka és Vonyica történetén keresztül
Marelyin Kiss József–Toldi Lóránt: Forgószínpad. I. Romhányi László és a nemzeti-keresztény radikális jobboldal szerveződése (1987-1990)
Harlov-Csortán Melinda: Kutatott és tapasztalt: Magyarország 1945 után (Árpád VON KLIMÓ: Hungary since 1945. Routledge, Abingdon & New York, 2018. 222 p.)
E SZÁMUNK SZERZŐI:
Fóris Ákos PhD-hallgató, ELTE BTK, Történelemtudományi Doktori Iskola; Clio Intézet, munkatárs; ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék, egyetemi tanársegéd
Fülöp Márton PhD-hallgató, ELTE BTK, Történelemtudományi Doktori Iskola, Modernkori Magyarország Doktori Program
Hajdu Tibor DSc., történész
Harlov-Csortán Melinda PhD-hallgató, ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola
Joó András PhD, főiskolai tanár, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, tudományos főmunkatárs
Marelyin Kiss József történész–szociológus, országgyűlési almanach-szerkesztő, a Jelenkutató Alapítvány Intézet vezetője
Pihurik Judit PhD, Dr. habil., történész, Szegedi Tudományegyetem, ny. egyetemi docens
Toldi Lóránt PhD-hallgató, ELTE BTK Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program; levéltáros, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Umbrai Laura PhD, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, tudományos munkatárs
A FOLYÓIRATRÓL
A Múltunk politikatörténeti folyóirat fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. A negyedévente megjelenő lap rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
A Múltunk folyóirat a következő helyeken érhető el:
Előfizethető, illetve megvásárolható közvetlenül a Napvilág Kiadóban (Budapest, XI. kerület, Villányi út 11–13.), továbbá megvásárolható az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.).
Egy lapszám ára: 900 Ft.
Előfizetés: az innen letölthető megrendelőszelvényt kitöltve küldje el nekünk a kiado@napvilagkiado.hu emailcímre.
Az éves előfizetési díj (4 számra):
– személyes átvétellel a Kiadóban: 2400 Ft (4*600 Ft)
– postázással: 4120 Ft (2400 Ft + postaköltség: 1720 Ft)
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban, emailen, telefonon a (06 1) 767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.
„Legalább három oka van annak, hogy az olvasó esszégyűjteményt tart a kezében. Az első: mert ez a legalkalmasabb módja annak, hogy a gondolatokat szabadon, de ne fegyelmezetlenül fogalmazzuk meg. A második: az esszé – mint azt Theodor Adorno kifejti – nem tűri, hogy feladatát előírják, arra reflektál, amit szeret és amit gyűlöl. Ezzel ösztönöz a vélemény kifejtésére, és ad egyúttal szabadságot is ahhoz. A harmadik ok: ez a forma közös nevezőt és teret teremt a különböző beállítottságú, szakmájú emberek számára a beszélgetésre.” (Földes György szerkesztő)
Harminc év telt el a rendszerváltás óta. A világ alaposan átrendeződött, az akkori társadalmi problémák egy része azonban ma is megoldatlan, másik részük eltűnt és újak kerültek a helyükre. A múlt leértékelődött. A jövő bizonytalan. Hipergyors technikai forradalmak és ezekkel egyidejűleg katasztrófafenyegetések követik egymást.
Esszégyűjteményünk olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekre az is válaszol a munkájával, a cselekedeteivel, életfelfogásával, aki nem gondolkodik rajtuk könyvtári olvasótermek vagy dolgozószobák félhomályában. Az is válasz ugyanis, ha valaki félrefordítja a fejét, ha úgy csinál, mintha a válaszadás nem az ő dolga lenne.
Hogyan értékeljük a világ és a hazánk elmúlt három évtizedét? Milyen tanulságai vannak ennek az időszaknak? Magunkra, társadalmi szerepünkre nézve milyen következtetéseket vonunk le ezekből? Hogyan látjuk a jövőt? Milyennek szeretnénk a jövőt?
Könyvünkben különböző beállítottságú, szakmájú alkotó értelmiségiek, tudósok, írók, hitek vallói és hirdetői válaszolnak a feltett kérdésekre a legjobb belátásuk szerint. A felkért szerzők tetszésük szerinti arányban és módon fejtik ki véleményüket a témáról. A cél nem a tudományos arzenál felmutatása, hanem az erkölcsi felelősség felébresztése, mozgósítása, az, hogy hozzáférhetővé tegyük a nagyközönség számára szerzőink világlátását. Az utolsó esszé Térey János munkája, aki sajnos már nem lehet velünk a mű megjelenésekor.
Reményeink szerint a kötet arra ösztönzi a nagyobb közönséget, hogy bekapcsolódjon az eszmecserébe.
TARTALOM
Előszó
BEER MIKLÓS katolikus püspök
Harminc év
BOD PÉTER ÁKOS közgazdász, egyetemi tanár
Változnak az idők
DONÁTH LÁSZLÓ evangélikus lelkész
Ideje van…
FERGE ZSUZSA szociológus
Három évtized hullámzásai a közjólét szemszögéből
FÖLDES GYÖRGY történész
A globalizáció mint erkölcsi probléma
GYURGYÁK JÁNOS történész, könyvkiadó
A reménytelen reményről
L. RITÓK NÓRA tanár, szociális alapítványi vezető
A változások sodrásában
MARKÓ BÉLA költő
Nemzedéki számháború
NÁDAS PÉTER író
Lampedusa szelleme
ROMSICS IGNÁC történész
Az elmúlt harminc évről – történész szemmel
Csunderlik Péter történész és Pető Péter újságíró lassan már hosszabb ideje működik együtt, mint a Lennon-McCartney-páros, közösen írják a Page Not Found történelmi stúdióblogot, amelyen tízes listákban szintetizálják a történelem legfontosabb, legszebb, legaljasabb vagy éppen leghitványabb eseményeit, szereplőit és termékeit. Mivel a toplistáikból közölt 2017-es első válogatáskötet akkora siker volt, hogy a menekültválságnál is jobban felforgatta Európát, nagyobb igény lett a folytatásra, mint a Magyar Liberális Pártra. Az Újabb TOP 10-es történelmi slágerlisták című kötetükben ezúttal a Nemzeti Együttműködés Rendszerének „elmúlt nyolc évét” tekintik át, és listázzák a megkerülhetetlen csúcseseményeit a rezsicsökkentéstől a Soros-ellenes kampány meghirdetéséig, Pumped Gabo táncától a határokat és identitásokat elmosó székelykáposztás pizza megjelenéséig. A NER történetének bemutatása mellett, amely garantáltan befolyásolja majd a Freedom House jövő évi Magyarország-értékelését, klasszikusabb történelmi top tenek is helyet kaptak a könyvben, amelyben ezúttal is minden megtörténhet, miközben felidézik a magyar és a világtörténelem legnagyobb párbajait, vagy éppen elszámoltatják a legnagyobb árulóit.
Magyarország német megszállása 1944 márciusában nem utolsósorban azt a célt szolgálta, hogy a magyar gazdaságot teljes egészében a „totális háború” szolgálatába állítsák. A Vörös Hadsereg csapatainak közeledtével a magyar hatóságok és a megszállók közös törekvése volt, hogy minden mozgatható értéket „átmentsenek” a Birodalomba. Elkezdődött Magyarország rohamszerű kiürítése; a gyárak, ipari és kulturális javak elszállítása. Szervezetten indítottak el és kísérték a mentővonatokat, ám a célba jutásukat már nem tudták garantálni. A több tízezer evakuációs vagon és több száz uszály útját a légitámadások és a véletlenek jelölték ki. A bennük összezsúfolt rakomány fogadása pedig attól függött, hogy még az összeomlóban lévő Németországban, vagy már az amerikai, angol, francia és szovjet zónákban találtak rájuk.
Az elhurcolt javakat a megszálló hatalmak a magyar restitúciós bizottságok közreműködésével 1946-tól kezdték visszaszolgáltatni. A lendületesen induló folyamatnak a hidegháború vetett végett, így Magyarországnak egyre több erőfeszítésébe került a kallódó tárgyak visszaszerzése. A szerző az elhurcolt értékek felkutatására indul, s ha rájuk bukkan, visszaútjukat is igyekszik nyomon követni. Bemutatja továbbá azt a szűnni nem akaró igyekezetet, amellyel a magyar állami körök – évtizedekkel az ország kiürítése után – vagyonjogi előnyökre és kártérítésre próbáltak szert tenni az eltűnt javak és életáldozatok után. A kötet aprólékos, fordulatos nemzetközi levéltári nyomozás eredménye.
Dunai Andrea Berlinben élő proveniencia-kutató, számos cikk, tanulmány, rádióműsor szerzője. A „javak sorsához” kapcsolódó korábbi könyve: Az évszázad jóvátételi pere. Népszabadság könyvek. Viva Média Holding, Budapest, 2009
Részlet az előszóból:
Könyvemben a Magyarországról 1944/45 hónapjaiban, közös magyar–német szervezéssel kihurcolt javakról, ezek restitúciójáról, illetőleg a magyarországi kárrendezési törekvésekről írok. Különös tekintettel a változó pengő–forint–márka és -dollár-kurzusokra, nem vállalkozom arra, hogy meghatározzam a ki- és visszaszállított javak összegszerű értékét és nem próbálkozom a különböző években, különböző intézmények által ki- és átszámolt összegek egymáshoz hangolásával. A német megszállás eseménytörténetét sem elemzem, mert ezt kiváló történészek számos műben megtették. Magyarországról elkerült javak nyomába indulok, szerencsés esetben rájuk lelek, figyelemmel követem sorsukat hosszabb-rövidebb számkivetésükben, és ha lehet, hazakísérem őket. Helyenként – különösen a műtárgyak visszaszármaztatásakor – azt a pillanatot is elcsípem, amikor egykori tulajdonosuknak birtokba adják, vagy – ami jellemzőbb – amikor elcsaklizzák tőlük.
Tudásomat elsődlegesen levéltári forrásokból merítem. Mivel munkám leginkább a „népszerű tudományos” műfaj elvárásainak kíván megfelelni, a lábjegyzetekben csak a levéltári források szignatúráit adom meg és mellőzöm a hivatkozott dokumentumok címét és keltezését. Az érdeklődő olvasók a feltüntetett adatok alapján könnyűszerrel megrendelhetik és tanulmányozhatják az általam felhasznált anyagokat. Kutatási témám rugalmasan bővíthető és mélyíthető. A könyvben vázolt meglátásaim és eredményeim minden bizonnyal további pontosítást, helyreigazítást, valamint kiegészítést igényelnek.
A kötet nyomtatott formátumban sajnos már nem kapható.
Ha áthaladunk az Anker közön, a második szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját (ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható), mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban. Miért?
1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra esküdő társaság indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki. Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a galileistákat, versek sorát dedikálta a Galilei Körnek, Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy ők vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”. A kör jelentősége ellenére azonban 1960 óta lényegében nem jelent meg tudományos monográfia a nemzetközi hírű tudósok sorát adó diákegyesület történetéről.
Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építő munkája ezt a hiányt kívánja betölteni, elsősorban a diákegyesület történetének 1908–1914 közti „nagy korszakára” koncentrálva, de ismertetve a galileisták 1914 utáni, a Galilei Kör 1918. januári bezárásához vezető antimilitarista tevékenységét is. A galileisták 1918–1919-es eseményekben játszott szerepéről tudottakat is eddig nem ismert részletekkel gazdagítja a diákegyesület történetének feldolgozása.
A szerzőkkel (Balázsy István, Bezsenyi Tamás, Csunderlik Péter, Dékány László, Laska Pál) LÉVAI BALÁZS producer beszélgetett az Instant-Fogas Komplexumban.
A kötetet a Napvilág Kiadó, a Republikon Intézet és a TK Politikatudományi Intézet mutatta be:
A KÖNYV SZAKMAI BEMUTATÓJA Szabó Andrea, tudományos főmunkatárs, TK Politikatudományi Intézet
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS Politikai aktivizmus és részvétel az Orbán-rezsim alatt
Résztvevők: Mikecz Dániel, tudományos munkatárs, TK Politikatudományi Intézet, vezető kutató, Republikon Intézet Misetics Bálint, szociálpolitikus, aktivista Szabó Andrea, tudományos főmunkatárs, TK Politikatudományi Intézet
Moderátor: Böcskei Balázs, kutatási igazgató, IDEA Intézet
A kötet online bemutatójára az alábbi forgatókönyv szerint került sor:
– Sebők Miklós, a TK Politikatudományi Intézet igazgatója köszöntője
– Böcskei Balázs szerkesztő röviden bemutatta a könyvet.
– Beszélgetés a könyv szerzőivel, Stumpf Istvánnal, Szabó Gabriellával, Bartha Attilával és Illés Gáborral a könyv fő kérdéseiről, a politika és a COVID-járvány kapcsolatáról, a koronavírus-járvány hatásairól és lehetséges következményeiről.
A kötet kapcsán a szerző MINKÓ MIHÁLLYAL, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistájával és TAKÁCS ÁDÁMMAL, az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék egyetemi adjunktusával beszélgetett.
A kötetet bemutatták:
Dr. CSIHA JUDIT ügyvéd
Dr. GÖNCZÖL KATALIN kriminológus, professor emerita
RÓNAI EGON újságíró, televíziós szerkesztő-műsorvezető
VITRAY TAMÁS, Kossuth-díjas újságíró
Résztvevők:
ATKÁRI JÁNOS, a kötet szerkesztője
FELCSUTI PÉTER, a kötet fordítója
MADARÁSZ ALADÁR, a kötet szakmai lektora
PLÉH CSABA, a CEU Kognitív Tudományi Tanszékének vendégprofesszora
A kötetet bemutatta:
EGRY GÁBOR, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója
HEGEDŰS ISTVÁN, a Magyarországi Európa Társaság elnöke
és a szerző, HEINO NYYSSÖNEN
ATKÁRI JÁNOS, a kötet fordítója
KOREN MIKLÓS közgazdász (CEU)
MADARÁSZ ALADÁR, a Bevezető szerzője és a kötet összeállítója (MTA KRTK, BCE)
MURAKÖZY BALÁZS közgazdász (MTA KRTK)
A kötetet VÁMOS GYÖRGY, a kötet szerkesztője, a Carl Lutz Alapítvány elnöke és FÖLDES GYÖRGY történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója méltatta
